782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.03.17

„Nem azért készítettem ezt a filmet, hogy megmondjam az embereknek, mit hogyan kell csinálni, épp ezért választottam a vígjáték műfaját, ugyanis egy vígjátékban komoly témákat lehet könnyedén boncolgatni” – mondta François Desagnat. A Háziúr kiadó című film rendezőjével többek között arról beszélgettünk, mi adta a történet alapötletét.

A Háziúr kiadó című vígjáték főszereplője Hubert Jacquin, az egykoron megbecsült szülészorvos, aki a magányos nyugdíjasok ingerszegény életét éli. Nemrég köszönt el munkahelyétől és szeretett felesége is a közelmúltban hunyt el. Kedvenc pékségében aggódva figyelik elmagányosodását, ahol végül rábeszélik, fogadjon fel egy házvezetőnőt. Csakhogy a házvezetőnő helyett Hubert egy albérletet kereső telefonszámát hívja fel. Manuela, a fiatal és extravagáns lány szinte azonnal felforgatja Hubert életét: egy közösen átbulizott éjszaka mámoros pillanatában Hubert még abba is beleegyezik, hogy a két további üres szobáját is kiadja. Mire józanul is végig gondolhatná a döntést, már késő, Manuela ugyanis rögvest elkezdi keresni az újabb lakótársakat. Hamarosan Marion, a szorongó nővér és Paul-Gérard, a válófélben lévő ügyvéd is Hubert életének része lesz.


Adopte-un-veuf-Vincent-Desagnat-film
Fotó: cineseries-mag.fr

 

A francia rendező, François Desagnat filmje vidám, szórakoztató, ám rendkívül megható mese arról, hogy ha valaki beköltözik a lakásunkba, akkor az életünkbe is belép. Ezzel pedig nem veszítünk semmit, sőt – mutat rá a film, mely egyszerre feledteti el velünk a hétköznapi gondokat és döbbent rá minket arra, milyen módon orvosolható a magány. És persze arra is: nem könnyű kinyitni a minket biztonságban (és nyugalomban) tartó ajtót, de ha megtesszük ezt a bátor lépést, sokat nyerhetünk.

 

A Kultúra.hu a film kapcsán beszélgetett a rendezővel, aki a Frankofón Filmnapok keretében kísérte el hazánkba alkotását.

 

A legújabb, Háziúr kiadó című filmed egy vidám, kacagtató, ugyanakkor nagyon megható vígjáték. Mi adta a történet alapötletét?

A film egyik producere, Jérôme Corcos rengeteg albérletkereső hirdetéssel találkozott a Facebook-on és meglepődött, mikor látta, hogy e hirdetések száma egyre csak nő. Hamar megállapította: ebből lehetne készíteni egy jó filmet. Az alapötlet tehát ez volt, melyből később elkezdett kirajzolódni a Háziúr kiadó története, vagyis, hogy a főhős legyen egy idős özvegy, aki több fiatalt is befogad a lakásába. Jérôme kezdettől vígjátékban gondolkodott, és a szerzőtársaival megírt egy húszoldalas szinopszist, melyet aztán megmutattak nekem, én pedig támogattam az ötletet. Azt gondoltam, az együttlakás, az, hogy miképpen osztjuk meg egymással az életterünket, olyan téma, melyről érdemes filmet forgatni.

 

Ez az igazán fiatalos szituáció – a lakótársakkal való együttélés – jelenik meg a filmben, ugyanakkor az idősebb korosztály is képviselve van benne. Ez fontos cél volt?

Nagyon klasszikus lett volna olyan lakótársi viszonyról mesélni, ahol csak fiatalok élnek együtt. Egy filmnek az a célja, hogy valami mást, újat mutasson és eredeti legyen, ezért szerintem okos ötlet volt egy idős urat és a fiatalokat egyazon történetben megjeleníteni. Ezáltal érdekesebb lett a film, hiszen így egészen más élethelyzetek, problémák, szituációk kerültek elő benne.


17190439_1366171530092662_3136543360777850502_n
A Háziúr kiadó című film rendezője, François Desagnat és az egyik főszereplő,
Julia Piaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban
Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház Facebook-oldala

 

Hubert a film kulcsfigurája, André Dussollier pedig fantasztikusan kelti életre a karaktert. Miképpen választottad ki őt erre a szerepre?

Valójában a producerek választották. Mikor bemutatták nekem a már említett szinopszist, André Dussolier már ott volt a fejükben, ahogy Bérengère, a másik férfi főszereplő is. Biztosak voltunk benne, hogy André lesz a megfelelő Hubert szerepére, viszont el kellett halasztanunk a forgatás kezdetét, melynek következtében felmerült a kérdés, hogy vajon ennek ellenére is tudja-e vállalni a szerepet. El is kezdtünk gondolkodni azon, ki helyettesíthetné. Több nagyszerű francia színész is szóba került, végül azonban megállapítottuk, hogy ez a szerep Andrénak lett írva, így muszáj megvárni azt az időszakot, mely alkalmas neki. Szóval én semmit sem tettem azért, hogy ő legyen a film főszereplője, de áldom a producereket, hogy rá gondoltak.

 

Nagyon különböző karakterek jelennek meg a filmben, de mindannyian szembesülnek valamilyen nehézséggel. Miért tartottad fontosnak, hogy ezáltal a drámaiságot is beemeld egy olyan filmbe, amely alapvetően vígjáték?

Úgy vélem, a különféle válsághelyzetekben mutatkozik meg, miképpen tudjuk átadni a tudásunkat, tapasztalatainkat a többi embernek. Hubert az összes szereplőt támogatja a filmben: segít nekik szembenézni a nehézségekkel, túljutni rajtuk, illetve felnőni is segít nekik. Lényegében olyan, mint egy édesapa. Számomra rendkívül fontos volt, hogy a segítő édesapa karaktere előkerüljön a filmben, ehhez pedig szükség volt a drámai szituációkra, a nehéz helyzetekre.


17103609_1366172176759264_6094223967632246328_n
Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház Facebook-oldala

 

Úgy éreztem, a film rámutat arra, hogy az empátia és a mások iránt való nyitottság gazdagabbá, boldogabbá teszi az embert. Valóban ez az egyik fontos üzenete?

Így van, ez a film egyik üzenete. Az, hogy soha nem egyszerű ajtót nyitni a másik embernek. Nem könnyű feladat közel engedni magunkhoz másokat, ezért tartottuk fontosnak, hogy a film elején még legyen egy kis ellenállás. Hubert eleinte ellenkezik, hiszen egyáltalán nem tartja jó ötletnek, hogy albérlői legyenek, végül azonban beadja a derekát és rájön, jobb dolog nem is történhetett volna vele. Úgy érzem, ez egy nagyon érdekes és tanulságos történet, mindazonáltal nem erkölcsi leckének szántam. Nem azért készítettem ezt a filmet, hogy megmondjam az embereknek, mit hogyan kell csinálni, épp ezért választottam a vígjáték műfaját, ugyanis egy vígjátékban komoly témákat lehet könnyedén boncolgatni. Azt szerettem volna üzenni ezzel a filmmel, hogy ki kell nyitni a szívünket, hiszen úgy csak gazdagabbak leszünk.

 

Filmes családból származol. Ez befolyásolt abban, hogy a mozgóképet választottad és filmrendező lettél?

Abszolút. Édesapám nem szerette volna, hogy ezt a mesterséget válasszam, pontosan azért, mert tudta, milyen nehéz, úgyhogy ő más irányba terelt engem, más tanulmányokra buzdított. Mást is tanultam egyébként, de mivel kiskoromban állandóan moziba jártam édesapámmal, a mozgókép szeretete szinte magától bekerült az életembe. Az egyik nagymamám színésznő volt, az öcsém is színész lett, édesanyám pedig vágó, tehát a mozi világában fürödtem egészen kiskoromtól fogva. Emellett mindig is szerettem történeteket mesélni a filmen keresztül.


haziur2
Fotó: port.hu

 

Úgy fogalmaztál, hogy szeretsz a filmen keresztül történetet mesélni. De azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Háziúr kiadó forgatókönyvének írásában is részt vettél. Ez azt jelenti, hogy az írásban történő történetmesélés, maga az írás is közel áll a személyiségedhez?

Egyáltalán nem áll olyan közel hozzám, mint a rendezés, sőt. Viszont mindig elérkezik az a pillanat, amikor az ember azt érzi, hogy a rendezés olyan, mintha írás lenne. Szeretek a történet kidolgozásában, megfogalmazásában részt venni, de nagyon szívesen dolgozom együtt forgatókönyvírókkal. Vagyis inkább azt mondanám: jobban szeretek csapatban alkotni, mint egyedül. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan forgatókönyvírókkal működhetek együtt, akik ismerik a világomat és tudják, mit szeretnék megvalósítani. Úgy vélem, az írás magányos tevékenység, ez pedig távol áll az én személyiségemtől. Egy film elkészítéséhez csapatmunkára van szükség, hiszen ott vannak a színészek, a technikusok, akikkel rendezőként együtt dolgozom, és ez sokkal inkább az én műfajom, mint az írás. Sokat kell még tanulnom – például a díszletek vagy a jelmezek területén, hiszen az nem jön magától –, viszont ezért is szeretem annyira ezt a mesterséget: mindig lehet fejlődni.

 

A Háziúr kiadó március 16-ától látható országosan a hazai mozikban.



Készítette: Tóth Eszter

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma