NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.09.29
Bodor Máté

A Budapesti Történeti Múzeum adott otthont a 13. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitónak. A szeptember 28-i eseményen nemcsak a 10. Múzeumok Őszi Fesztiválja startolt el, hanem átadták a Múzeumpedagógiai Nívódíjakat, az elismerő okleveleket és a Múzeumpedagógiai Életműdíjakat is.

Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében a kiállítóhelyeken felhalmozott műkincsek felhasználhatósági módjáról szólt: „Két pólus van: hagyományos kiállítási tárgyként kezeljük őket vagy díszletként, rekvizítumként. A két véglet között kell megtalálni a helyes irányt.” Majd felvázolt három utat, amelyekkel a BTM-ben lehet találkozni: egyik programjukban régészek mesélnek kedvelt relikviájukról, másikban restaurálják a Mátyás templom makettjét, a harmadikban pedig régi bútorok történetét papírinstallációk segítségével mondják el.


btm-2


Dr. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára felszólalásában kiemelte, a gyerekeknek minél előbb találkozniuk kell a minőségi kultúrával. Ebben nagy segítséget jelentenek a múzeumok, ahol élményszerű környezetben sajátíthatják el a tudásanyagot, a korszerű pedagógiai eszközök pedig kiegészítik az iskolában folyó oktatást. „A korhoz mindig alkalmazkodni kell – mondta. – A hasznosítható tudás megszerzése folyamatosan megújuló módszereket igényel, és ebben Magyarország múzeumpedagógusai élen járnak.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szeptember 28-án induló Múzeumok Őszi Fesztiválja remek alkalom arra, hogy a szakma találkozhasson, és megbeszélje eddigi eredményeit, valamint a múzeumpedagógusok ösztönözzék egymást.


btm-5


A beszédek után került sor a négy nívódíj és a négy elismerő oklevél, valamint az életműdíj átadására. A kitüntetetteket Káldy Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatója szólította, az elismeréseket pedig dr. Hoppál Péter államtitkár, dr. Vígh Annamária, az EMMI főosztályvezetője és dr. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese adta át.


Múzeumpedagógiai Nívódíjat vettek át a következő múzeumok munkatársai: a Magyar Nyelv Múzeuma a Széphalmi Szó –Kincs-Tár(s) című programért, az Óbudai Múzeum a Mi közöm hozzá? című projektért, a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház Nomád múzeum című foglalkozásáért, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum pedig az Integrált táborukért.


btm-8


Elismerő oklevéllel tüntették ki a Déri Múzeum Írd újra! Csokonai Vitéz Remake, a Dobó István Vármúzeum Mi van a ládafiában? - Virágom-világom, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark A Hétmagyar harcai - Interaktív hadtörténeti programnap-sorozat, valamint a Rétközi Múzeum A beszélő tárgyak háza - múzeumi mesék és rajzok mindenkinek című projektjeit.


Múzeumpedagógiai Életműdíjat vehetett át Lovas Márta, a Nemzeti Múzeum munkatársa, aki köszönőbeszédében jó tanácsokkal látta el pályatársait. „Az összes tapasztalatotokat, legyen az jó vagy rossz, írjátok le” – hangsúlyozta.


A Budapesti Történeti Múzeum a nap további részében szakmai konferenciáknak és workshopoknak adott helyet, amelyeken a legújabb múzeumpedagógiai eredményeket tárgyalták meg. Szeptember 28-ával indult el a Múzeumok Őszi Fesztiválja is, amely hét héten át szakmai, családi és iskolai programokkal vár minden érdeklődőt.


Fotó: Papp Eszter


Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma