2014.02.25

A „Csak szétszórt őrszemek vagyunk…” – tanulmányok a Napkeletről című kötetet február 11-én mutatták be a Magyar Írószövetség Székházában. Kollarits Krisztina irodalomtörténésszel, a könyv szerzőjével beszélgettünk Tormay Cécile jelentőségéről, a Napkelet folyóirat jelentőségéről valamint arról, milyen új témák felé lett nyitott az elmúlt időszakban.

A Nyugat folyóiratot tartják a 20. századi magyar irodalom meghatározó lapjának, a most megjelent tanulmánykötet árnyalja ezt a képet. Lehet mondani, hogy a Nyugat mellett a Napkelet volt a legjelentősebb irodalmi lap a két világháború közti időszakban, vagy ez csak kánon kérdése?

A 90-es években végeztem az ELTE magyar szakán, tanulmányaim során egyszer sem került elő a Napkelet vagy főszerkesztőjének, Tormay Cécile-nek a neve. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy a folyóirat 1945 után indexre került, a közkönyvtárakban leselejtezték vagy zárolták, 1989-ig csak külön engedéllyel lehetett kutatni. Ilyen körülmények között érthető, hogy egykori munkatársai sem igen emlegették visszaemlékezéseikben, hogy milyen szerepet játszott írói pályájukban a Napkelet. Én magam egy véletlen folytán szereztem tudomást a folyóirat létezéséről, amikor diplomamunkámhoz kerestem témát. Később Phd-dolgozatomban is egy hosszabb fejezetben foglalkoztam a Napkelettel, majd az NKA alkotói ösztöndíja tette lehetővé, hogy tovább folytassam kutatásaimat.


Alexa Károly irodalomtörténész a bemutatón szerencsésnek nevezte, hogy tudományos feltárásra kerül egy olyan terület, amiről idáig keveset tudhattunk…

Több mint 10 év eredményeit foglalom össze most megjelent könyvem 8 tanulmányában. Annak idején azért kezdtem hályogkovácsként ezzel a lappal foglalkozni, mert úgy éreztem, hogy a rendszerváltás után induló irodalomtörténész nemzedék egyik legfontosabb feladata az, hogy a korábban nem kutatható témákkal foglalkozzon. Sokáig úgy tűnt számomra azonban, hogy a Napkelet rajtam kívül továbbra sem igen érdekel senkit. Szerencsére az elmúlt években ez a helyzet megváltozott: 2012 tavaszán a Magyar Írószövetség, ősszel a Magyar Művészeti Akadémia rendezett Tormay-konferenciát, ahol rangos előadók - többek között Ekler Andrea, Filep Tamás Gusztáv, Rózsafalvi Zsuzsa, Ujvári Gábor - foglalkoztak a Napkelettel. Nyilvánvaló, hogy a két világháború közti magyar irodalomról nem lehet árnyalt képet kapni a Napkelet ismerete nélkül, ahhoz azonban, hogy a folyóirat súlyáról érdemben nyilatkozhassunk, további kutatások szükségesek.

kollaritsfoto

Több dologban mondhatjuk kiemelkedőnek a Napkeletet, így az erdélyi írók megjelentetése elsőként Trianon után, jelentős számú nőíró szerepeltetése, vagy olyan írók felkarolása, mint Németh László. Milyen irodalmi, művelődési szerep volt a Napkeleté?

Az Ön által felvetett mindhárom témával egy-egy külön tanulmányban foglalkoztam könyvemben. A Napkelet megindulásától, 1923-tól kezdve fontosnak tartotta az erdélyi írók támogatását. Rendszeresen közölték írásaikat, illetve a kritikai rovat ismertette műveiket: Áprily Lajos, Szentmihályiné Szabó Mária, Jékely Zoltán, Bartalis János, Gyallay Domokos, Makkai Sándor, Sipos Domokos, Tamási Áron, Kacsó Sándor nevével egyaránt találkozhattak az olvasók a folyóirat hasábjain. Németh Lászlónak 1927-1931 között jelentett biztos megélhetést és „szellemi kísérletező terepet” a lap. Sokan azt gondolják, hogy a Napkeletben, mivel női főszerkesztője volt, nagyobb súllyal voltak jelen a női szerzők. Az általam elkészített kis statisztika ezt nem igazolta: a Napkeletben legtöbbet szereplő Nagy Méda 51 publikációjával nyomába sem érhet a Nyugat női favoritjainak: Török Sophie 166, Lányi Sarolta 142, Lesznai Anna 99 megjelenésének. Még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy a Napkelet csak fele annyi ideig jelent meg, mint a Nyugat.


A Napkelet kormányzati támogatással jött létre, a Klebelsberg Kuno kultuszminiszter nevéhez fűződő kulturális politika jegyében, mely a művelt magyar középosztályt, mint meghatározó nemzeti erőt kívánta ezzel támogatni.

Azt hiszem, minden rendszerváltás környékén felélénkül az érdeklődés az irodalom és a történelem iránt. Így volt ez 1989 után, és a Trianon utáni Magyarország első éveiben is. A Napkelet első száma 2.000 példányban jelent meg, de a nagy érdeklődés miatt még 2.500 példányban utánnyomták. Két hónap múlva már 3.000 előfizetője volt. Kellett a kormányzat anyagi támogatása, de volt olvasói igény is egy modern, keresztény-nemzeti szellemű irodalmi lap iránt. Amikor 1927-ben megindult a Magyar Szemle - rögtön 4.000 példányban -, a Napkelet súlya csökkent. Bár épp a Napkeletre való tekintettel szépirodalmat nem közöltek, de a tanulmányírók, főképp a történészek nagy részét elvonták Tormay Cécile lapjától. Majd a nagy gazdasági világválság hozta nehéz helyzetbe a lapot. Tormay Cécile kapcsolatainak és ügyes taktikázásának köszönhetően a folyóiratnak sikerült végül mindig túlélnie a veszélyhelyzeteket, s egy évtized alatt valóban kinevelt maga számára egy igényes olvasó közönséget. A 30-as években külön rovatban foglalkoztak a filmmel és rádióval, szinte minden számban találkozhatunk Hamvas Béla könyvkritikáival, s a fiatal katolikus irodalom olyan szerzői, mint Rónay György vagy Thurzó Gábor mellett megjelentek a falukutatók is, leggyakrabban Szabó Zoltán írásai.


Tormay Cécile azon vitatott személyiségek közé tartozik, akik elfeledett és elfeledtetett irodalmunk része. Önnek köszönhetően is Tormay munkásságának tudományos feltárása segít az újraolvasásban, megítélésben. Mit emelne ki az írónő életművéből?

Egy bujdosó írónő – Tormay Cécile című könyvemben 2010-ben bemutattam az írónő pályafutását, korabeli hazai és külföldi megítélését, jelentőségét. Könyvem középpontjába tudatosan az 1918-1919-es eseményeket feldolgozó fiktív naplóját, a Bujdosó könyvet állítottam, mert ha igaz az, hogy „vitatott személyiség” Tormay Cécile, akkor ezt ennek az írásának köszönheti. Ma már kevesen vannak, akik írásait esztétikai szempontból bírálnák, a körülötte kibontakozó vita politikai jellegű. Regényeit jobbnak tartom, mint novelláit, személy szerint én leginkább A régi ház című regényét szeretem, bár többen úgy vélekednek, hogy első regénye, az Emberek a kövek között a legjelentősebb. Ez volt a véleménye annak idején Móricz Zsigmondnak, de ezt hangsúlyozta Grendel Lajos is irodalomtörténetében.


Egy kérdésre válaszolva elmondta, tanulmánykötetének fejezetei nem fedik le egészében a folyóirat történetét. Várhatók-e további tanulmányok, és milyen irodalmi témákkal foglalkozik még?

A Napkelet 17 éves története még sok érdekes kutatnivalót tartogat. Szeretnék behatóbban foglalkozni a folyóirat 1937-1940 közötti történetével, illetve akkori főszerkesztőjével, az író Kállay Miklóssal. De általában kutatás közben mindig találok olyan mellékszálakat, amelyekről később kiderül, hogy érdemes velük részletesebben is foglalkozni.


Készítette: Csanda Mária

Kulcsszavak:

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma