2017.09.26

„Este van, este van: kiki nyúgalomba!/Feketén bólingat az eperfa lombja” – így kezdődik a Családi kör. Legtöbbünknek az iskolában tanult versek jutnak eszünkbe Arany János kapcsán. Részletek a Toldiból és Arany balladáiból. Szeretjük? Ismerjük egyáltalán őt és műveit? Az Arany-emlékév kapcsán olyan programokat gyűjtöttünk össze, melyek segítenek megfejteni: ki is volt a költő, és mit jelent számunkra művészete.

„Számomra Arany János abszolút szellemi kortárs, aki látnoki erővel érezte meg még csírájában azokat a problémákat, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket” – állítja Lázár Balázs színművész, költő, a Pinceszínház irodalmi referense, aki igazi Arany-lázban ég idén, és két versszínházi estet is létrehozott Tallián Mariann színművésszel. Az egyik Arany János balladáiba enged betekintést, a másik Arany János ironikus, humoros írásait hozza közelebb a nagyközönséghez. „Nemcsak szellemi kortársnak és korszerűnek tartom Aranyt, hanem az irodalmi és ezáltal a nemzeti egység szimbólumának is, aki népi költészetünket balladaművészetében a legmagasabb szintre emelte, öregkori verseivel pedig a modern magyar líra alapjait tette le. Benne még összetartozó és elválaszthatatlan egységben volt népi és urbános életérzés, irodalom” – teszi hozzá Lázár Balázs. A színművésszel és Tallián Mariannal találkozhatunk a szeptember 27-ei „fanyar Arany” esten a József Attila Irodalmi Szalonban. A Semmi természet című versszínházi előadást az Arany János-emlékév alkalmából készítették, a műsort Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőnő szerkesztette Arany ironikus, humoros írásaiból.

 

Arany_Janos_1914
Arany János családja körében, 1863 körül
Fotó: Wikipédia


Másnap, szeptember 28-án este ismét Arany János alakját elevenítik fel, hiszen elkezdődik a Versek szódával – Arany 200 című négy estből álló sorozat. A közkedvelt irodalmi talkshow-t 2011-ben indította útjára a Kultúrvonal Produkciós Iroda és a Magyar Írószövetség a kortárs költészet rendhagyó népszerűsítése céljából. Legutóbb az 1956-os emlékévhez kapcsolódóan olyan alkotókat láttak vendégül a ferencvárosi Pinceszínházban, akik részt vettek a forradalomban. Ezúttal Arany János halhatatlan művészete előtt tisztelegnek a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ingyenes esten Aranynak olyan „arcait” mutatják meg, amelyekről általában kevesebb szó esik. Ritkán beszélünk például arról, hogy a költő gitározott is, előszeretettel zenésítette meg saját és barátai verseit. Így első alkalommal Arany János és a zene kapcsolatát járják körbe.

 

A műsorvezető Lázár Balázs lesz, a vendég pedig Csörsz Rumen István előadóművész, irodalomtörténész. „Az Arany-est sorozatot a középiskolás korosztálytól kezdve az idősekig minden korosztálynak, irodalmároknak és laikusoknak egyaránt ajánlom, akik rendhagyó, színházi körülmények közé ültetett irodalmi előadáson szeretnék beAranyozni estjüket” – mondta el nekünk Lázár Balázs.

 

Arany János költészetéről októberben sem kell lemondanunk, hiszen a Józsefvárosi Galériában Arany-balladák címmel rendeznek műsort október 19-én. Szörényi László irodalomtörténésszel Takács Tamás irodalmár beszélget Arany János balladáiról. Utána zenés irodalmi összeállítást hallhat a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs előadásában. Az elhangzó művek között találhatóak történeti, népi, romantikus és nagyvárosi ihletésű, valamint egyszólamú, többszólamú és körkörös felépítésű balladák is.

 

Kiállítás a kerítésen

„Arany János ismerte a legszebb álmokat, de nem melengette azokat” – mondta el Szörényi László irodalomtörténész szeptember 18-án, hozzátéve: a költő művészetét hihetetlen könnyedség, tündéri báj, néha cinikus fintor jellemzi. Ahhoz, hogy ezt mi is felfedezzük, nem kell mást tennünk, mint elsétálni a Bajza utca és a Városligeti fasor mentén. Itt rendezte meg a Magyar Írószövetség Arany János üzenetei címmel legújabb kiállítását. „Az írószövetség székházának kerítésein már a második kültéri kiállítás látható a tavalyi 1956-os tárlat után” – mondta el a szeptember 18-ai megnyitón a kiállítást szerkesztő Szentmártoni János, a szervezet elnöke. Kiemelte: a rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jól olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett. A válogatásba éppúgy bekerültek az örök, időtlen emberi problémákat vizsgáló költemények, mint olyan versek, melyek sorait azóta igazolta az idő. A 2018. április 1-jéig megtekinthető kültéri tárlat fotóit Onda Péter, grafikáját pedig Gréger Zsolt jegyzi.

 

_d0a9038__copy__600x412
Önarckép álarcokban
Fotó: Csákvári Zsigmond


Ismerkedjünk meg Arany János arcaival

Arany János költészetének legmélyét, legrejtőzőbb szerepjátszását ragadja meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kiállítása. A tárlatot szintén Szörényi László irodalomtörténész nyitotta meg május 15-én, aki megjegyezte: szerencsés és igazán mélyreható a címválasztás – Önarckép álarcokban –, hiszen a kiállítás Arany János költészetének legbelső magját ragadja meg, az önarcképfestésnek az igényét és a legrejtőzőbb szerepjátszás vágyát, „amely egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg Arany költészetében”. Hozzátette: a kiállítás látogatója beleláthat egy páratlan életpályába. (A megnyitóról készült cikkünket ITT lehet olvasni!)

 

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki” – kérdezte Arany Jánostól Petőfi Sándor 1847-ben, amikor elolvasta a Toldit. E rejtvény azóta is nyitott feladvány: a jegyző, a hivatalnok, a tanár fegyelmezett, nyilvános szerepei mögül ki-kilép az érzékeny, önmarcangoló, labilis lírikus. Egy sziporkázó ötletekkel, „nyughatatlan vándorösztönnel” megvert, változatos műfajokkal kísérletező zsenivel és egy hol rejtőzködő, hol szokatlanul nyílt, közvetlen humorú személyiséggel ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói – írják a múzeum oldalán.

 

Az Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket – olvasható a múzeum oldalán. A kiállítás minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hidja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

 

Utazzunk együtt Arannyal!

Az Önarckép álarcokban című tárlatnak elkészítették az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” július 10-től járja az országot. Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és digitális eszközöket is beépítettek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek. A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés, illetve foglalkozás is, hiszen a buszt minden helyszínen múzeumpedagógus kollégák kísérik – olvasható a múzeum oldalán.

 

_d0a9044__copy__600x410
Önarckép álarcokban
Fotó: Csákvári Zsigmond


A kiállítás látogatása ingyenes, a fogadóintézményektől csak a parkolóhely és a villanyáram-csatlakozás biztosítását kérik. Ősztől, illetve 2018 tavaszától elsősorban a közoktatási intézmények, a városi könyvtárak, a művelődési házak, a múzeumok meghívására számítanak. Főként vidéki intézmények és a határon túli magyarság oktatási, kulturális intézményeinek jelentkezését várják. A kitöltött jelentkezési lapokat az arany200busz@pim.hu e-mail címre lehet elküldeni.

 

Kincsek, kultusz, hatástörténet

Szintén interaktív kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Nemzeti Ereklyetérben és az Ars Librorum kiállítótérben „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” – Kincsek, kultusz, hatástörténet címmel április 28-án. Az Arany János-kiállítást könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérik egészen november 25-ig. A tárlat az OSZK kézirattárának páratlan kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultusz kérdéseire is, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is. A kurátorok Rózsafalvi Zsuzsanna és Borbély Mónika irodalomtörténészek.

 

Kortárs költők mesélnek Aranyról

A kiállítások mellett a színházakban is találkozhatunk Arany János alakjával. Az Örkény Színházban Aranyozás – Költők Arany Jánosról címmel mutatták be szeptember 24-én azt az előadást, amelyben a kortárs költők reflektálnak Arany János életművére vagy személyiségére. Alapja az a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára címmel született kötet, amelyben negyvennyolc szerző ötven alkotása szerepel. Olvashatunk verseket többek között Varró Dánieltől, Géher István Lászlótól és Nádasdy Ádámtól is, de akadnak jóval régebbi, még az ’50-es években született alkotások is. Ezekből a szövegekből válogatott Mácsai Pál színművész, rendező, az Örkény Színház igazgatója és Ferencz Győző irodalomtörténész az Országos Széchényi Könyvtár és az Örkény Színház közös, Aranyozás című estjére. Úgy vélték ugyanis az alkotók, hogy Arany János szellemi öröksége, költészete nemcsak egykori, de ma élő pályatársainak is mérték. Alakját nagyra tartotta és kiemelte Ady Endre, Babits Mihály és Radnóti Miklós is, költészete azonban ugyanúgy hat a 21. század íróira, sőt színészeire is. (Cikkünket az előadásról ITT lehet olvasni!)

 

A szövegeket olvassák: Bíró Kriszta, Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Tenki Réka, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke. Zene: Kákonyi Árpád. Az est házigazdája és rendezője: Mácsai Pál. Az előadásról részleteket ITT találunk!

 

Irodalom a tánc világában

Arany Jánosnak 1851-ben jelent meg A nagyidai cigányok című hőskölteménye. Ebbe a világba repít el minket az ExperiDance Production is. A Nagyidai cigányok című álomszerű tánckomédiájukban mutatják be Európa vándor népének életét. Az előadásról azt írják az oldalon: Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak. A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban! Nagy vigasságukban még az ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó…

 

44f781fd9b5745fefae0dcd673979039
Fotó: experidance.hu


A XVI. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén. Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet. A részleteket ITT lehet olvasni!

 

Felújítják Arany szobrát

Az irodalmi estek, a színházi produkciók és a kiállítások mellett akár az utcán is találkozhatunk a nagy költővel. Igaz, nem azonnal, hiszen szeptember 7-én szállították el és kezdték meg a restaurálását a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborcsoportnak az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében. Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg, átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.

A munkálatok várhatóan a jövő év elején fejeződnek be, így a szoboravatás 125. évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható az alkotás. A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta felállítási helyként. A szükséges szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt. A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost a pályázó „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja”.


A bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak ítélte oda. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta, míg magához az alakhoz Porteleky László vívóbajnok és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt. A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.

 

arany_janos_1
Fotó: MTI/Lakatos Péter


Ezek a programok csak egy részét adják azoknak az eseményeknek, melyeket idén Arany János tiszteletére rendeznek országszerte. Az azonban biztos, hogy aki ellátogat néhány programra, megismerhet egy rendkívüli embert és egy rendkívüli életművet.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/MTI/pim.hu/experidance.hu

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma