kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.01.15

Dr. Hóvári János amellett, hogy turkológus, történész és a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója, volt nagykövet Izraelben, Kuvaitban és Törökországban is, sőt globális ügyekért felelős helyettes államtitkárként is tevékenykedett. A Portré Plusz januári 14-ei estjén Kondor Katalin vele beszélgetett pályája kezdetéről, Izrael jelenlegi helyzetéről és a migrációs válságról.

_D0A0899_Copy


A Portré Plusz című programsorozat minden hónapban érdekesebbnél érdekesebb személyeket mutat be, akikkel az est állandó házigazdája, Kondor Katalin különböző szociális, politikai vagy közéleti témákról, valamint a meghívott személy életről beszélget. A Klebelsberg Kultúrkúria januári estjének fővendége dr. Hóvári János történész, turkológus volt, akit az est háziasszonya sokszínű pályájáról és annak indulásáról kérdezett. Ennek kapcsán Hóvári János felidézte: másodikos korában hallott először Kőrösi-Csoma Sándor tevékenységéről és szinte azonnal megfogalmazódott benne, hogy orientalista szeretne lenni, aki bejárja a Keletet. Kőrösi-Csoma Sándor mellett az Egri csillagok volt meghatározó az életében, amely a turkológia irányába vitte, de saját elmondása szerint még fiatal kutató korában sem gondolta volna, hogy egyszer belép a külügy világába. Az élete végül mégis ebbe az irányba mozdult el, és 1992-ben külügyi szolgálatba lépett. Diplomataként kezdetben az volt a feladata, hogy közép-ázsiai diplomáciai kapcsolatot alakítson ki, így az egyik első diplomata volt, aki járt Kirgizisztánban és Kazakisztánban is. Első külföldi állomáshelye Tel-Aviv volt, ahol 1997-ben és 1998-ban tanácsosként, 2000 és 2004 között pedig nagykövetként szolgált. Elmondása szerint ekkor bizonyosan akadt egy-két irigye, ugyanis elég fiatalon, alig negyvenöt évesen került ebbe a pozícióba, abban az időben pedig ritkán lett valaki nagykövet ennyi idősen.


_D0A0869_Copy


„Az izraeli társadalom rendkívül megosztott, főként a gyökerek miatt, és egy rendkívüli magyar világ is van ott, hiszen Izraelben kb. 200 ezer magyar zsidó él, akiknek a többsége határon túli magyarként született” – emlékezett vissza Hóvári János izraeli nagykövetségének idejére. Izrael megalakulása óta tűzfészek: vajon változik ez valamikor? – tette fel a kérdést Kondor Katalin. Hóvári János ennek kapcsán elmondta: „az emberek a nyugati világból úgy gondolják, a Közel-Keleten egy tiszta, rendezett világot kell teremteni, de a Közel-Kelet arról szól, hogy bár nincsenek rendezett viszonyok, ők mégis évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta ebben a rendszerben képesek boldogulni”. Majd felhívta a figyelmet arra is: ő volt az a diplomata, aki kezdeményezte, hogy Magyarország Palesztinában is létesítsen érdekképviseleti irodát, azaz állandó missziót. Ehhez persze az izraeli külügyminisztérium engedélyére is szükség volt, ezt – élete egyik legérdekesebb tárgyalássorozatával – sikerült megszereznie. Majd hozzátette: a legnagyobb élmény számára a Szentföld volt, és az, hogy Jézus Krisztus világában élhetett. Hetente járta végig a szent helyeket és zarándoklatokat szervezett, így nemcsak a történeti, de a spirituális világát is megélhette a Szentföldnek. Ennek jegyében lett, pápai jóváhagyással, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje.


Kondor Katalin Izrael kapcsán felidézte az amerikai elnök, Donald Trump kijelentését is (miszerint Jeruzsálem Izrael fővárosa), amelyről a volt diplomata elmondta: ez érdekes washingtoni döntés volt, de Trump ezt a döntést nem csupán az amerikai zsidóság lobbizása miatt hozta meg, hanem az úgynevezett cionista keresztények miatt, akik az elnöknek határozott támogatói.


_D0A0920_Copy


Az Izraellel kapcsolatos kérdéseket követően Kondor Katalin felidézte Hóvári János kuvaiti és bahreini nagyköveti idejét is, ahol az egykori – még a ’60-as, ’80-as évekbeli – gazdasági kapcsolatokat kellett volna helyreállítania ott, ahol egyébként akkoriban öt-hatszáz magyar is élt. „Mindig igyekeztem megérteni a körülöttem lévő világot, és rendkívül érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyire más a kuvaiti törzsi világ, és mennyire mások a kereskedők, akik a kuvaiti értelmiséget is adják.” A beszélgetés ezt követően a mai migrációs helyzetre terelődött, és Kondor Katalin feltette a kérdést: miért akarnak az arabok, a keleti népek eljönni a saját közösségükből? „Az arabok nagy része valójában nem akar eljönni, ők a saját hazájukban szeretnének élni” – mondta, majd hozzátette: a gazdag arab országokban – így Kuvaitban is – a jólét, az olaj odaköti az ott élőket. A probléma azzal a réteggel van, amelyik már iskolázott és tudja, hogy milyen körülményekre számíthat külföldön. „Afganisztánban még a hegyekben is tudnak angolul és ők azért indulnak el, mert tudják, hogy még ha utcát sepernek is külföldön, jobb életük lesz, mint otthon. Bangladesben a túlnépesedés miatt indulnak el az emberek, Irakban már más a helyzet, hiszen onnan a keresztények jöttek el, nemcsak azért mert háború van, hanem mert elég kapcsolati tőkével rendelkeztek. A kurdok és a turkománok is bonyolult helyzetben vannak, akik ugyanúgy Európába indultak, de a legnagyobb menekültáradat Szíriából jön a háború miatt. Észak-Afrikából, Tunéziából is sokan érkeznek, az ottani középréteg, az értelmiség ugyanis kiválóan beszél olaszul és franciául, akik a kilátástalan jövő miatt indulnak el” – mondta el Hóvári János, hogy ő miként látja a helyzetet. Ha a helyzet a szegény arabok világában javul, a migráció is csökken.


_D0A0927_Copy


Ezt követően az Ankarában eltöltött évekről, az ottani nagykövetségről mesélt és arról: miért kedvelik annyira a törökök a magyarokat – többek között a nyelvrokonság és az első világháborús szövetség miatt. Majd szó esett a MANK-ban betöltött főigazgatói pozíciójáról és az intézmény művészetvilágban betöltött szerepéről, melynek kapcsán elmondta: „a magyar kultúrpolitika szolgálatában állunk és tulajdonképpen eszköz vagyunk, körülbelül négy-ötezer művész érdekeit képviseljük, mindenkivel igyekszünk megtalálni a közös hangot és azt a közös nevezőt, amelyben együtt tudnak működni.”


A következő Portré Plusz vendége dr. Bagdy Emőke pszichológus lesz, akivel február 18-án beszélget Kondor Katalin.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma