GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.03.22

Nádas Péter író kapja Világló részletek című regényéért a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat – jelentette be Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója március 22-én Budapesten. „Megrendülve teszi le az ember ezt a több mint 1200 oldalas, két vaskos kötetre osztott monstrumot – azzal, hogy valami jelentős dologban volt része” – írja a regényről Radnóti Sándor, a zsűri elnöke.

Az idei a tizenharmadik Aegon Művészeti Díj. Magyarország legrangosabb, független, legnagyobb pénzjutalommal járó magánalapítású elismerése az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza. „A szakmai életünkben is elengedhetetlen, hogy időről időre megmérettessük magunkat. Azonkívül, hogy szert teszünk a szükséges szaktudásra, tapasztalatra, fontos lehet az is, milyen véleményt alkotnak arról, amit csinálunk. Ha megbízható emberek kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek egy díjról, az hiteles és jóleső visszajelzés egy pályája csúcsán lévő embernek éppúgy, mint egy pályakezdőnek. Tizenhárom évvel ezelőtt mi sem gondoltuk, hogy ennyire hiteles és sikeres lesz a díj: nemcsak itthon, de külföldön is hivatkozzák” – mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a díjátadó alkalmából.


AEGONDIJ_07


Diószegi Endre, a zsűri tagja a grémium elé került művekről elmondta: közös bennük, hogy őszintén és nyíltan beszéltek a közelmúlt magyar világáról. Hozzáfűzte: ez nagyon fontos a felnövekvő generációk számára is, hogy később önmaguk igazságával is szembe tudjanak nézni. Nádas Péter a március 22-ei rendezvényen hangsúlyozta, hogy a több mint 1200 oldalas könyvének alapja „egy pszichikai és valószínűleg fizikai törvényszerűség: az asszoiciációs sorok követése”. Az író, aki saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltról írta kétkötetes munkáját, arról is beszélt, hogy írás közben nemcsak családjának történetével és igazságaival kellett szembenéznie, de saját depressziójával és öngyilkos gondolataival is.

 

Többszáz millió forint kortárs irodalomra

Idén is csaknem száz kötetet jelöltek a könyvkiadók – a shortlist a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. Az idei tízes listán erős a líra és erősek a nők: 4:6 arányban versek és regények, női és férfi szerzők versenyéről szólt az idei év. Átfogó, visszatekintő, összegző és gyűjteményes művek jellemzik a jelölt műveket, izgalmas hősnők, önéletrajziság, és a közelmúlt eseményei lírában és nagyregényben is. Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete versenyzett a díjért.


AEGONDIJ_06

 

A díjazott szerzőnek járó nettó hárommillió forint fölött évente több tízmillió forint értékű médiamegjelenést hoz a díj a nyertes mű, a jelöltek és kiadóik, tágabban a kortárs irodalom számára. Az Aegon Magyarország azóta, hogy a kortárs magyar irodalom elkötelezett támogatója lett, több száz millió forintot költött a területre.

 

Középiskolai program, fesztiváljelenlét, kiadói sikerek

A tízes lista kötetei és a nyertes mű népszerűsítése mellett a díjalapító középiskolai tanároknak szóló oktatási segédanyagok elkészítését is segíti, valamint középiskolásoknak szóló irodalmi versenyt, fesztiválprogramokat és irodalmi eseményeket is támogat. „Ez a hatalmas regény témáira, felvetéseire, kis történetekre bontva tökéletesen alkalmas arra, hogy jól tanítható középiskolai tananyag legyen. A személyes történetek mellett benne van a történelem elmesélhetősége” – emelte ki Diószegi Endre középiskolai magyartanár, a zsűri tagja. Mindezek mellett valós üzleti eredményt is hoz a díj a kiadók számára: az első megjelenést több új is követi, a jelöltek és a nyertes szerzők korábbi műveire ismételt figyelem irányul.


AEGONDIJ_04
Nádas Péter, Winkler Nóra és Diószegi Endre

 

2018 – Nádas Péter: Világló részletek

„A legközelebbi, legkézenfekvőbb nyersanyag ebben az esetben én magam vagyok. Nem a fiktív szereplőim, velük foglalkoztam negyven vagy ötven évig, hanem én magam” – mondta Nádas Péter Jánossy Lajosnak adott interjújában, a Literán.

Nádas Péter díjazott könyve 12 évvel a Párhuzamos történetek után a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg. Sokműfajú nagypróza – memoár, családregény, mikrotörténetek, történelmi tabló, regény a regényben. Az írót az emlékek mellett az emlékezés érdekli – hogyan mesélhető el végül nem minden, ha mindenre emlékszik az elbeszélő? Ha gyermekkorától kezdve felfokozott érzékenységgel, mindenkinél többet látva ragadnak meg benne a részletek, és hívódnak elő rendezetlen és tetszőleges vagy akaratlagos és rendezett módon?

 

A regény ideje a szerző életének első 14 éve, a magyar történelem egyik legnehezebb időszaka, 1942 és 1956 között. A felnőtt Nádas Péter néz vissza gyerekkorára. Felsejlik egy különleges, álomvilágban élő apa, egy fantasztikus nagymama, utcák, lakásbelsők, élmények, illatok, történetek az 1800-as évekig visszanyúlóan.

 

Idén a döntős kötetek között volt – Nádas Péter műve mellett – Csabai László Szindbád, a forradalmár, Kántor Péter Valahol itt, Nádasdy Ádám Nyírj a hajamba, Parti Nagy Lajos Létbüfé, Rakovszky Zsuzsa Célia, Szécsi Noémi Egyformák vagytok, Tompa Andrea Omerta, Tóth Krisztina Ünnep és Vida Gábor Egy dadogás története című kötete is.


AEGONDIJ_02

 

Nádas Péter 1942-ben Budapesten született. Munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1985-ben József Attila-, 1992-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 1998-ban az Emlékiratok könyve Franciaországban megkapta az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat, 2005-ben Pro Urbe Budapest-, 2006-ban Márai Sándor- és Palládium-díjat kapott, és a Berlini Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. A 2007-es évben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, 2010-ben Budapest díszpolgára lett, és Szirénének című művéért neki ítélték Az évad legjobb magyar drámája díjat. Ezután, 2014-ben az európai irodalom jeles alakjait kitüntető Würth-díjat, 2015-ben drámaírói életművéért Szép Ernő-díjat vehetett át a magyar dráma napján. Nevét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között említik.

 

Az Aegon Művészeti Díj irodalmi műsorral köszönti a díjazottat április 10-én 19 órakor a Katona József Színházban. Az estet Máté Gábor rendezi.



Forrás: Kultúra.hu/MTI

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma