2018.02.06

Évente hányszor látogatsz el egy múzeumba? Vajon rajtad kívül hányan fordulnak meg hazai és külföldi kiállításokon? Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból kiderülnek a 2009 és 2016 közötti ingadozások, valamint az is, hogy hány külföldi látogatója van a magyar kiállítótereknek. Mindehhez érdekességképpen párosítjuk a külföldi tendenciákat.

letoltes
Fotó: pinterest.co.uk


Divatos vagy elavult szokás a múzeumlátogatás? Itthon mennyire népszerűek a kiállítások, a múzeumok? Vajon mennyire eltérőek ezek az adatok külföldön? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közreadott statisztikája alapján, mely a 2009-től 2016-ig terjedő hét év múzeumlátogatottsági adatait vizsgálja, minderre igyekszünk választ adni, bemutatva a hangsúlyosabb pontokat, a nagyobb eltéréseket, majd összehasonlításképpen a külföldi múzeumok adatait.


A magyar múzeumok látogatottsága 2009 és 2015 között évente összesen 8 és 9,5 millió fő között alakult, ez a szám 2016-ban meghaladta a 10 millió főt. Ebben az évben összesen 10 395 847 ember látogatott el a hazai múzeumok egy-egy kiállítására, e szám négytizedét Budapesten regisztrálták. Összehasonlításképpen: a színházba látogatók száma 2016-ban hétmillió körüli értéket mutat. A múzeumi vendégek száma a vizsgált időtartam alatt csupán két alkalommal csökkent: 2011-ben és 2012-ben az adatok nem sokkal nyolcmillió fő feletti értéket mutattak.


Bár a Szépművészeti Múzeum a felújítás miatt 2015-ben bezárta kapuit, kiállításai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában. Az adatokból kitűnik, hogy 2016-ban minden látogatói csoport adata nőtt, beleértve a kedvezményes árú, a teljes árú, valamint az ingyenes jegyekkel belépőket. A teljes áron jegyet váltó látogatók száma 2016-ban volt a legmagasabb: ők a teljes látogatói számnak mintegy 30 százalékát tették ki, ami a 10 millióból több mint hárommillió látogatót jelent. Az adatokból kiderül az is, hogy 2016-ban a becslések szerint megközelítőleg kétmillió külföldi járt hazai tárlaton, ez a szám a 2015-ös adatokhoz képest 115 ezer fővel emelkedett.


buda-1137050_960_720_pixabay
A Magyar Nemzeti Galéria a budai Várban
Fotó: wikipedia.org


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2016-ban összesen 696 múzeum működött és 4341 kiállítást rendeztek meg – a múzeumok közül körülbelül 76 működött a fővárosban. A három leglátogatottabb múzeum évek óta a Magyar Nemzeti Galéria, a Mátyás-templom és az egri Dobó István Vármúzeum. E három intézményt 2015-ben összesen 1,1 millió fő, 2016-ban 1,4 millió fő kereste fel – 2016-ban ezek fogadták a látogatók 13 százalékát. A Magyar Nemzeti Galériában 2016-ban két külföldi kiállítást is megrendeztek: az egyiket Picasso, a másikat Modigliani munkásságának szentelték, melyek szintén nagy érdeklődésre tartottak számot.


A Magyar Nemzeti Galéria körülbelül 570 ezer látogatóval első helyen végzett a magyar múzeumok körében 2016-ban (is). Az említett három múzeum mellett kiemelkedik még a Magyar Nemzeti Múzeum körülbelül 200 ezer látogatóval, a szentendrei a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum körülbelül 100 ezer fővel, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a Műcsarnok, melyek szintén megközelítették az 100 ezres látogatószámot 2016-ban.


20150515_MTI_G0196
Múzeumi látogatottság 2005 és 2014 között
Fotó: MTI


A minisztérium statisztikáiból kiderül az is, hogy az időszaki kiállítások számában is növekedés mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a látogatók folyamatosan megújuló kínálatot várnak el a hazai múzeumoktól, kiállítóterektől. Mindeközben valamivel csökkent az állandó kiállítások száma, de ugyancsak megnőtt a múzeumpedagógiai foglalkozások és a múzeumi rendezvények száma. A hazai múzeumok időszaki kiállításai közül a külföldi alkotók munkásságát bemutató tárlatok vonzzák a legjobban a közönséget. A Magyar Nemzeti Galéria három külföldi tárlata birtokolta a dobogó első három fokát 2016-ban: a Picasso – Átváltozások 209 ezer, a Modigliani 142 500, A művészet forradalma. Orosz avantgárd az 1910–1920-as években című kiállítás 35 ezer érdeklődőt hozott a múzeumnak. A Műcsarnokban Steve McCurry Legendás fotók című kiállítását pedig több mint 31 ezren látták itthon. A hazai művészek tárlatai közül Keleti Évának a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett fotókiállítása volt a látogatottabb.


A múzeumok visszatérő közönségét, legyen szó külföldi vagy hazai intézményről, általánosságban valószínűleg három hangsúlyosabb csoport alkotja: a művészeti szakma képviselőinek és az az iránt érdeklődőknek szűk rétege, az iskolai látogatások során érkező diákok, valamint a nagyobb tömegeket hozó turizmus. Az ismertetés során tehát érdemes az eredményekhez hozzágondolni ezt a három alapcsoportot, az ezeken kívül eső érdeklődők számát, valamint a körülményeket, melyek befolyásolhatták például a gazdaság és a turizmus alakulását.


A külföldi országok múzeumi adatai természetesen jóval nagyobb léptékűek, mint a magyarországi kiállítóhelyekéi. Mindazonáltal a világ leghíresebb múzeumainál visszaesés mutatható ki 2016-ban, melynek oka a nemzetközi terrorizmus, valamint az újabb támadásoktól való félelem. Ez elsődlegesen a külföldi látogatói számot érinti, hiszen az utazások törlése vagy elhalasztása miatt a turizmus is visszaett. A párizsi Louvre-ba a 2015-ös 8,5 millió látogatóval ellentétben „csupán” 7,4 millióan váltottak belépőt – ettől függetlenül persze tartja a helyét a ranglista élén. Hasonló visszaesés történt a Museé d’Orsay látogatottságában is: 2016-ban több mint 10 százalékos csökkenést mutatnak az adatok. A belgiumi Királyi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Modern Művészeti Múzeum és a Magritte Múzeum egy év alatt több mint egyharmadát elvesztette vendégeinek, 2016-ban már 500 ezer főnél kevesebb látogatót fogadott.


Louvre_Museum_Wikimedia_Commons
Louvre, Párizs
Fotó: wikipedia.org


Európában a leglátogatottabb múzeum 2016-ban a Louvre volt, mely ugyanebben az évben a világranglistán a harmadik helyet foglalta el. A top 10-ben előkelő helyen szerepelnek a londoni múzeumok (British Museum, National Gallery és Tate Modern), a New York-i Metropolitan Museum és a Vatikáni Múzeumok, az első 20-ba pedig bekerültek a tajvani Nemzeti Palotamúzeum, valamint a szentpétervári Ermitázs is. A legjobbak között új szereplő a madridi Reina Sofía, melynek kiállításait 2016-ban több mint 3,6 millióan nézték meg, és a Pradónak is sikerült fennállása óta először elérnie a hárommilliónál magasabb látogatói számot.


A brazíliai múzeumoknál viszont egyértelmű fejlődés figyelhető meg: 2016-ban a világ harmadik leglátogatottabb kiállítása egy riói posztimpresszionista tárlat volt. A világ hat legnépszerűbb kiállítása között pedig három riói, egy New York-i, egy tokiói és egy São Paulo-i múzeum tárlata szerepel. A brazilok egyébként érdeklődnek a modern, a kortárs és a nem képzőművészeti jellegű tárlatok iránt is. Mindemellett általánosságban elmondható, hogy a világ múzeumainak látogatóit elsősorban az impresszionista és a modern francia művészeti kiállítások vonzzák, és akár egyéni, akár csoportos tárlatról van szó, ezek a témák mindig megszólítják a nagyobb közönséget.


Az élő művészek közül az ausztrál Patricia Piccini kiállításait látták a legtöbben a világon, ami egy másik jelenségre is felhívja a figyelmet. A női alkotók iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a látogatók: Frida Kahlo São Paulo-i kiállítása volt az egyik leglátogatottabb kiállítás 2016-ban. Hasonlóan magas adatokat produkált Louise Bourgeois tárlata a spanyolországi Guggenheim Bilbaóban, valamint a Yayoi Kusama-show a dániai Louisiana Múzeumban.


Mindezek után kíváncsian várjuk a 2017-es év eredményeit!

 

 

Összeállította: Révy Orsolya


Forrás:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

https://artportal.hu/magazin/ennyien-jartak-2016-ban-a-vilag-es-magyarorszag-muzeumaiban/

https://artportal.hu/magazin/ksh-kevesebb-muzeum-es-kiallitas-2016-ban/

Jomadarak-1

2018.05.24

Milyen egy igazi madárkórház? Itt is vannak műtők, fehér köpenyes orvosok? És min mennek keresztül az itt lábadozó madarak? Halász Margit a Hortobágyi Madárkórházban és környékén gyűjtött anyagot új, ifjúsági regényéhez. Aki szereti az állatos történeteket, a népmeséket, a humort, a kalandot és a krimit, annak el kell olvasnia a Jómadarak pácban című művet! Cikkünkben az írónőt kérdeztük a műről.

_D0A9789_Copy

2018.05.24

Hogy hogyan? A klasszikus zenével! A Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsort Peller Mariann producer álmodta meg. Már az első évad nézettsége megelőzte a kereskedelmi csatornákét, azóta pedig az egész világon nagy iránta az érdeklődés. Legalább 20 országban indulhat el a tehetségkutató, melyhez hasonló még nem volt. A nemzetközi sikerekről és az idei koncertekről árulunk el részleteket!

DBZOL20180524003

2018.05.24

Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel lesz látható május 26-tól. Jelen írásban a magyar szecesszió sokoldalú alkotója, Maróti Géza tervezte magyar pavilont májustól novemberig elfoglaló installációról lesz szó.

Elhunyt 90 éves korában május 21-én szívelégtelenségben Clint Walker hollywoodi westernsztár, akit a nézők A piszkos tizenkettő című filmből is ismerhettek. A színész az ötvenes évek közepétől hét évadon át szerepelt a Cheyenne című, polgárháború után játszódó westernsorozatban. Később Frank Sinatra őt választotta ki a Csupán a bátrak című háborús filmjének kulcsszerepére.

Megkezdődött az V. Savaria Nemzetközi Filmszemle május 23-án Szombathelyen, amelyre a szervezők tájékoztatása szerint több mint kétszáz filmet neveztek be alkotóik dokumentumfilm, filmetűd és kisjátékfilm, valamint idén először diákfilm kategóriában. A három naposra bővült filmszemléhez idén először egy konferencia is kapcsolódik, amelynek központi témája a film mint közösségformáló eszköz. A zsűri tagjai András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, Halmy György filmrendező, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező és Rófusz Ferenc Oscar-díjas filmrendező. A díjátadó gálát május 25-én este tartják az AGORA Savaria Filmszínház nagytermében.

Tavaly ismét a Louvre lett a leglátogatottabb múzeum a világon, százezer látogatóval többen keresték fel, mint a statisztika szerint a második helyen végzett pekingi Kínai Nemzeti Múzeumot. A múzeumok látogatói adatait 12. alkalommal tette közzé a Themed Entertainment Asssociation (TEA) szolgáltató cég és az AECOM. A világ toplistás múzeumainak összesen 108 millió látogatója volt 2017-ben. A jelentés szerint a húsz leglátogatottabb múzeum közönsége globálisan alig egy hajszálnyival, 0,2 százalékkal nőtt tavaly a 2016-os adatokhoz képest. A regionális múzeumok azonban jobban teljesítettek, azokban 5 százalékkal nőtt a vendégek száma elsősorban az ázsiai térségben tapasztalt felpezsdülésnek köszönhetően.

Egyedülálló gyűszűkiállítás nyílik Vácrátóton, a gyűjteményben valamennyi földrészről összesen több mint 5 ezer gyűszű található. A magángyűjteményben megtalálhatók fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyag, használati, reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszűk. Vannak olyan gyűszűk, amelyeken híres emberek láthatók, egy porcelán és egy fa gyűszűkészlet 24 darabja pedig Jézus életét mutatja be. A gyűjteményben szerepelnek olyan gyűszűk is, amelyeken miniatűrben láthatók országok, városok, szigetek, címerek, templomok, várak, fáraók, királyok, híres emberek, mesealakok, növények és állatok képei is. Az érdeklődők ingyenesen tekinthetik majd meg a magánkiállítást, de tulajdonos különleges gyűszűt vagy azok megvásárlásához adományt szívesen fogad, gyűjteményével szeretne ugyanis bekerülni a Guinness-világrekordok könyvébe. A nyitva tartásról a polgármesteri hivatalban adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.

A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját május 24-én, csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten. A temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére. Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el. Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma