IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.03

Számos hazai és külföldi koncerttel, valamint egy nagylemezzel a hátuk mögött a szegedi Dungaree zenekar kezd állandó szereplőjévé válni a hazai rockszcénának. A Hangfoglaló Programról, a hamarosan megjelenő lemezükről és a további lehetőségeikről beszélgettünk Balogh Attila basszusgitárossal és Nemes Tamás menedzserrel.

Hogyan alakult meg a zenekar?

B. A.: Szegeden alakultunk 2014 nyarán. Korábbról ismertük egymást, azt hiszem, a zene mindannyiunk életében kiskorunk óta jelen van, a „zenecsinálás” pedig nagyjából 8–10 éve. Az első próbán általában eldől egy zenekarról, hogy lesz belőle valami vagy sem. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy működtek a dolgok, és azóta is töretlenül megvan közöttünk a „kémia”.

 

A zenekar nevének van külön története?

B. A.: Egy kelet-indiai cserediák ordibálta ezt Szegeden, és nagyon megtetszett nekünk, meg nagyjából tükrözi is a zenénket, hiszen az is elég hangos. Egyébként a jelentése, hogy durva indiai karton, munkaruha, kezeslábas, kantáros nadrág.


Dungaree2

 

Miért pályáztatok a Hangfoglaló Programra, mit vártatok tőle?

N. T.: Olyan anyagi támogatásra volt szükségünk, amelynek segítségével egy induló zenekar megvalósíthatja a terveit, de mint esetünkben, nem feltétlenül áll a rendelkezésére. Abban is bízunk, hogy az anyagi támogatáson felül több figyelmet kapunk a zeneipari szereplőktől.

 

Milyen tervek valósultak meg a nagyjából egy éve lefektetett tervekből?

N. T.: Régi tervem volt, hogy Liam Watsonnal (Grammy-díjas producer Londonban!) dolgozhassak egy komplett lemezen. Őt még Londonban ismertem meg, és mivel teljesen analóg körülmények között dolgozik a saját stúdiójában, zenekari elképzelései találkoztak az enyémmel. A tavaszi lemezfelvételeket sikerült összekötni egy mini angliai klubturnéval is, amely öt koncertből állt és itt forgattunk egy zenei videót is, amely szintén a Hangfoglaló Program részét képezi.


Dungaree5

 

Mikor lesz dal-, illetve lemezmegjelenés?

N. T.: Lemezt 2018. október végén tervezünk megjelentetni, de egy dallal és a videóval kijövünk még szeptember első felében. A lemez 180 grammos bakeliten is forgalomba kerül, amelyet első sorban a külföldi piacra szánunk.

 

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

B. A.: Itthon és külföldön 2018 őszén és 2019 tavaszán megturnéztatjuk a lemezt. Hosszú távon gondolkodunk, nem is jöhet más számításba, hiszen egy zenekarnak több év kell a kibontakozáshoz, ez Magyarországon a rock műfajában különösen így van. Szerencsére imádjuk ezt az egészet csinálni, szóval nincs para. Megalakulásunk óta rendszeresen járunk koncertezni Romániába és Szerbiába, és az áprilisi angol kiruccanásunk óta a szigetországba is visszavárnak minket.


Dungaree4

 

Fogtok még pályázni az Nemzeti Kulturális Alaphoz?

B. A.: Folyamatosan pályázunk, most is van bent döntés alatt lévő pályázatunk. Másképpen nem is tudnánk érvényesülni, hiszen a rockzene Magyarországon lényegesen alulreprezentáltabb az országos médiumokban és a zenei fesztiválokon, mint a fejlettebb piacokon. Bízunk benne, hogy az elkészült anyag minősége megkönnyíti a helyzetünket a további pályázatok során.

 

Zeneileg szándékoztok változtatni?

B. A.: Egy zenekar úgy fejlődik leginkább, ha minél többet van próbateremben, stúdióban és színpadon. Ha olyan szakemberekkel tud dolgozni, akikkel kölcsönösen hisznek egymásban, és akik inspirációt jelentenek számukra. Legalábbis mi így gondoljuk. Az új lemezünkön is ebben a szellemben dolgoztunk; sokat foglalkoztunk a számokkal, más dalszerkezetekben gondolkodtunk, mint korábban, és igyekeztünk megtalálni hozzá a megfelelő szakembereket. Nekünk tetszik ez az irány és dolgozunk tovább az élő hangzásunkon.



Rendes Vera

Fotó: Dungaree

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma