2014.02.25

A „Csak szétszórt őrszemek vagyunk…” – tanulmányok a Napkeletről című kötetet február 11-én mutatták be a Magyar Írószövetség Székházában. Kollarits Krisztina irodalomtörténésszel, a könyv szerzőjével beszélgettünk Tormay Cécile jelentőségéről, a Napkelet folyóirat jelentőségéről valamint arról, milyen új témák felé lett nyitott az elmúlt időszakban.

A Nyugat folyóiratot tartják a 20. századi magyar irodalom meghatározó lapjának, a most megjelent tanulmánykötet árnyalja ezt a képet. Lehet mondani, hogy a Nyugat mellett a Napkelet volt a legjelentősebb irodalmi lap a két világháború közti időszakban, vagy ez csak kánon kérdése?

A 90-es években végeztem az ELTE magyar szakán, tanulmányaim során egyszer sem került elő a Napkelet vagy főszerkesztőjének, Tormay Cécile-nek a neve. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy a folyóirat 1945 után indexre került, a közkönyvtárakban leselejtezték vagy zárolták, 1989-ig csak külön engedéllyel lehetett kutatni. Ilyen körülmények között érthető, hogy egykori munkatársai sem igen emlegették visszaemlékezéseikben, hogy milyen szerepet játszott írói pályájukban a Napkelet. Én magam egy véletlen folytán szereztem tudomást a folyóirat létezéséről, amikor diplomamunkámhoz kerestem témát. Később Phd-dolgozatomban is egy hosszabb fejezetben foglalkoztam a Napkelettel, majd az NKA alkotói ösztöndíja tette lehetővé, hogy tovább folytassam kutatásaimat.


Alexa Károly irodalomtörténész a bemutatón szerencsésnek nevezte, hogy tudományos feltárásra kerül egy olyan terület, amiről idáig keveset tudhattunk…

Több mint 10 év eredményeit foglalom össze most megjelent könyvem 8 tanulmányában. Annak idején azért kezdtem hályogkovácsként ezzel a lappal foglalkozni, mert úgy éreztem, hogy a rendszerváltás után induló irodalomtörténész nemzedék egyik legfontosabb feladata az, hogy a korábban nem kutatható témákkal foglalkozzon. Sokáig úgy tűnt számomra azonban, hogy a Napkelet rajtam kívül továbbra sem igen érdekel senkit. Szerencsére az elmúlt években ez a helyzet megváltozott: 2012 tavaszán a Magyar Írószövetség, ősszel a Magyar Művészeti Akadémia rendezett Tormay-konferenciát, ahol rangos előadók - többek között Ekler Andrea, Filep Tamás Gusztáv, Rózsafalvi Zsuzsa, Ujvári Gábor - foglalkoztak a Napkelettel. Nyilvánvaló, hogy a két világháború közti magyar irodalomról nem lehet árnyalt képet kapni a Napkelet ismerete nélkül, ahhoz azonban, hogy a folyóirat súlyáról érdemben nyilatkozhassunk, további kutatások szükségesek.

kollaritsfoto

Több dologban mondhatjuk kiemelkedőnek a Napkeletet, így az erdélyi írók megjelentetése elsőként Trianon után, jelentős számú nőíró szerepeltetése, vagy olyan írók felkarolása, mint Németh László. Milyen irodalmi, művelődési szerep volt a Napkeleté?

Az Ön által felvetett mindhárom témával egy-egy külön tanulmányban foglalkoztam könyvemben. A Napkelet megindulásától, 1923-tól kezdve fontosnak tartotta az erdélyi írók támogatását. Rendszeresen közölték írásaikat, illetve a kritikai rovat ismertette műveiket: Áprily Lajos, Szentmihályiné Szabó Mária, Jékely Zoltán, Bartalis János, Gyallay Domokos, Makkai Sándor, Sipos Domokos, Tamási Áron, Kacsó Sándor nevével egyaránt találkozhattak az olvasók a folyóirat hasábjain. Németh Lászlónak 1927-1931 között jelentett biztos megélhetést és „szellemi kísérletező terepet” a lap. Sokan azt gondolják, hogy a Napkeletben, mivel női főszerkesztője volt, nagyobb súllyal voltak jelen a női szerzők. Az általam elkészített kis statisztika ezt nem igazolta: a Napkeletben legtöbbet szereplő Nagy Méda 51 publikációjával nyomába sem érhet a Nyugat női favoritjainak: Török Sophie 166, Lányi Sarolta 142, Lesznai Anna 99 megjelenésének. Még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy a Napkelet csak fele annyi ideig jelent meg, mint a Nyugat.


A Napkelet kormányzati támogatással jött létre, a Klebelsberg Kuno kultuszminiszter nevéhez fűződő kulturális politika jegyében, mely a művelt magyar középosztályt, mint meghatározó nemzeti erőt kívánta ezzel támogatni.

Azt hiszem, minden rendszerváltás környékén felélénkül az érdeklődés az irodalom és a történelem iránt. Így volt ez 1989 után, és a Trianon utáni Magyarország első éveiben is. A Napkelet első száma 2.000 példányban jelent meg, de a nagy érdeklődés miatt még 2.500 példányban utánnyomták. Két hónap múlva már 3.000 előfizetője volt. Kellett a kormányzat anyagi támogatása, de volt olvasói igény is egy modern, keresztény-nemzeti szellemű irodalmi lap iránt. Amikor 1927-ben megindult a Magyar Szemle - rögtön 4.000 példányban -, a Napkelet súlya csökkent. Bár épp a Napkeletre való tekintettel szépirodalmat nem közöltek, de a tanulmányírók, főképp a történészek nagy részét elvonták Tormay Cécile lapjától. Majd a nagy gazdasági világválság hozta nehéz helyzetbe a lapot. Tormay Cécile kapcsolatainak és ügyes taktikázásának köszönhetően a folyóiratnak sikerült végül mindig túlélnie a veszélyhelyzeteket, s egy évtized alatt valóban kinevelt maga számára egy igényes olvasó közönséget. A 30-as években külön rovatban foglalkoztak a filmmel és rádióval, szinte minden számban találkozhatunk Hamvas Béla könyvkritikáival, s a fiatal katolikus irodalom olyan szerzői, mint Rónay György vagy Thurzó Gábor mellett megjelentek a falukutatók is, leggyakrabban Szabó Zoltán írásai.


Tormay Cécile azon vitatott személyiségek közé tartozik, akik elfeledett és elfeledtetett irodalmunk része. Önnek köszönhetően is Tormay munkásságának tudományos feltárása segít az újraolvasásban, megítélésben. Mit emelne ki az írónő életművéből?

Egy bujdosó írónő – Tormay Cécile című könyvemben 2010-ben bemutattam az írónő pályafutását, korabeli hazai és külföldi megítélését, jelentőségét. Könyvem középpontjába tudatosan az 1918-1919-es eseményeket feldolgozó fiktív naplóját, a Bujdosó könyvet állítottam, mert ha igaz az, hogy „vitatott személyiség” Tormay Cécile, akkor ezt ennek az írásának köszönheti. Ma már kevesen vannak, akik írásait esztétikai szempontból bírálnák, a körülötte kibontakozó vita politikai jellegű. Regényeit jobbnak tartom, mint novelláit, személy szerint én leginkább A régi ház című regényét szeretem, bár többen úgy vélekednek, hogy első regénye, az Emberek a kövek között a legjelentősebb. Ez volt a véleménye annak idején Móricz Zsigmondnak, de ezt hangsúlyozta Grendel Lajos is irodalomtörténetében.


Egy kérdésre válaszolva elmondta, tanulmánykötetének fejezetei nem fedik le egészében a folyóirat történetét. Várhatók-e további tanulmányok, és milyen irodalmi témákkal foglalkozik még?

A Napkelet 17 éves története még sok érdekes kutatnivalót tartogat. Szeretnék behatóbban foglalkozni a folyóirat 1937-1940 közötti történetével, illetve akkori főszerkesztőjével, az író Kállay Miklóssal. De általában kutatás közben mindig találok olyan mellékszálakat, amelyekről később kiderül, hogy érdemes velük részletesebben is foglalkozni.


Készítette: Csanda Mária

Kulcsszavak:

ady_bogdan_zsolt_foto_biro_istvan502

2019.01.18

 Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepli a magyar kultúra napját a Klebelsberg Kultúrkúria. Az előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerhetjük.

Malenkij_robot

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Gat_Sunny

2019.01.18

Valerij Gergijev karmester a Mariinszkij Színház Zenekara élén érkezik a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mariinszkij Színház Balettegyüttese Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be, valamint fellép Yoann Bourgeois és Emanuel Gat társulata is.

Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója január 31-i hatállyal. A tájékoztatás szerint február 1-től átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat. Tóth Arnold, aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

A pályázatokat most először díszletrajzoló, kellékes és világosító szakma képzési programjával is bele lehet nyújtani, de felvételvezető/location manager, naplóvezető, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens és vágóasszisztens szakterületeken is várják az oktatási intézmények jelentkezését. A pályázattal, amely figyelembe veszi az aktuális piaci igényeket, magas szakmai színvonalú, intenzív és gyakorlatorientált képzéseket támogatnak. Részletes információ a filmalap internetes oldalán (mnf.hu) olvasható.

Pokrovenszki Krisztiánt javasolta a Szent István Király Múzeum új igazgatójának a székesfehérvári közgyűlés. A múzeum korábbi igazgatójának, Kulcsár Mihálynak a közalkalmazotti jogviszonya és igazgatói megbízatása október 31-én járt le, az igazgatói pályázatok benyújtási határideje december 21. volt. A megyei hatókörű városi múzeumok vezetőjének megbízásához – és annak visszavonásához – a szakminiszter egyetértése szükséges, ezért az önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket.

A mozi hamarosan kezdődő belső felújítása miatt feleslegessé váló, több mint 20 éves nézőtéri fotelüléseket ma ezer forintért meg lehet venni. A kiválasztott és lefoglalt székeket a vevők egy későbbi időpontban vehetik át.

A 22 éves férfi és feltételezett bűntársa több mint 400 éves koronaékszereket lopott el tavaly nyáron Strängnäs város székesegyházából. A hatóságok által 65 millió korona (kétmilliárd forint) értékűre becsült koronaékszerek továbbra sincsenek meg. A tolvajok 2017. július 31-én délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, az 1625-ben elhunyt Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát. A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik. A királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült.

Kiállításokat, koncerteket, előadásokat, emlékesteket és filmvetítéseket is tartanak a magyar kultúra napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében.

Gyori_Nemzeti_Szinhaz_Ket_ur_szolgaja_

Kortárs zeneszerző műveit gyűjtötte össze és játszotta fel új lemezére a Modern Art Orchestra (MAO). Az anyagot, amelynek nagy részét több mint tíz évvel ezelőtt rögzítették, és utólag bővítették, vasárnap mutatják be a Budapest Music Center nagytermében.

Pécsett a többi között kiállításokkal, Komlón pedig egész héten át tartó programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. A Pécsi Kulturális Központban január 22-én, a magyar kultúra napján elsősorban családoknak szóló, ingyenesen látogatható kiállítás nyílik Ady Endre 100. címmel.

Hagyományos gálaműsoron adják át Szolnok kulturális díjait kedden, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Ugyanezen a napon Damjanich Múzeumban Egy rejtőzködő életmű születése címmel nyitják meg Bokros László festőművész életműkiállítását, és sor kerül a művész monográfia-bemutatójára is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma