2018.09.04
Tóth Eszter

Mint mindenkinek, nekem is rengeteg elvárásom volt Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjével kapcsolatban. Sőt: még izgultam is, ahogy anno a filmtörténetvizsgák előtt. Végül felülírta mindezt egyetlen mondat. „Azt a mindenségit!” – gondoltam magamban, és még azt is bátran megfogalmaztam: a rendező képes volt felülmúlni zseniális első filmjét, az Oscar-díjas Saul fiát.

Nemes Jeles László 2007 és 2010 között három kisjátékfilmet rendezett, köztük a kiemelkedő, Türelem című alkotást, a nézők szeme azonban csak 2015-ben szegeződött igazán rá, mikor is elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Saul fia című drámát, melyben igen sajátos nézőpontból mutatta meg a megmutathatatlant. Nemes Jeles akkor egy náci fogolytáborba kalauzolt minket, és a Röhrig Géza által életre keltett főhőst szorosan követve vezetett be minket a Sonderkommando világába, egész pontosan abba a pokolba, amelyet elképzelni is lehetetlen, mégis rengetegen megszenvedték. Egyedisége, sajátos, mondjuk úgy, „nemesjeleses” kézjegye már akkor is egyértelműen felfedezhető volt, az alkotás pedig kiérdemelt jó néhány olyan elismerést, amilyet magyar film rég nem nyert el.


Sunset_laszlo-nemes_1

 

A Saul fia 2015-ben a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon négy díjat nyert, köztük a Nagydíjat, amely a legnagyobb elismerés, amelyet magyar nagyjátékfilm valaha Cannes-ban kapott. Később megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjakat is, ezzel pedig minden idők nemzetközileg legelismertebb magyar alkotása lett.

 

Mindezek után nem lehetett könnyű belevágni a második nagyjátékfilmbe, hiszen ahogy mindenki, úgy bizonyára Nemes Jeles László is tisztában volt vele, hogy a léc igencsak magasan van, és az elvárás nem kevesebb, minthogy át kell azt ugrani. Ennek ellenére röpke három év alatt leforgatta a Napszálltát, amelyet mindvégig titokzatosság és feszült várakozás lengett körül – továbbá a rendező tehetségébe vetett bizalom. A 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szervezői ugyanis rögvest beválogatták a hivatalos versenyprogramba, ezt követően pedig a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos válogatásába is meghívták. A Napszállta éppen egy nappal ezelőtt, szeptember 3-án mutatkozott be Velencében, ahol egyébként a világ legjobbjaival száll versenybe. A Coen testvérek filmje, Damien Chazelle vagy Alfonso Cuarón legújabb alkotása könnyű szerrel elnyerheti előle az Arany Oroszlánt – gondoltam, de csak addig, amíg nem láttam a Napszálltát. Most viszont már nem így vélem.


Sunset_laszlo-nemes_2

 

A történet 1913 nyarán Budapesten játszódik. A béke utolsó napjaiban járunk, de fogalmazhatnánk úgy is: ott állunk az első világháború küszöbén. Főhősünk Leiter Írisz, aki hosszú évek után tér vissza az Osztrák–Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát, az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Írisz viszont nem tágít – bár látszólag nem is gondolja úgy, hogy „veszélyes” maradni. Aztán az éj leple alatt betör a szobájába egy idegen, akitől megtudja, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd: meg akarja találni a bátyját, eközben azonban egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. A Leiter Kalapszalon pedig csak kívülről nézve tűnik biztonságosnak: a fényűzés, a „szépség mögött a világ borzalma” rejlik.

 

Nemes Jeles László a Napszálltában tehát a „boldog” békeidőkbe invitálja a nézőit – és ezt éppen olyan módon teszi, ahogy a Saul fiában vezetett be minket a borzalom kellős közepébe. Kiválaszt egy főhőst és szorosan a sarkában lépdel, feloldhatatlan klausztrofób hatást keltve, a nézőt is belekomponálva a filmképbe, aki így részesévé válik a történetnek, mintegy cinkosa Leiter Írisznek, aki úgy bolyong a fényűző kalapszalonban, Budapest sötét sikátoraiban és kisebb-nagyobb embertömegekben, mintha egy labirintusból keresné a kiutat. „Azt a mindenségit!” – mondtam magamban, mikor az utolsó képkocka után elsötétült a vászon, majd az a szó tért újra és újra vissza a gondolataimban: labirintus. Hiszen nemcsak Budapest tűnt annak a Napszálltában, hanem maga a cselekmény is, ez pedig felidézte bennem a filmtörténet egyik legkülönlegesebb alkotását, Alain Resnais Tavaly Marienbadban című filmjét. Mégpedig azért, mert ahogy azt, úgy Nemes Jeles László drámáját is csak akkor lehet megfejteni, ha elfogadjuk, hogy a rendező nem ad mindent a kezünkbe, hanem azt várja, hogy elkezdjük összerakni azt a kirakóst, amelynek ő csak a darabjait helyezi elénk.


Sunset_laszlo-nemes_3

 

De valószínűleg nem véletlen, hogy a Tavaly Marienbadban, vagyis a francia új hullám egyik legfontosabb filmje jutott eszembe. Mivel ezen irányzat alkotói – akárcsak Nemes Jeles László – arra törekedtek, hogy erős szubjektivitással és szerzői filmes gondolkodásmóddal alkossanak. Nekik köszönhetően született meg az ’50-es évek végén a szerzői film fogalma, amely a mai napig olyan mozgóképeket jelöl, amelyeket a markáns személyes hang, illetve stílus, az egyéni kézjegy különböztet meg a nagyipari filmgyártás termékeitől. Jacques Rivette, a francia új hullám egyik legjelentősebb kritikusa még azt is kijelentette: az ilyen alkotások készítőit filmszerzőknek nevezzük, a filmrendezők közül pedig csak az érdemli ki ezt a rangot, aki képes „egyes szám első személyben szólni” a nézőkhöz. Mit is mondhatnánk… Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjével bizonyította: megérett a címre.

 

A Napszállta szerzői filmes attitűddel alkotott mű, melyben a rendező követi azt a metodikát, amelyet az első filmjében is alkalmazott. Hogy miről is van szó? Erőteljes szubjektivitásról, a főhőst követő kameráról, a képi világ egyediségéről, a nézőt néha már bántóan körbe ölelő zajokról és olyan cselekményvezetésről, amely semmihez sem hasonlítható – talán csak ahhoz, amit a Saul fiában megtapasztaltunk. Bevallom, amikor megnéztem a Napszállta trailerét, azt mondtam a kolléganőimnek, „ha most valaki megkérdezné, kinek a neve jut eszembe, biztos rávágnám, hogy Szabó István”. Hozzáteszem, erre is számítottam: A napfény ízét idéző képi és dallamvilágra, és féltem is kissé, milyen lesz egy kosztümös film nagytotálok nélkül, ha a rendező tartja magát a Saul fiában megteremtett „nemesjeleses” stílushoz. Ám a félelmem elszállt, amint megpillantottam az első képkockákat.


Sunset_laszlo-nemes_4

 

Nem tudom kevésbé elragadtatottan kifejezni magam: a 35 mm-re forgatott Napszállta képi világa egyszerűen lenyűgöző, mi több, párját ritkító. Erdély Mátyás operatőr Nemes Jeles László alkotótársaként úgy teremt ellenállhatatlan látványt, hogy hű marad a film filmvoltához és hagyományaihoz – oda is húz, ahelyett, hogy kiaknázná a modern technológiák adta lehetőségeket. Nincs is szükség modern technikára, csak a labirintusszerűen felépített cselekményre, a mögötte meghúzódó, párhuzamosan felfejthető rétegekre és egy főhősre, akit lehetetlenség lenne nem szorosan követni.

 

Míg a Saul fiának Röhrig Géza, addig a Napszálltának Jakab Juli a lelke. Úgy emlékszem, mikor a főhőst kereste, Nemes Jeles László azt mondta: világhírű, világszerte áhított színésznőt farag abból, aki a következő filmjének főszereplője lesz. Azt hiszem, a jóslata hamar beteljesül majd. Jakab Juli arcjátéka a némafilmek korszakát idézi – nagy baj is lenne enélkül, a képek ugyanis mindennél fontosabbak ebben a filmben. Még a dialógusoknál is. Néha nem is halljuk, mit mond a szereplő, ám néha nem is az a lényeges. A Jakab Juli által megformált Leiter Írisz elég kiszámíthatatlan főszereplő: nézőként sokszor fogalmunk sincs, miként cselekszik majd, ennek következtében pedig eltávolodunk tőle, nem érezzük végig valóságosnak, de erről könnyen elfeledkezünk, hiszen minket is hajt az, ami őt: hogy megfejtsük a rejtélyt. Közben pedig ott van a vihar előtti, vészjósló csend, melyet – az azóta elhunyt – Melis László zenéje a legjobb pillanatokban, a legszebb módon oszlat el.


sunset_jakabjuli1_600x399

 

Tulajdonképpen tanulmányt lehetne írni a Napszálltáról, megpróbálhatnánk elhelyezni a film eddigi történetében. Egye fene: én meg is teszem. Illetve megtenném, ha lenne rá módom. És akkor Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje a francia új hullám legjelesebb alkotóinak munkái mellett kapna helyet. Talán Godard, de még Truffaut se bánná. Persze, ez a film nem mindenkié, nem fogja mindenki szeretni, sőt érteni se, sokaknak túlontúl hosszú és lassú lesz, de mindez a legtöbb szerzői filmre igaz. Szóval nincs apelláta: Nemes Jeles László most végérvényesen filmszerző lett. Olyan, aki hű a francia új hullám szerzői hagyományaihoz, és akit kétségkívül egy lapon lehet említeni Tarr Bélával. Aki nem a nézői elvárásokat veszi figyelembe, hanem bizalmat szavaz a közönségnek, és azt mondja: „elmesélek valamit, de neked kell megértened”.



Tóth Eszter

Fotó: Laokoon Filmgroup

b_vambery_ds_1

2018.11.15

Aki Dunaszerdahelyen, a Bartók Béla sétányon jár, mostantól bármikor leülhet Vámbéry Ármin mellé. A világhírű Kelet-kutató bár nem Dunaszerdahelyen született, mégis ezt a várost tartotta mindenkori otthonának, hiszen itt töltötte gyermekkori éveit. Vámbéry bronzszobra Mag Gyula szobrászművész alkotása.

Vadim_Gluzman18-1200x1135_masolata

2018.11.15

Vadim Gluzman a nemzetközi zenei élet jelentős koncerttermeinek és zenekarainak ünnepelt sztárja, egy 1690-es Stradivari mesterhegedűn, az úgynevezett Ex-Leopold Aueren játszik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral november 18-án a Müpában. Az esten felcsendül Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye, a hangverseny nyitószáma pedig Schubert Rosamunda-nyitánya lesz.

DSC_0352

2018.11.15

„A vers nem a kötelezően megtanult iskolai szöveg, amelyet elemezni kell, hanem a hétköznapi érzelmek profi megfogalmazása, amelyeket érezni lehet” – vallják a Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál szervezői. A Váci Dunakanyar Színházban november 22. és 25. között zajló seregszemle versenyprogramjában idén kilenc ország legjobb előadói szerepelnek.

Fennállásának 65. évfordulóját ünnepli a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az ebből az alkalomból szervezett, november 22. és 25. között zajló rendezvénysorozat díszvendége a budapesti Nemzeti Színház. A programban szerepel régi, legendás előadások vetítése, könyvbemutató és kiállításmegnyitó is, a Nemzeti Színház pedig a Körhinta című, Vidnyánszky Attila által rendezett előadásával jelentkezik. A Harag György Társulat egykori és jelenlegi művészei ünnepi gálaestet is bemutatnak Parászka Miklós rendezésében. A színház előcsarnokában nyílik meg a 65 év képekben című kiállítás, emellett bemutatják a 65 év krónikája című könyvet is. A közönség megtekintheti Tasnádi István Paravarieté című művének felolvasószínházi előadását, valamint a Burundanga, avagy a baszk, a maszk meg a cucc című előadást.

Ahmet Günestekin törökországi kortárs képzőművész mintegy harminc alkotását bemutató kiállítás nyílik november 15-én pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) három kiállítóhelyén. Kemal Orta, a Válasz és folytatás elnevezésű kiállítás kurátora Ahmet Günestekint sokoldalú művésznek nevezte, aki az op-art mellett a konceptuális művészetben alkot, filmeket, installációkat, olajfestményeket és kerámiákat is készít. Pécsre elsősorban azokat az op-art műveket hozták el, amelyekhez Victor Vasarely munkássága nagyon fontos kiindulópont volt – ismertette a kurátor. A JPM Múzeum Galériájában önálló kiállításként szerepel a gyűjtemény, a Vasarely Múzeumban és Zsolnay Múzeumban, az ottani műalkotásokkal együtt, azokra reflektálva mutatják be a törökországi művész alkotásait. A kiállítás 2019. február 1-jéig látogatható.

Csaknem negyvenezer dollárért (11,2 millió forintért) kelt el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein nővéréhez írt levele, amelyben a tudós már 1922-ben a Németországban terjedő antiszemitizmusról számol be. Einstein a zsidó származású Walter Rathenau német külügyminiszter meggyilkolását követően írta a levelet, miután elhagyta Berlint. A Nobel-díjas fizikus 1933-ban hagyta el Németországot, miután a nácik hatalomra kerültek. Az Egyesült Államokba emigrált, és lemondott német állampolgárságáról.

Mintegy ezer művet – közöttük Fjodor Dosztojevszkij orosz író egyik klasszikusát – tiltották be a kuvaiti hatóságok az Arab-öböl menti országban november 14-én kezdődött irodalmi fesztivál alkalmából. A tiltólistára került művek közül a 19. századi Oroszországban játszódó, A Karamazov testvérek (1880) című Dosztojevszkij-regény az erkölcsöt, a szabad akaratot és Isten létezését kérdőjelezi meg. Az elmúlt öt év alatt a tájékoztatási minisztérium több mint 4000 könyvet tiltott be. Közöttük volt Victor Hugo A párizsi Notre-Dame (1831) és Gabriel García Márquez Száz év magány (1967) című regénye. Szeptemberben az aktivisták két ízben is tiltakoztak a főváros utcáin a növekvő cenzúra ellen.

Idén ünnepli megalakulása 50. évfordulóját a Led Zeppelin. A rocktörténet egyik legnagyobb hatású, brit zenekara tiszteletére november 17-én a fővárosi Muzikumban a hazai színtér több kiválóságából álló tribute zenekar, a Lead Zeppelin játssza el a legendás számokat. Az 1968-ban alakult Led Zeppelin, amelyet sokan az első heavy metál zenekarnak tartanak, nyolc stúdióalbumot készített. Máig az egyetlen együttes, amelynek valamennyi lemeze felkerült az amerikai Billboard Top 10 listájára. A koncerten vendégként színpadra lép Póka Egon (basszusgitár), Vilmányi Gábor (ének) és Csík István (dob).

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

kasper-dolls-1583249_960_720

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

Anton Lachky és Eryk Makohon vitték színre a Special Society és a Poly című táncelőadásokat, melyekkel a szegedi Szögi Csaba társulata, a Közép-Európa Táncszínház érkezik Szegedre. A két izgalmas, kortárs táncprodukció 2018. december 10-én látható a Kisszínházban. A legjobb hazai és határon túli, független színházi produkciókat bemutató THEALTER fesztivál szervezői az őszi és a téli időszakban is számos csemegével készültek.

Élő betlehemmel, koncertekkel, táncszínházi előadásokkal, gyerekprogramokkal és kézműves vásárral is készül az adventi időszakra december 2. és 23. között a Várkert Bazár. Az adventi vasárnapokon misztériumjáték keretében tárul fel a betlehemi istálló, ahol megelevenedik a bibliai történet a Szent Családdal, a pásztorokkal, a három királlyal és az élő állatokkal.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma