IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.09.26

„Este van, este van: kiki nyúgalomba!/Feketén bólingat az eperfa lombja” – így kezdődik a Családi kör. Legtöbbünknek az iskolában tanult versek jutnak eszünkbe Arany János kapcsán. Részletek a Toldiból és Arany balladáiból. Szeretjük? Ismerjük egyáltalán őt és műveit? Az Arany-emlékév kapcsán olyan programokat gyűjtöttünk össze, melyek segítenek megfejteni: ki is volt a költő, és mit jelent számunkra művészete.

„Számomra Arany János abszolút szellemi kortárs, aki látnoki erővel érezte meg még csírájában azokat a problémákat, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket” – állítja Lázár Balázs színművész, költő, a Pinceszínház irodalmi referense, aki igazi Arany-lázban ég idén, és két versszínházi estet is létrehozott Tallián Mariann színművésszel. Az egyik Arany János balladáiba enged betekintést, a másik Arany János ironikus, humoros írásait hozza közelebb a nagyközönséghez. „Nemcsak szellemi kortársnak és korszerűnek tartom Aranyt, hanem az irodalmi és ezáltal a nemzeti egység szimbólumának is, aki népi költészetünket balladaművészetében a legmagasabb szintre emelte, öregkori verseivel pedig a modern magyar líra alapjait tette le. Benne még összetartozó és elválaszthatatlan egységben volt népi és urbános életérzés, irodalom” – teszi hozzá Lázár Balázs. A színművésszel és Tallián Mariannal találkozhatunk a szeptember 27-ei „fanyar Arany” esten a József Attila Irodalmi Szalonban. A Semmi természet című versszínházi előadást az Arany János-emlékév alkalmából készítették, a műsort Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőnő szerkesztette Arany ironikus, humoros írásaiból.

 

Arany_Janos_1914
Arany János családja körében, 1863 körül
Fotó: Wikipédia


Másnap, szeptember 28-án este ismét Arany János alakját elevenítik fel, hiszen elkezdődik a Versek szódával – Arany 200 című négy estből álló sorozat. A közkedvelt irodalmi talkshow-t 2011-ben indította útjára a Kultúrvonal Produkciós Iroda és a Magyar Írószövetség a kortárs költészet rendhagyó népszerűsítése céljából. Legutóbb az 1956-os emlékévhez kapcsolódóan olyan alkotókat láttak vendégül a ferencvárosi Pinceszínházban, akik részt vettek a forradalomban. Ezúttal Arany János halhatatlan művészete előtt tisztelegnek a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ingyenes esten Aranynak olyan „arcait” mutatják meg, amelyekről általában kevesebb szó esik. Ritkán beszélünk például arról, hogy a költő gitározott is, előszeretettel zenésítette meg saját és barátai verseit. Így első alkalommal Arany János és a zene kapcsolatát járják körbe.

 

A műsorvezető Lázár Balázs lesz, a vendég pedig Csörsz Rumen István előadóművész, irodalomtörténész. „Az Arany-est sorozatot a középiskolás korosztálytól kezdve az idősekig minden korosztálynak, irodalmároknak és laikusoknak egyaránt ajánlom, akik rendhagyó, színházi körülmények közé ültetett irodalmi előadáson szeretnék beAranyozni estjüket” – mondta el nekünk Lázár Balázs.

 

Arany János költészetéről októberben sem kell lemondanunk, hiszen a Józsefvárosi Galériában Arany-balladák címmel rendeznek műsort október 19-én. Szörényi László irodalomtörténésszel Takács Tamás irodalmár beszélget Arany János balladáiról. Utána zenés irodalmi összeállítást hallhat a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs előadásában. Az elhangzó művek között találhatóak történeti, népi, romantikus és nagyvárosi ihletésű, valamint egyszólamú, többszólamú és körkörös felépítésű balladák is.

 

Kiállítás a kerítésen

„Arany János ismerte a legszebb álmokat, de nem melengette azokat” – mondta el Szörényi László irodalomtörténész szeptember 18-án, hozzátéve: a költő művészetét hihetetlen könnyedség, tündéri báj, néha cinikus fintor jellemzi. Ahhoz, hogy ezt mi is felfedezzük, nem kell mást tennünk, mint elsétálni a Bajza utca és a Városligeti fasor mentén. Itt rendezte meg a Magyar Írószövetség Arany János üzenetei címmel legújabb kiállítását. „Az írószövetség székházának kerítésein már a második kültéri kiállítás látható a tavalyi 1956-os tárlat után” – mondta el a szeptember 18-ai megnyitón a kiállítást szerkesztő Szentmártoni János, a szervezet elnöke. Kiemelte: a rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jól olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett. A válogatásba éppúgy bekerültek az örök, időtlen emberi problémákat vizsgáló költemények, mint olyan versek, melyek sorait azóta igazolta az idő. A 2018. április 1-jéig megtekinthető kültéri tárlat fotóit Onda Péter, grafikáját pedig Gréger Zsolt jegyzi.

 

_d0a9038__copy__600x412
Önarckép álarcokban
Fotó: Csákvári Zsigmond


Ismerkedjünk meg Arany János arcaival

Arany János költészetének legmélyét, legrejtőzőbb szerepjátszását ragadja meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kiállítása. A tárlatot szintén Szörényi László irodalomtörténész nyitotta meg május 15-én, aki megjegyezte: szerencsés és igazán mélyreható a címválasztás – Önarckép álarcokban –, hiszen a kiállítás Arany János költészetének legbelső magját ragadja meg, az önarcképfestésnek az igényét és a legrejtőzőbb szerepjátszás vágyát, „amely egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg Arany költészetében”. Hozzátette: a kiállítás látogatója beleláthat egy páratlan életpályába. (A megnyitóról készült cikkünket ITT lehet olvasni!)

 

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki” – kérdezte Arany Jánostól Petőfi Sándor 1847-ben, amikor elolvasta a Toldit. E rejtvény azóta is nyitott feladvány: a jegyző, a hivatalnok, a tanár fegyelmezett, nyilvános szerepei mögül ki-kilép az érzékeny, önmarcangoló, labilis lírikus. Egy sziporkázó ötletekkel, „nyughatatlan vándorösztönnel” megvert, változatos műfajokkal kísérletező zsenivel és egy hol rejtőzködő, hol szokatlanul nyílt, közvetlen humorú személyiséggel ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói – írják a múzeum oldalán.

 

Az Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket – olvasható a múzeum oldalán. A kiállítás minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hidja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

 

Utazzunk együtt Arannyal!

Az Önarckép álarcokban című tárlatnak elkészítették az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” július 10-től járja az országot. Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és digitális eszközöket is beépítettek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek. A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés, illetve foglalkozás is, hiszen a buszt minden helyszínen múzeumpedagógus kollégák kísérik – olvasható a múzeum oldalán.

 

_d0a9044__copy__600x410
Önarckép álarcokban
Fotó: Csákvári Zsigmond


A kiállítás látogatása ingyenes, a fogadóintézményektől csak a parkolóhely és a villanyáram-csatlakozás biztosítását kérik. Ősztől, illetve 2018 tavaszától elsősorban a közoktatási intézmények, a városi könyvtárak, a művelődési házak, a múzeumok meghívására számítanak. Főként vidéki intézmények és a határon túli magyarság oktatási, kulturális intézményeinek jelentkezését várják. A kitöltött jelentkezési lapokat az arany200busz@pim.hu e-mail címre lehet elküldeni.

 

Kincsek, kultusz, hatástörténet

Szintén interaktív kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Nemzeti Ereklyetérben és az Ars Librorum kiállítótérben „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” – Kincsek, kultusz, hatástörténet címmel április 28-án. Az Arany János-kiállítást könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérik egészen november 25-ig. A tárlat az OSZK kézirattárának páratlan kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultusz kérdéseire is, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is. A kurátorok Rózsafalvi Zsuzsanna és Borbély Mónika irodalomtörténészek.

 

Kortárs költők mesélnek Aranyról

A kiállítások mellett a színházakban is találkozhatunk Arany János alakjával. Az Örkény Színházban Aranyozás – Költők Arany Jánosról címmel mutatták be szeptember 24-én azt az előadást, amelyben a kortárs költők reflektálnak Arany János életművére vagy személyiségére. Alapja az a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára címmel született kötet, amelyben negyvennyolc szerző ötven alkotása szerepel. Olvashatunk verseket többek között Varró Dánieltől, Géher István Lászlótól és Nádasdy Ádámtól is, de akadnak jóval régebbi, még az ’50-es években született alkotások is. Ezekből a szövegekből válogatott Mácsai Pál színművész, rendező, az Örkény Színház igazgatója és Ferencz Győző irodalomtörténész az Országos Széchényi Könyvtár és az Örkény Színház közös, Aranyozás című estjére. Úgy vélték ugyanis az alkotók, hogy Arany János szellemi öröksége, költészete nemcsak egykori, de ma élő pályatársainak is mérték. Alakját nagyra tartotta és kiemelte Ady Endre, Babits Mihály és Radnóti Miklós is, költészete azonban ugyanúgy hat a 21. század íróira, sőt színészeire is. (Cikkünket az előadásról ITT lehet olvasni!)

 

A szövegeket olvassák: Bíró Kriszta, Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Tenki Réka, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke. Zene: Kákonyi Árpád. Az est házigazdája és rendezője: Mácsai Pál. Az előadásról részleteket ITT találunk!

 

Irodalom a tánc világában

Arany Jánosnak 1851-ben jelent meg A nagyidai cigányok című hőskölteménye. Ebbe a világba repít el minket az ExperiDance Production is. A Nagyidai cigányok című álomszerű tánckomédiájukban mutatják be Európa vándor népének életét. Az előadásról azt írják az oldalon: Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak. A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban! Nagy vigasságukban még az ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó…

 

44f781fd9b5745fefae0dcd673979039
Fotó: experidance.hu


A XVI. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén. Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet. A részleteket ITT lehet olvasni!

 

Felújítják Arany szobrát

Az irodalmi estek, a színházi produkciók és a kiállítások mellett akár az utcán is találkozhatunk a nagy költővel. Igaz, nem azonnal, hiszen szeptember 7-én szállították el és kezdték meg a restaurálását a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborcsoportnak az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében. Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg, átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.

A munkálatok várhatóan a jövő év elején fejeződnek be, így a szoboravatás 125. évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható az alkotás. A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta felállítási helyként. A szükséges szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt. A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost a pályázó „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja”.


A bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak ítélte oda. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta, míg magához az alakhoz Porteleky László vívóbajnok és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt. A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.

 

arany_janos_1
Fotó: MTI/Lakatos Péter


Ezek a programok csak egy részét adják azoknak az eseményeknek, melyeket idén Arany János tiszteletére rendeznek országszerte. Az azonban biztos, hogy aki ellátogat néhány programra, megismerhet egy rendkívüli embert és egy rendkívüli életművet.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/MTI/pim.hu/experidance.hu

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma