fejlec_okt.18

2018.06.06

Mikor az ember azt olvassa: „ez az év horrorja”, számtalan elvárással ül be a moziba. Nem feltétlenül arra készül, hogy halálra ijesztik, de arra igen, hogy a bőre alá kúszik valami, amit még napokig próbál megemészteni. Az Örökség épp ezt kívánja elérni, ám a vitathatatlanul nagyszerű mozzanatok ellenére a vége főcím után azért eszünkbe jut: nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Miután Ellen, a Graham család nagymamája meghal, lánya, Annie egyre több megmagyarázhatatlan eseménnyel szembesül anyja múltjából. Minél többet fedeznek fel az elhunyt asszony életéből, annál baljósabb változások következnek be a család élő tagjainak életében. A családi gyász baljós, mélyen nyugtalanító események elindítója. És ott van a vérfagyasztó örökség is…


Orokseg_07

 

A történet ismeretében úgy gondoltam, A Babadook című ausztrál horrorhoz hasonló alkotásra számíthatok, amely nem kézzelfogható magyarázatot ad a filmben látható természetfeletti történésekre, hanem nagyon egyedi módon valami olyasmire világít rá, ami szerves része mindannyiunk életének, és amitől igazán van okunk félni. Sajnálatos módon nem ezt kaptam. De nem szeretném (máris) kedveteket szegni, ezért elmondom, hogy a kritikusok nagy része lelkendezve jegyzi meg: újabb horrorklasszikus született! De mi is a horror? A tömegfilm jellegzetes műfaja, melynek darabjai félelem- és borzongásérzetet keltenek a nézőben. Mivel a horrort a tudományos-fantasztikus filmek családjába szokás sorolni, nem meglepő, hogy a műfaj legtöbb darabja él a fantasztikummal, tehát helyet ad a szellemeknek és a természetfeletti erőknek. Amivel semmi baj nincs, hiszen remekül működött a dolog a Kör, az Ideglelés, vagy – hogy igazi klasszikust említsek – a Rosemary gyermeke esetén is, de néha előfordul, hogy az okkultizmus és a természetfeletti erő túl kevés.


Orokseg_01

 

Pedig Ari Aster első nagyjátékfilmje, az Örökség nagyon jó felütéssel kezdődik és egy fájdalmasan emberi pokolra, a gyászra irányítja a néző figyelmét, vizsgálati tárgya pedig egy eleinte egyszerűnek tűnő család. Ebből kiindulva arra számítottam, hogy olyan horrorral lesz dolgom, melynek művészi értéke túlmutat a filmen – akárcsak a Nyers vagy A boszorkány –, ezt a gondolatot pedig csak erősítette a David Lynch munkásságát, különösen a Rabbits című fantasy-drámáját idéző képi világ. Az Örökség főhőse, Annie ugyanis miniatűr bábukat, különféle „babaházakat” készít, a film pedig úgy indul, hogy a kamera ráközelít egy ilyen „babaházra”, melynek lakói tulajdonképpen a főszereplőink. A babaház-valóság párhuzam nemcsak a Rabbits világát idézi, hanem arra is rámutat: a szereplőink csupán csak bábok valami nagyobb egészben, ez a nagyobb egész azonban nem akkora, amekkorára én számítottam.


Orokseg_12

 

A cselekmény előrehaladtával kiderül, hogy a nemrégiben elhunyt nagymama megkeserítette Annie és családja életét, főhősnőnk pedig nem véletlenül készít miniatűr világot „magának”, mivel ez az egyetlen területe az életének, amely felett van hatalma. Alvajáróként még önmagára is a frászt hozza, és az anyja által ráhagyományozott örökség sem könnyíti meg a dolgát, sőt. Itt máris ki kell emelnem az Oscar-díjas Toni Collette briliáns alakítását: az Örökség legjobb pillanatai azok, amikor az ő arcán tükröződik az elszabadulni készülő őrület és az ő szemén keresztül látjuk a poklot. Színészi teljesítménye olyannyira hibátlan, hogy egymaga is képes lett volna elvinni a hátán a filmet, ám nem szabad elfeledkeznünk az Annie fiát, Petert megformáló Alex Wolff helyenként vérfagyasztó játékáról, valamint a nagymama kedvenc unokáját, Charlie-t életre keltő Milly Shapiro alakjáról sem. Mint az már sejthető, a film kulcsfontosságú elemei a színészek, akik egytől egyig kitesznek magukért, ám nem túlzok, ha azt mondom: az Örökség lelke Toni Collett.


Orokseg_10

 

Ám nemcsak róla lehet áradozni, hanem Pawel Pogorzelski operatőri munkájáról is. Az Örökség képi világa egyszerűen tökéletes, a tér- és színkezelés minden ponton hibátlan, akárcsak a fényekkel és a sötétséggel való játék, és akkor a hosszú beállítások mesteri alkalmazásáról még nem is beszéltem. És legalább ilyen elánnal tudom csak dicsérni Colin Stetson zenéjét és az atmoszférateremtő hangeffekteket, mivel ezek is mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy bátran leírható legyen: „horrorklasszikus született”. Valami mégsem stimmel, mert nem szándékozom ezt leírni. Pedig boldogan tenném – és úgy terveztem, hogy teszem is – ezt a filmet a képzeletbeli polcon a már említett A Babadook mellé, viszont míg a Jennifer Kent alkotásában megjelenő szörny metaforája valaminek, addig az Örökségben feltűnő szellemek csupán szellemek. Vagy ha mégsem azok, akkor hangsúlyosabb kellett volna, hogy legyen a babaház-valóság párhuzam, illetve szükség lett volna valamilyen okkultizmustól elrugaszkodottabb fogódzóra, hiszen a családban felmerülő nehézségek, és a szülő–gyermek viszonyban rejlő tragédia olyan bergmani gondolatok, amelyek megértek volna egy misét.

 

Tóth Eszter

_D0A8119_Copy

2018.10.16

Erdélyi tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen); a fejlesztés alapkövét október 16-án tették le a múzeumban. A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

bl1_masolata

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

IM1

2018.10.16

A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása – mondta el a projekt október 16-ai sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma