kultura.hu_banner_herend_002uj

2014.02.25

A „Csak szétszórt őrszemek vagyunk…” – tanulmányok a Napkeletről című kötetet február 11-én mutatták be a Magyar Írószövetség Székházában. Kollarits Krisztina irodalomtörténésszel, a könyv szerzőjével beszélgettünk Tormay Cécile jelentőségéről, a Napkelet folyóirat jelentőségéről valamint arról, milyen új témák felé lett nyitott az elmúlt időszakban.

A Nyugat folyóiratot tartják a 20. századi magyar irodalom meghatározó lapjának, a most megjelent tanulmánykötet árnyalja ezt a képet. Lehet mondani, hogy a Nyugat mellett a Napkelet volt a legjelentősebb irodalmi lap a két világháború közti időszakban, vagy ez csak kánon kérdése?

A 90-es években végeztem az ELTE magyar szakán, tanulmányaim során egyszer sem került elő a Napkelet vagy főszerkesztőjének, Tormay Cécile-nek a neve. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy a folyóirat 1945 után indexre került, a közkönyvtárakban leselejtezték vagy zárolták, 1989-ig csak külön engedéllyel lehetett kutatni. Ilyen körülmények között érthető, hogy egykori munkatársai sem igen emlegették visszaemlékezéseikben, hogy milyen szerepet játszott írói pályájukban a Napkelet. Én magam egy véletlen folytán szereztem tudomást a folyóirat létezéséről, amikor diplomamunkámhoz kerestem témát. Később Phd-dolgozatomban is egy hosszabb fejezetben foglalkoztam a Napkelettel, majd az NKA alkotói ösztöndíja tette lehetővé, hogy tovább folytassam kutatásaimat.


Alexa Károly irodalomtörténész a bemutatón szerencsésnek nevezte, hogy tudományos feltárásra kerül egy olyan terület, amiről idáig keveset tudhattunk…

Több mint 10 év eredményeit foglalom össze most megjelent könyvem 8 tanulmányában. Annak idején azért kezdtem hályogkovácsként ezzel a lappal foglalkozni, mert úgy éreztem, hogy a rendszerváltás után induló irodalomtörténész nemzedék egyik legfontosabb feladata az, hogy a korábban nem kutatható témákkal foglalkozzon. Sokáig úgy tűnt számomra azonban, hogy a Napkelet rajtam kívül továbbra sem igen érdekel senkit. Szerencsére az elmúlt években ez a helyzet megváltozott: 2012 tavaszán a Magyar Írószövetség, ősszel a Magyar Művészeti Akadémia rendezett Tormay-konferenciát, ahol rangos előadók - többek között Ekler Andrea, Filep Tamás Gusztáv, Rózsafalvi Zsuzsa, Ujvári Gábor - foglalkoztak a Napkelettel. Nyilvánvaló, hogy a két világháború közti magyar irodalomról nem lehet árnyalt képet kapni a Napkelet ismerete nélkül, ahhoz azonban, hogy a folyóirat súlyáról érdemben nyilatkozhassunk, további kutatások szükségesek.

kollaritsfoto

Több dologban mondhatjuk kiemelkedőnek a Napkeletet, így az erdélyi írók megjelentetése elsőként Trianon után, jelentős számú nőíró szerepeltetése, vagy olyan írók felkarolása, mint Németh László. Milyen irodalmi, művelődési szerep volt a Napkeleté?

Az Ön által felvetett mindhárom témával egy-egy külön tanulmányban foglalkoztam könyvemben. A Napkelet megindulásától, 1923-tól kezdve fontosnak tartotta az erdélyi írók támogatását. Rendszeresen közölték írásaikat, illetve a kritikai rovat ismertette műveiket: Áprily Lajos, Szentmihályiné Szabó Mária, Jékely Zoltán, Bartalis János, Gyallay Domokos, Makkai Sándor, Sipos Domokos, Tamási Áron, Kacsó Sándor nevével egyaránt találkozhattak az olvasók a folyóirat hasábjain. Németh Lászlónak 1927-1931 között jelentett biztos megélhetést és „szellemi kísérletező terepet” a lap. Sokan azt gondolják, hogy a Napkeletben, mivel női főszerkesztője volt, nagyobb súllyal voltak jelen a női szerzők. Az általam elkészített kis statisztika ezt nem igazolta: a Napkeletben legtöbbet szereplő Nagy Méda 51 publikációjával nyomába sem érhet a Nyugat női favoritjainak: Török Sophie 166, Lányi Sarolta 142, Lesznai Anna 99 megjelenésének. Még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy a Napkelet csak fele annyi ideig jelent meg, mint a Nyugat.


A Napkelet kormányzati támogatással jött létre, a Klebelsberg Kuno kultuszminiszter nevéhez fűződő kulturális politika jegyében, mely a művelt magyar középosztályt, mint meghatározó nemzeti erőt kívánta ezzel támogatni.

Azt hiszem, minden rendszerváltás környékén felélénkül az érdeklődés az irodalom és a történelem iránt. Így volt ez 1989 után, és a Trianon utáni Magyarország első éveiben is. A Napkelet első száma 2.000 példányban jelent meg, de a nagy érdeklődés miatt még 2.500 példányban utánnyomták. Két hónap múlva már 3.000 előfizetője volt. Kellett a kormányzat anyagi támogatása, de volt olvasói igény is egy modern, keresztény-nemzeti szellemű irodalmi lap iránt. Amikor 1927-ben megindult a Magyar Szemle - rögtön 4.000 példányban -, a Napkelet súlya csökkent. Bár épp a Napkeletre való tekintettel szépirodalmat nem közöltek, de a tanulmányírók, főképp a történészek nagy részét elvonták Tormay Cécile lapjától. Majd a nagy gazdasági világválság hozta nehéz helyzetbe a lapot. Tormay Cécile kapcsolatainak és ügyes taktikázásának köszönhetően a folyóiratnak sikerült végül mindig túlélnie a veszélyhelyzeteket, s egy évtized alatt valóban kinevelt maga számára egy igényes olvasó közönséget. A 30-as években külön rovatban foglalkoztak a filmmel és rádióval, szinte minden számban találkozhatunk Hamvas Béla könyvkritikáival, s a fiatal katolikus irodalom olyan szerzői, mint Rónay György vagy Thurzó Gábor mellett megjelentek a falukutatók is, leggyakrabban Szabó Zoltán írásai.


Tormay Cécile azon vitatott személyiségek közé tartozik, akik elfeledett és elfeledtetett irodalmunk része. Önnek köszönhetően is Tormay munkásságának tudományos feltárása segít az újraolvasásban, megítélésben. Mit emelne ki az írónő életművéből?

Egy bujdosó írónő – Tormay Cécile című könyvemben 2010-ben bemutattam az írónő pályafutását, korabeli hazai és külföldi megítélését, jelentőségét. Könyvem középpontjába tudatosan az 1918-1919-es eseményeket feldolgozó fiktív naplóját, a Bujdosó könyvet állítottam, mert ha igaz az, hogy „vitatott személyiség” Tormay Cécile, akkor ezt ennek az írásának köszönheti. Ma már kevesen vannak, akik írásait esztétikai szempontból bírálnák, a körülötte kibontakozó vita politikai jellegű. Regényeit jobbnak tartom, mint novelláit, személy szerint én leginkább A régi ház című regényét szeretem, bár többen úgy vélekednek, hogy első regénye, az Emberek a kövek között a legjelentősebb. Ez volt a véleménye annak idején Móricz Zsigmondnak, de ezt hangsúlyozta Grendel Lajos is irodalomtörténetében.


Egy kérdésre válaszolva elmondta, tanulmánykötetének fejezetei nem fedik le egészében a folyóirat történetét. Várhatók-e további tanulmányok, és milyen irodalmi témákkal foglalkozik még?

A Napkelet 17 éves története még sok érdekes kutatnivalót tartogat. Szeretnék behatóbban foglalkozni a folyóirat 1937-1940 közötti történetével, illetve akkori főszerkesztőjével, az író Kállay Miklóssal. De általában kutatás közben mindig találok olyan mellékszálakat, amelyekről később kiderül, hogy érdemes velük részletesebben is foglalkozni.


Készítette: Csanda Mária

Kulcsszavak:

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma