728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2018.02.06

Évente hányszor látogatsz el egy múzeumba? Vajon rajtad kívül hányan fordulnak meg hazai és külföldi kiállításokon? Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból kiderülnek a 2009 és 2016 közötti ingadozások, valamint az is, hogy hány külföldi látogatója van a magyar kiállítótereknek. Mindehhez érdekességképpen párosítjuk a külföldi tendenciákat.

letoltes
Fotó: pinterest.co.uk


Divatos vagy elavult szokás a múzeumlátogatás? Itthon mennyire népszerűek a kiállítások, a múzeumok? Vajon mennyire eltérőek ezek az adatok külföldön? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közreadott statisztikája alapján, mely a 2009-től 2016-ig terjedő hét év múzeumlátogatottsági adatait vizsgálja, minderre igyekszünk választ adni, bemutatva a hangsúlyosabb pontokat, a nagyobb eltéréseket, majd összehasonlításképpen a külföldi múzeumok adatait.


A magyar múzeumok látogatottsága 2009 és 2015 között évente összesen 8 és 9,5 millió fő között alakult, ez a szám 2016-ban meghaladta a 10 millió főt. Ebben az évben összesen 10 395 847 ember látogatott el a hazai múzeumok egy-egy kiállítására, e szám négytizedét Budapesten regisztrálták. Összehasonlításképpen: a színházba látogatók száma 2016-ban hétmillió körüli értéket mutat. A múzeumi vendégek száma a vizsgált időtartam alatt csupán két alkalommal csökkent: 2011-ben és 2012-ben az adatok nem sokkal nyolcmillió fő feletti értéket mutattak.


Bár a Szépművészeti Múzeum a felújítás miatt 2015-ben bezárta kapuit, kiállításai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában. Az adatokból kitűnik, hogy 2016-ban minden látogatói csoport adata nőtt, beleértve a kedvezményes árú, a teljes árú, valamint az ingyenes jegyekkel belépőket. A teljes áron jegyet váltó látogatók száma 2016-ban volt a legmagasabb: ők a teljes látogatói számnak mintegy 30 százalékát tették ki, ami a 10 millióból több mint hárommillió látogatót jelent. Az adatokból kiderül az is, hogy 2016-ban a becslések szerint megközelítőleg kétmillió külföldi járt hazai tárlaton, ez a szám a 2015-ös adatokhoz képest 115 ezer fővel emelkedett.


buda-1137050_960_720_pixabay
A Magyar Nemzeti Galéria a budai Várban
Fotó: wikipedia.org


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2016-ban összesen 696 múzeum működött és 4341 kiállítást rendeztek meg – a múzeumok közül körülbelül 76 működött a fővárosban. A három leglátogatottabb múzeum évek óta a Magyar Nemzeti Galéria, a Mátyás-templom és az egri Dobó István Vármúzeum. E három intézményt 2015-ben összesen 1,1 millió fő, 2016-ban 1,4 millió fő kereste fel – 2016-ban ezek fogadták a látogatók 13 százalékát. A Magyar Nemzeti Galériában 2016-ban két külföldi kiállítást is megrendeztek: az egyiket Picasso, a másikat Modigliani munkásságának szentelték, melyek szintén nagy érdeklődésre tartottak számot.


A Magyar Nemzeti Galéria körülbelül 570 ezer látogatóval első helyen végzett a magyar múzeumok körében 2016-ban (is). Az említett három múzeum mellett kiemelkedik még a Magyar Nemzeti Múzeum körülbelül 200 ezer látogatóval, a szentendrei a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum körülbelül 100 ezer fővel, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a Műcsarnok, melyek szintén megközelítették az 100 ezres látogatószámot 2016-ban.


20150515_MTI_G0196
Múzeumi látogatottság 2005 és 2014 között
Fotó: MTI


A minisztérium statisztikáiból kiderül az is, hogy az időszaki kiállítások számában is növekedés mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a látogatók folyamatosan megújuló kínálatot várnak el a hazai múzeumoktól, kiállítóterektől. Mindeközben valamivel csökkent az állandó kiállítások száma, de ugyancsak megnőtt a múzeumpedagógiai foglalkozások és a múzeumi rendezvények száma. A hazai múzeumok időszaki kiállításai közül a külföldi alkotók munkásságát bemutató tárlatok vonzzák a legjobban a közönséget. A Magyar Nemzeti Galéria három külföldi tárlata birtokolta a dobogó első három fokát 2016-ban: a Picasso – Átváltozások 209 ezer, a Modigliani 142 500, A művészet forradalma. Orosz avantgárd az 1910–1920-as években című kiállítás 35 ezer érdeklődőt hozott a múzeumnak. A Műcsarnokban Steve McCurry Legendás fotók című kiállítását pedig több mint 31 ezren látták itthon. A hazai művészek tárlatai közül Keleti Évának a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett fotókiállítása volt a látogatottabb.


A múzeumok visszatérő közönségét, legyen szó külföldi vagy hazai intézményről, általánosságban valószínűleg három hangsúlyosabb csoport alkotja: a művészeti szakma képviselőinek és az az iránt érdeklődőknek szűk rétege, az iskolai látogatások során érkező diákok, valamint a nagyobb tömegeket hozó turizmus. Az ismertetés során tehát érdemes az eredményekhez hozzágondolni ezt a három alapcsoportot, az ezeken kívül eső érdeklődők számát, valamint a körülményeket, melyek befolyásolhatták például a gazdaság és a turizmus alakulását.


A külföldi országok múzeumi adatai természetesen jóval nagyobb léptékűek, mint a magyarországi kiállítóhelyekéi. Mindazonáltal a világ leghíresebb múzeumainál visszaesés mutatható ki 2016-ban, melynek oka a nemzetközi terrorizmus, valamint az újabb támadásoktól való félelem. Ez elsődlegesen a külföldi látogatói számot érinti, hiszen az utazások törlése vagy elhalasztása miatt a turizmus is visszaett. A párizsi Louvre-ba a 2015-ös 8,5 millió látogatóval ellentétben „csupán” 7,4 millióan váltottak belépőt – ettől függetlenül persze tartja a helyét a ranglista élén. Hasonló visszaesés történt a Museé d’Orsay látogatottságában is: 2016-ban több mint 10 százalékos csökkenést mutatnak az adatok. A belgiumi Királyi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Modern Művészeti Múzeum és a Magritte Múzeum egy év alatt több mint egyharmadát elvesztette vendégeinek, 2016-ban már 500 ezer főnél kevesebb látogatót fogadott.


Louvre_Museum_Wikimedia_Commons
Louvre, Párizs
Fotó: wikipedia.org


Európában a leglátogatottabb múzeum 2016-ban a Louvre volt, mely ugyanebben az évben a világranglistán a harmadik helyet foglalta el. A top 10-ben előkelő helyen szerepelnek a londoni múzeumok (British Museum, National Gallery és Tate Modern), a New York-i Metropolitan Museum és a Vatikáni Múzeumok, az első 20-ba pedig bekerültek a tajvani Nemzeti Palotamúzeum, valamint a szentpétervári Ermitázs is. A legjobbak között új szereplő a madridi Reina Sofía, melynek kiállításait 2016-ban több mint 3,6 millióan nézték meg, és a Pradónak is sikerült fennállása óta először elérnie a hárommilliónál magasabb látogatói számot.


A brazíliai múzeumoknál viszont egyértelmű fejlődés figyelhető meg: 2016-ban a világ harmadik leglátogatottabb kiállítása egy riói posztimpresszionista tárlat volt. A világ hat legnépszerűbb kiállítása között pedig három riói, egy New York-i, egy tokiói és egy São Paulo-i múzeum tárlata szerepel. A brazilok egyébként érdeklődnek a modern, a kortárs és a nem képzőművészeti jellegű tárlatok iránt is. Mindemellett általánosságban elmondható, hogy a világ múzeumainak látogatóit elsősorban az impresszionista és a modern francia művészeti kiállítások vonzzák, és akár egyéni, akár csoportos tárlatról van szó, ezek a témák mindig megszólítják a nagyobb közönséget.


Az élő művészek közül az ausztrál Patricia Piccini kiállításait látták a legtöbben a világon, ami egy másik jelenségre is felhívja a figyelmet. A női alkotók iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a látogatók: Frida Kahlo São Paulo-i kiállítása volt az egyik leglátogatottabb kiállítás 2016-ban. Hasonlóan magas adatokat produkált Louise Bourgeois tárlata a spanyolországi Guggenheim Bilbaóban, valamint a Yayoi Kusama-show a dániai Louisiana Múzeumban.


Mindezek után kíváncsian várjuk a 2017-es év eredményeit!

 

 

Összeállította: Révy Orsolya


Forrás:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

https://artportal.hu/magazin/ennyien-jartak-2016-ban-a-vilag-es-magyarorszag-muzeumaiban/

https://artportal.hu/magazin/ksh-kevesebb-muzeum-es-kiallitas-2016-ban/

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma