IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.08.13

Tizennyolc ország nagykövetsége, valamint az Európai Bizottság budapesti missziója volt jelen képviselőjével a Sziget fesztivál első napján, augusztus 11-én. A Sziget negyedszázados jubileuma kapcsán szervezett eseményen a nagykövetek, akik rendkívül közvetlenek és barátságosak voltak, körbejárták többek között a Hungarikum Falut, ahol hagyományos népi játékokat is kipróbáltak.

_D0A3411_Copy


A programon jelen volt mások mellett Iain Lindsey, az Egyesült Királyság nagykövete, Jószéf Amrani izraeli misszióvezető, Isabelle Poupart kanadai nagykövet és José Ángel López Jorrin, a spanyol képviselet vezetője, de a szervezők meghívására eljött az Egyesült Államok missziójának küldötte is. A diplomatákat Gerendai Károly főszervező köszöntötte a Fidelio Színház- és Táncsátorban, ahol beszédében kiemelte: a Sziget a kezdetektől fogva az együttlét, a közösség, a sokszínűség fesztiválja volt és ez ma is így van.

Kardos József programigazgató az MTI-nek elmondta: a Sziget történetében nem először szerveztek ilyen jellegű programot a Budapesten működő nagykövetségek számára, két évvel ezelőtt a Magic Mirror Sátor 15. születésnapján volt hasonló esemény. Majd hozzáfűzte: a diplomaták egyébként is rendszeresen megfordulnak a rendezvényen és folyamatosan igénylik, hogy megtekinthessék saját országuk fellépőit, illetve találkozzanak is velük.


Sziget2.zip
Gerendai Károly


„A Sziget kiváló kétoldalú kapcsolatokat ápol a budapesti nagykövetségekkel és a kulturális intézetekkel, kiemelten azokkal az európai uniós országokkal, amelyekből a legtöbben látogatnak a fesztiválra, és a fellépők többsége is onnan jön, tehát elsősorban Hollandiával, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal” – fejtette ki Kardos József. Majd kitért arra is: a Sziget szervezői nem vezetnek statisztikákat arról, miként alakul a fősodornak számító zenei koncerteken kívüli művészeti, civil és sportprogramok látogatottsága, de ezek is állandó teltházzal mennek. „Számunkra nagyon fontos, hogy az egyéb művészeti formákat is be tudjuk mutatni a Szigeten, és az, hogy akik a zene miatt jönnek ki, azok is belefuthassanak egy-egy színházi, tánc- és újcirkusz-előadásba.”


Sziget2.zip


A diplomaták ellátogattak a Sátor határok nélkül elnevezésű helyszínre, ahol a Néprajzi Múzeum és a francia Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum a tavalyi év után ismét közös programot állított össze, ezúttal az integráció, a bevándorlás és a befogadás, valamint a magyarországi romák kultúrája és integrációja témakörét körbejárva. A vendégek körbenéztek a Papageno Klasszikus, Opera és Jazz Színpadon is. Majd elhaladtak a Hungarikum Falu mellett, ahol kipróbáltak hagyományos népi játékokat is, sőt még a fiatal fesztiválozókat is buzdították egy-egy csapatjáték során. Ezt követően ellátogattak a Vándor Vurstli sátrához, ahol a múlt századot megidéző előadásokon vettek részt. Végül pedig visszatértek a Papageno-sátorhoz és megtekintették a francia Compagnie Dyptik hiphop dance csoport előadását.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma