2018.02.06

Évente hányszor látogatsz el egy múzeumba? Vajon rajtad kívül hányan fordulnak meg hazai és külföldi kiállításokon? Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból kiderülnek a 2009 és 2016 közötti ingadozások, valamint az is, hogy hány külföldi látogatója van a magyar kiállítótereknek. Mindehhez érdekességképpen párosítjuk a külföldi tendenciákat.

letoltes
Fotó: pinterest.co.uk


Divatos vagy elavult szokás a múzeumlátogatás? Itthon mennyire népszerűek a kiállítások, a múzeumok? Vajon mennyire eltérőek ezek az adatok külföldön? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közreadott statisztikája alapján, mely a 2009-től 2016-ig terjedő hét év múzeumlátogatottsági adatait vizsgálja, minderre igyekszünk választ adni, bemutatva a hangsúlyosabb pontokat, a nagyobb eltéréseket, majd összehasonlításképpen a külföldi múzeumok adatait.


A magyar múzeumok látogatottsága 2009 és 2015 között évente összesen 8 és 9,5 millió fő között alakult, ez a szám 2016-ban meghaladta a 10 millió főt. Ebben az évben összesen 10 395 847 ember látogatott el a hazai múzeumok egy-egy kiállítására, e szám négytizedét Budapesten regisztrálták. Összehasonlításképpen: a színházba látogatók száma 2016-ban hétmillió körüli értéket mutat. A múzeumi vendégek száma a vizsgált időtartam alatt csupán két alkalommal csökkent: 2011-ben és 2012-ben az adatok nem sokkal nyolcmillió fő feletti értéket mutattak.


Bár a Szépművészeti Múzeum a felújítás miatt 2015-ben bezárta kapuit, kiállításai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában. Az adatokból kitűnik, hogy 2016-ban minden látogatói csoport adata nőtt, beleértve a kedvezményes árú, a teljes árú, valamint az ingyenes jegyekkel belépőket. A teljes áron jegyet váltó látogatók száma 2016-ban volt a legmagasabb: ők a teljes látogatói számnak mintegy 30 százalékát tették ki, ami a 10 millióból több mint hárommillió látogatót jelent. Az adatokból kiderül az is, hogy 2016-ban a becslések szerint megközelítőleg kétmillió külföldi járt hazai tárlaton, ez a szám a 2015-ös adatokhoz képest 115 ezer fővel emelkedett.


buda-1137050_960_720_pixabay
A Magyar Nemzeti Galéria a budai Várban
Fotó: wikipedia.org


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2016-ban összesen 696 múzeum működött és 4341 kiállítást rendeztek meg – a múzeumok közül körülbelül 76 működött a fővárosban. A három leglátogatottabb múzeum évek óta a Magyar Nemzeti Galéria, a Mátyás-templom és az egri Dobó István Vármúzeum. E három intézményt 2015-ben összesen 1,1 millió fő, 2016-ban 1,4 millió fő kereste fel – 2016-ban ezek fogadták a látogatók 13 százalékát. A Magyar Nemzeti Galériában 2016-ban két külföldi kiállítást is megrendeztek: az egyiket Picasso, a másikat Modigliani munkásságának szentelték, melyek szintén nagy érdeklődésre tartottak számot.


A Magyar Nemzeti Galéria körülbelül 570 ezer látogatóval első helyen végzett a magyar múzeumok körében 2016-ban (is). Az említett három múzeum mellett kiemelkedik még a Magyar Nemzeti Múzeum körülbelül 200 ezer látogatóval, a szentendrei a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum körülbelül 100 ezer fővel, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a Műcsarnok, melyek szintén megközelítették az 100 ezres látogatószámot 2016-ban.


20150515_MTI_G0196
Múzeumi látogatottság 2005 és 2014 között
Fotó: MTI


A minisztérium statisztikáiból kiderül az is, hogy az időszaki kiállítások számában is növekedés mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a látogatók folyamatosan megújuló kínálatot várnak el a hazai múzeumoktól, kiállítóterektől. Mindeközben valamivel csökkent az állandó kiállítások száma, de ugyancsak megnőtt a múzeumpedagógiai foglalkozások és a múzeumi rendezvények száma. A hazai múzeumok időszaki kiállításai közül a külföldi alkotók munkásságát bemutató tárlatok vonzzák a legjobban a közönséget. A Magyar Nemzeti Galéria három külföldi tárlata birtokolta a dobogó első három fokát 2016-ban: a Picasso – Átváltozások 209 ezer, a Modigliani 142 500, A művészet forradalma. Orosz avantgárd az 1910–1920-as években című kiállítás 35 ezer érdeklődőt hozott a múzeumnak. A Műcsarnokban Steve McCurry Legendás fotók című kiállítását pedig több mint 31 ezren látták itthon. A hazai művészek tárlatai közül Keleti Évának a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett fotókiállítása volt a látogatottabb.


A múzeumok visszatérő közönségét, legyen szó külföldi vagy hazai intézményről, általánosságban valószínűleg három hangsúlyosabb csoport alkotja: a művészeti szakma képviselőinek és az az iránt érdeklődőknek szűk rétege, az iskolai látogatások során érkező diákok, valamint a nagyobb tömegeket hozó turizmus. Az ismertetés során tehát érdemes az eredményekhez hozzágondolni ezt a három alapcsoportot, az ezeken kívül eső érdeklődők számát, valamint a körülményeket, melyek befolyásolhatták például a gazdaság és a turizmus alakulását.


A külföldi országok múzeumi adatai természetesen jóval nagyobb léptékűek, mint a magyarországi kiállítóhelyekéi. Mindazonáltal a világ leghíresebb múzeumainál visszaesés mutatható ki 2016-ban, melynek oka a nemzetközi terrorizmus, valamint az újabb támadásoktól való félelem. Ez elsődlegesen a külföldi látogatói számot érinti, hiszen az utazások törlése vagy elhalasztása miatt a turizmus is visszaett. A párizsi Louvre-ba a 2015-ös 8,5 millió látogatóval ellentétben „csupán” 7,4 millióan váltottak belépőt – ettől függetlenül persze tartja a helyét a ranglista élén. Hasonló visszaesés történt a Museé d’Orsay látogatottságában is: 2016-ban több mint 10 százalékos csökkenést mutatnak az adatok. A belgiumi Királyi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Modern Művészeti Múzeum és a Magritte Múzeum egy év alatt több mint egyharmadát elvesztette vendégeinek, 2016-ban már 500 ezer főnél kevesebb látogatót fogadott.


Louvre_Museum_Wikimedia_Commons
Louvre, Párizs
Fotó: wikipedia.org


Európában a leglátogatottabb múzeum 2016-ban a Louvre volt, mely ugyanebben az évben a világranglistán a harmadik helyet foglalta el. A top 10-ben előkelő helyen szerepelnek a londoni múzeumok (British Museum, National Gallery és Tate Modern), a New York-i Metropolitan Museum és a Vatikáni Múzeumok, az első 20-ba pedig bekerültek a tajvani Nemzeti Palotamúzeum, valamint a szentpétervári Ermitázs is. A legjobbak között új szereplő a madridi Reina Sofía, melynek kiállításait 2016-ban több mint 3,6 millióan nézték meg, és a Pradónak is sikerült fennállása óta először elérnie a hárommilliónál magasabb látogatói számot.


A brazíliai múzeumoknál viszont egyértelmű fejlődés figyelhető meg: 2016-ban a világ harmadik leglátogatottabb kiállítása egy riói posztimpresszionista tárlat volt. A világ hat legnépszerűbb kiállítása között pedig három riói, egy New York-i, egy tokiói és egy São Paulo-i múzeum tárlata szerepel. A brazilok egyébként érdeklődnek a modern, a kortárs és a nem képzőművészeti jellegű tárlatok iránt is. Mindemellett általánosságban elmondható, hogy a világ múzeumainak látogatóit elsősorban az impresszionista és a modern francia művészeti kiállítások vonzzák, és akár egyéni, akár csoportos tárlatról van szó, ezek a témák mindig megszólítják a nagyobb közönséget.


Az élő művészek közül az ausztrál Patricia Piccini kiállításait látták a legtöbben a világon, ami egy másik jelenségre is felhívja a figyelmet. A női alkotók iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a látogatók: Frida Kahlo São Paulo-i kiállítása volt az egyik leglátogatottabb kiállítás 2016-ban. Hasonlóan magas adatokat produkált Louise Bourgeois tárlata a spanyolországi Guggenheim Bilbaóban, valamint a Yayoi Kusama-show a dániai Louisiana Múzeumban.


Mindezek után kíváncsian várjuk a 2017-es év eredményeit!

 

 

Összeállította: Révy Orsolya


Forrás:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

https://artportal.hu/magazin/ennyien-jartak-2016-ban-a-vilag-es-magyarorszag-muzeumaiban/

https://artportal.hu/magazin/ksh-kevesebb-muzeum-es-kiallitas-2016-ban/

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma