2017.04.26

Rendhagyó irodalomórát tartott Nényei Pál a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Ne bántsd Zrínyit! címmel. Az előadás központi témája Zrínyi Miklós egy kevésbé ismert alkotása: az Adriai tengernek syrenaia volt. Nényei Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a költő Zrínyi Miklós hétköznapi megítélése korántsem olyan kedvező, mint amilyet érdemelne.

konyvfeszt1
Fotó: litera.hu


Ez a megítélés egyrészt köszönhető a régies és éppen ezért nehézkes nyelvezetnek, amellyel Zrínyi alkotott, de sokat nyomnak a latba az irodalomórák is, melyek célja éppen a megszerettetés lenne, azonban pont az ellenkezőjét érik el a gyerekeknél. Hiszen azzal, hogy kötelező olvasmánnyá teszik a Szigeti veszedelem című művet, de előtte nem veszik át a gyerekekkel az Adriai tengernek syrenaiát, óriási hibát követnek el tudtuk nélkül – tisztelet a kivételnek –, mert egyfajta előzménye a Szigeti veszedelemnek az említett kötet, amely nem mellesleg az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű költői alkotás.


Nényei Pál szerint a legtöbben csak a Szigeti veszedelem című művet olvassák Zrínyitől, ha pedig mégis a kezükbe veszik az Adriai tengernek syrenaiát, azt rendkívül bizalmatlanul olvassák. Nényei szerint a probléma ott kezdődik, hogy nem úgy olvassuk Zrínyi Miklós alkotásait, ahogyan kell, szerinte ugyanis minden műhöz speciális út vezet, és ezt meg kell találni ahhoz, hogy élvezni tudjuk az adott alkotást. Zrínyi Miklós eleve egy kötetet hozott létre, melynek a fő alkotása az Adriai tengernek syrenaia, amely szorosan összekapcsolódik a Szigeti veszedelemmel, vagyis egymás után kellene olvasni a műveket. Bár Nényei hangsúlyozta: a Szigeti veszedelem önmagában is lehet érdekes olvasmány, de jóval összetettebb alkotásról van szó, mint azt az átlagember gondolná. A barokk költészet ugyanis teljesen más, mint a 21. századi költészet, hiszen a 16–17.században teljesen más képeket használtak a művészek. Nagyon sok mitológiai utalást tettek, amelyeket ma már kevésbé értünk, akkor azonban minden ember ismerte, sőt tudta ezeket a történeteket. A barokk emberekhez képest a maiak jóval direktebben fejezik ki magukat, ez pedig nagyban megnehezíti a Szigeti veszedelem értelmezését, amely tele van mitológiai képekkel, utalásokkal. Nényei azonban hangsúlyozta: ez nem probléma, egyszerűen csak arról van szó, hogy Zrínyi alkotásaihoz át kell váltanunk az agyunkat, és máshogy olvasnunk a két művet.


ir251zm01_mek
Fotó: mek.oszk.hu


A barokk művészet teljesen máshogy kezelte az olvasót, mint a modern művészet. Egy barokk verseskötet ugyanis nagyon pontosan meghatározott úton vezeti az olvasót, és ha kellően figyel, a sok töredékből teljes kép áll össze. Nagyon sokáig – talán pontosan az előbb felsorolt különbségek miatt – a kutatók számos hibát fedeztek fel Zrínyi Miklós alkotásaiban, mint például: nem volt helyes a számozás, vagy nem kaptak címet egyes verssorok. Nényei azonban úgy véli: sokkal inkább az okokat kellett volna megkeresni, a miérteket, és nem rögtön hibát találni.


Zrínyi ugyanis a barokk alkotókhoz híven nem hibákat vétett, csupán feltételezte az olvasóról, hogy érti az utalásokat, és tudja is azokat követni. Nényei Pál előadásával és Ne bántsd Zrinyit! című könyvével is azok ellen a kutatók, tanárok, olvasók ellen kíván felszólalni, akik elavultnak, túl nehézkesnek, olvashatatlannak tartják Zrínyi Miklós alkotásait. Aki azonban ott volt a könyvhéten tartott előadásán vagy csak a kezébe vette Nényei esszéjét, biztosan másként gondolkozik Zrínyiről, hiszen kivételes költő volt, és bár műveinek valóban nehéz a nyelvezete, ez sokkal inkább hozzáad az értékékükhöz, mintsem elvesz abból.



Fischer Viktória

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma