2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.03.17

„Nem azért készítettem ezt a filmet, hogy megmondjam az embereknek, mit hogyan kell csinálni, épp ezért választottam a vígjáték műfaját, ugyanis egy vígjátékban komoly témákat lehet könnyedén boncolgatni” – mondta François Desagnat. A Háziúr kiadó című film rendezőjével többek között arról beszélgettünk, mi adta a történet alapötletét.

A Háziúr kiadó című vígjáték főszereplője Hubert Jacquin, az egykoron megbecsült szülészorvos, aki a magányos nyugdíjasok ingerszegény életét éli. Nemrég köszönt el munkahelyétől és szeretett felesége is a közelmúltban hunyt el. Kedvenc pékségében aggódva figyelik elmagányosodását, ahol végül rábeszélik, fogadjon fel egy házvezetőnőt. Csakhogy a házvezetőnő helyett Hubert egy albérletet kereső telefonszámát hívja fel. Manuela, a fiatal és extravagáns lány szinte azonnal felforgatja Hubert életét: egy közösen átbulizott éjszaka mámoros pillanatában Hubert még abba is beleegyezik, hogy a két további üres szobáját is kiadja. Mire józanul is végig gondolhatná a döntést, már késő, Manuela ugyanis rögvest elkezdi keresni az újabb lakótársakat. Hamarosan Marion, a szorongó nővér és Paul-Gérard, a válófélben lévő ügyvéd is Hubert életének része lesz.


Adopte-un-veuf-Vincent-Desagnat-film
Fotó: cineseries-mag.fr

 

A francia rendező, François Desagnat filmje vidám, szórakoztató, ám rendkívül megható mese arról, hogy ha valaki beköltözik a lakásunkba, akkor az életünkbe is belép. Ezzel pedig nem veszítünk semmit, sőt – mutat rá a film, mely egyszerre feledteti el velünk a hétköznapi gondokat és döbbent rá minket arra, milyen módon orvosolható a magány. És persze arra is: nem könnyű kinyitni a minket biztonságban (és nyugalomban) tartó ajtót, de ha megtesszük ezt a bátor lépést, sokat nyerhetünk.

 

A Kultúra.hu a film kapcsán beszélgetett a rendezővel, aki a Frankofón Filmnapok keretében kísérte el hazánkba alkotását.

 

A legújabb, Háziúr kiadó című filmed egy vidám, kacagtató, ugyanakkor nagyon megható vígjáték. Mi adta a történet alapötletét?

A film egyik producere, Jérôme Corcos rengeteg albérletkereső hirdetéssel találkozott a Facebook-on és meglepődött, mikor látta, hogy e hirdetések száma egyre csak nő. Hamar megállapította: ebből lehetne készíteni egy jó filmet. Az alapötlet tehát ez volt, melyből később elkezdett kirajzolódni a Háziúr kiadó története, vagyis, hogy a főhős legyen egy idős özvegy, aki több fiatalt is befogad a lakásába. Jérôme kezdettől vígjátékban gondolkodott, és a szerzőtársaival megírt egy húszoldalas szinopszist, melyet aztán megmutattak nekem, én pedig támogattam az ötletet. Azt gondoltam, az együttlakás, az, hogy miképpen osztjuk meg egymással az életterünket, olyan téma, melyről érdemes filmet forgatni.

 

Ez az igazán fiatalos szituáció – a lakótársakkal való együttélés – jelenik meg a filmben, ugyanakkor az idősebb korosztály is képviselve van benne. Ez fontos cél volt?

Nagyon klasszikus lett volna olyan lakótársi viszonyról mesélni, ahol csak fiatalok élnek együtt. Egy filmnek az a célja, hogy valami mást, újat mutasson és eredeti legyen, ezért szerintem okos ötlet volt egy idős urat és a fiatalokat egyazon történetben megjeleníteni. Ezáltal érdekesebb lett a film, hiszen így egészen más élethelyzetek, problémák, szituációk kerültek elő benne.


17190439_1366171530092662_3136543360777850502_n
A Háziúr kiadó című film rendezője, François Desagnat és az egyik főszereplő,
Julia Piaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban
Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház Facebook-oldala

 

Hubert a film kulcsfigurája, André Dussollier pedig fantasztikusan kelti életre a karaktert. Miképpen választottad ki őt erre a szerepre?

Valójában a producerek választották. Mikor bemutatták nekem a már említett szinopszist, André Dussolier már ott volt a fejükben, ahogy Bérengère, a másik férfi főszereplő is. Biztosak voltunk benne, hogy André lesz a megfelelő Hubert szerepére, viszont el kellett halasztanunk a forgatás kezdetét, melynek következtében felmerült a kérdés, hogy vajon ennek ellenére is tudja-e vállalni a szerepet. El is kezdtünk gondolkodni azon, ki helyettesíthetné. Több nagyszerű francia színész is szóba került, végül azonban megállapítottuk, hogy ez a szerep Andrénak lett írva, így muszáj megvárni azt az időszakot, mely alkalmas neki. Szóval én semmit sem tettem azért, hogy ő legyen a film főszereplője, de áldom a producereket, hogy rá gondoltak.

 

Nagyon különböző karakterek jelennek meg a filmben, de mindannyian szembesülnek valamilyen nehézséggel. Miért tartottad fontosnak, hogy ezáltal a drámaiságot is beemeld egy olyan filmbe, amely alapvetően vígjáték?

Úgy vélem, a különféle válsághelyzetekben mutatkozik meg, miképpen tudjuk átadni a tudásunkat, tapasztalatainkat a többi embernek. Hubert az összes szereplőt támogatja a filmben: segít nekik szembenézni a nehézségekkel, túljutni rajtuk, illetve felnőni is segít nekik. Lényegében olyan, mint egy édesapa. Számomra rendkívül fontos volt, hogy a segítő édesapa karaktere előkerüljön a filmben, ehhez pedig szükség volt a drámai szituációkra, a nehéz helyzetekre.


17103609_1366172176759264_6094223967632246328_n
Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház Facebook-oldala

 

Úgy éreztem, a film rámutat arra, hogy az empátia és a mások iránt való nyitottság gazdagabbá, boldogabbá teszi az embert. Valóban ez az egyik fontos üzenete?

Így van, ez a film egyik üzenete. Az, hogy soha nem egyszerű ajtót nyitni a másik embernek. Nem könnyű feladat közel engedni magunkhoz másokat, ezért tartottuk fontosnak, hogy a film elején még legyen egy kis ellenállás. Hubert eleinte ellenkezik, hiszen egyáltalán nem tartja jó ötletnek, hogy albérlői legyenek, végül azonban beadja a derekát és rájön, jobb dolog nem is történhetett volna vele. Úgy érzem, ez egy nagyon érdekes és tanulságos történet, mindazonáltal nem erkölcsi leckének szántam. Nem azért készítettem ezt a filmet, hogy megmondjam az embereknek, mit hogyan kell csinálni, épp ezért választottam a vígjáték műfaját, ugyanis egy vígjátékban komoly témákat lehet könnyedén boncolgatni. Azt szerettem volna üzenni ezzel a filmmel, hogy ki kell nyitni a szívünket, hiszen úgy csak gazdagabbak leszünk.

 

Filmes családból származol. Ez befolyásolt abban, hogy a mozgóképet választottad és filmrendező lettél?

Abszolút. Édesapám nem szerette volna, hogy ezt a mesterséget válasszam, pontosan azért, mert tudta, milyen nehéz, úgyhogy ő más irányba terelt engem, más tanulmányokra buzdított. Mást is tanultam egyébként, de mivel kiskoromban állandóan moziba jártam édesapámmal, a mozgókép szeretete szinte magától bekerült az életembe. Az egyik nagymamám színésznő volt, az öcsém is színész lett, édesanyám pedig vágó, tehát a mozi világában fürödtem egészen kiskoromtól fogva. Emellett mindig is szerettem történeteket mesélni a filmen keresztül.


haziur2
Fotó: port.hu

 

Úgy fogalmaztál, hogy szeretsz a filmen keresztül történetet mesélni. De azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Háziúr kiadó forgatókönyvének írásában is részt vettél. Ez azt jelenti, hogy az írásban történő történetmesélés, maga az írás is közel áll a személyiségedhez?

Egyáltalán nem áll olyan közel hozzám, mint a rendezés, sőt. Viszont mindig elérkezik az a pillanat, amikor az ember azt érzi, hogy a rendezés olyan, mintha írás lenne. Szeretek a történet kidolgozásában, megfogalmazásában részt venni, de nagyon szívesen dolgozom együtt forgatókönyvírókkal. Vagyis inkább azt mondanám: jobban szeretek csapatban alkotni, mint egyedül. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan forgatókönyvírókkal működhetek együtt, akik ismerik a világomat és tudják, mit szeretnék megvalósítani. Úgy vélem, az írás magányos tevékenység, ez pedig távol áll az én személyiségemtől. Egy film elkészítéséhez csapatmunkára van szükség, hiszen ott vannak a színészek, a technikusok, akikkel rendezőként együtt dolgozom, és ez sokkal inkább az én műfajom, mint az írás. Sokat kell még tanulnom – például a díszletek vagy a jelmezek területén, hiszen az nem jön magától –, viszont ezért is szeretem annyira ezt a mesterséget: mindig lehet fejlődni.

 

A Háziúr kiadó március 16-ától látható országosan a hazai mozikban.



Készítette: Tóth Eszter

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandit bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat közel-keleti, az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma