2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2015.01.07

Sokakban felvetődhet a kérdés: Vajon ez egy múzeum, ahol rengeteget lehet játszani, vagy egy játékterem, ahol játéktechnikai ritkaságok vannak működés közben kiállítva? Az ország egyetlen Flippermúzeuma - Európában ez a legnagyobb, folyamatosan nyitva tartó ilyen jellegű kiállítóhely - 2014 áprilisában nyitotta meg kapuit, közel a Vígszínházhoz.

A múzeum tulajdonosa Pálfi Balázs, közgazdász végzettségű. Honnan jött az ötlet?

Rajongóból váltam gyűjtővé, később mániákus gyűjtővé, és mára a gépeket bemutató múzeum tulajdonosává. A kezdetekben úgy gondoltam, lesz 4-5 gépem, amivel eljátszogathatok, de rövidesen változott a koncepció, és egész már nem rólam szólt. Célommá vált, hogy a gépeket bemutathassam, megnyithassam egy nagyobb közösség számára is, hisz a modern kiállításokon, múzeumokban manapság az interaktivitás nemcsak jelen van, hanem szinte megkerülhetetlen tényező. Még tradicionálisabb tematikák esetén is egyre gyakrabban lehet a látogató aktív szereplője az adott tárlatnak, nálunk pedig, egyenesen kínálja magát ez a lehetőség. Gyűjtő nagyon sok van, de ennek a helynek az a lényege, hogy egyrészt az utókornak is bemutassuk ezeket a gépeket, másrészt azok, akik régen szerették, és játszottak rajtuk, újra örömmel jöjjenek el ide.

 

Mi a működtetés alapja?

Muzeális közintézmény a hivatalos besorolásunk, erre minisztériumi engedélyünk van. Minden géphez van ismertetőnk, sőt társintézményi támogatást is kaptunk a Közlekedési és Műszaki Múzeumtól. Speciális, hogy nálunk a technikatörténeti bemutatón kívül kipróbálási lehetőséget is adunk.

 flipper3


Mennyit kell fizetnie a belépőnek, és ezért mit kap?

Van egy 500 Ft-os belépőjegyünk, - a kedvezményes ennek a fele - amiért tárlatként vagyunk látogathatók, az információs táblák segítik a vendéget az eligazodásban. Kiegészítő jegy (2000 Ft) váltása esetén, - ezzel támogatja a vásárló a múzeumot, - bármely gépünket szabadon használhatja, 10 negyedórán át. Ha nem tölti ki a teljes időt, időarányosan visszakap a 2000 Ft-ból, de ha többet akar itt tartózkodni, aznap zárásig már ingyenesen maradhat. Bérletünk is van, ekkor nyolc áráért tíz ilyen alkalmat kap a vásárló.

 

Milyen számszerű adatok jellemzik a múzeumot?

A főváros belső részén - a WestEndhez és a Vígszínházhoz közel – vagyunk, több mint 400m2 –es területen. Itt 130 kipróbálható játékgép van, ebből 110 a flipper.

A golyós játékainkon kívül van mutatóba néhány puskás-lövöldöző, foci, kosárlabda, sőt bowlingasztal és egy-két videojáték is. Van néhány valódi kuriózumunk, ilyen az 1920-as jégkorongjáték, ami a csocso elődjének tekinthető, az 1959-es wurlitzer, ami a gyártó utolsó monó szériája, és a cukorka automatánk 1930-ból. Próbáltam mindent begyűjteni, ami mechanikus, és a játszó ember érdeklődését felkeltheti. Ha ránézünk egy több évtizedes játékra, a kialakítás, a grafikák egy adott korszakot, egy akkori életérzést tükröznek vissza. A flipperek tipikusan az ötvenes-hatvanas évek popkultúrájának elválaszthatatlan részei voltak.

 

Mindent gépüket ki tudják állítani?

A rendelkezésre álló hely, sajnos határt szab a számbeli bővülésnek, eddig is már sok kompromisszumot kötöttem, mely gépeket válasszam ki bemutatásra. A rotáció minimális, a meglévőket igyekszünk folyamatosan karbantartani és működtetni.

Ha klasszikusan szeretnénk bemutatni a gyűjteményünket, lehet hogy ideálisabb lenne 20-30 géppel kevesebbet kiállítani, de azt gondolom, azok akik szeretnék megismerni a gépek történetét, és ki is próbálni azokat, így kaphatják tőlünk a legtöbb információt.

 

Közel egy év után mik a tapasztalatok?

Látogatószámban nagyjából azt terveztük, ami megvalósult. Szerencsére nagyon erős sajtó- és médiatámogatást kaptunk szinte a semmiből. Azt tapasztaltam, hogy olyanokat is érdekel a flipperezés, akikre egyáltalán nem számítottam. Ez nagyon pozitív visszajelzés a számomra, és erőt ad a folytatáshoz.

 flipper2


Kik járnak Önökhöz?

Nagyon sok külföldi vendégünk is van, mert elérjük a szállodákat, ifjúsági hoteleket. Mi is meglepődtünk, hogy a külföldi internetes oldalakon Budapest látnivalói, érdekességei között benne vagyunk az első tízben. 2014 végén talán a leginkább mérvadó turisztikai oldalon, a Tripadvisoron első helyezést értünk el Budapest látványosságai között a látogatók szavazatai alapján. Szeretnénk azt is elérni, hogy akik idejárnak, ne csak játszanak egymás mellett, hanem ismerjék is meg egymást. Amellett, hogy ellátjuk a klasszikus múzeumi feladatainkat, még közösséget is tudunk építeni a hasonló, játékos érdeklődésű emberekből, ha játéktudásukat, ügyességüket összemérhetik.

 

Ezek szerint a bátrabbak versenyezhetnek is egymással?

Tavaly világszerte több mint 2000 verseny zajlott: van ranglista, Európa- és világbajnokság. Ausztriában már bejegyzett sportág, de Magyarországon a flippert még nem tekintik sporteszköznek. Nálunk is zajlott novemberben ilyen verseny, 116 induló volt, köztük 50 külföldi. Szeretnénk újabb versenyeket rendezni, ezek által is építve a közösséget. A helyezés általában a kijelölt gépeken elért pontszám szerinti ranglista, vagy előfordul, hogy egymás ellen játszanak ketten, ilyenkor a több győzelemmel rendelkező jut tovább.

 

Az eszmei értéken túl piaci értékük is van a gépeknek?

Egy működő közepes állapotú gép reális piaci ára 150ezer forintnál kezdődik, felső határ nélkül. Hozzánk is jönnek vételi szándékkal, de ez egy múzeum, ahol leltározott tárgyak vannak, itt vásárolni nem lehet. Magyarországról elmondható, hogy legalább egy tucatnyian rendelkeznek 20-50 közötti géppel, és ennél jóval többen vannak, akiknek pár gépük van otthon. Becsült adatok alapján legalább 2000 ápolt, karbantartott gép van magánkézben.

Világviszonylatban a harmincas években volt az ősflipper világkora, majd a hatvanas években ismét nagyon népszerű lett. A nyolcvanas évek elején, pont a megjelenő videojátékok hatására, a játéktermek újra fellendültek, a kilencvenes években pedig, az új típusú kijelzőknek köszönhetően, ismét nőtt a közönség érdeklődése. Nálunk a népszerűség folyamatos volt a kilencvenes évek közepéig, 20-30 ezer gép üzemelt. Ekkor megváltozott a törvényi szabályozás, a gépek fokozatosan eltűntek a kocsmáinkból. Ma jó, ha országosan 300 flipper üzemelhet.

 

Mit kell tudnunk erről az érdekes nevű gépről?

Maga a flipper az Egyesült Államokból érkezett, 1947-ben alkották meg az első ilyen szerkezetet. Már a század húszas éveiben voltak előzményei, de ekkor jelent meg az az alkotórész, a golyók visszalökésére szolgáló uszonyszerű kar – angolul flipper – ami ennek a játékeszköznek mindmáig a névadója. Az angol pinball szó a tüskékkel kirakott pálya és a golyó kereszteződéséből született, mely minden korabeli kilövőrúddal rendelkező golyósjátékot, így a flippert is magába foglalja.

 

Milyen múltra tekint vissza a szórakozásnak ez a módja?

Az USA-beli nagy gyártók közösségi használatra az első golyós gépeket a húszas években dobták piacra, és egészen a kilencvenes évek végéig gyártották – természetesen folyamatosan modernizálva – őket. A harmincas évektől megjelenik az európai gyártás is, spanyol, olasz, német, francia cégek tűnnek fel. De tudunk magyar próbálkozásról is, sőt szovjet gyártmány is készült, de ez csak a belső piacon maradt.

A 70-es évekig a flipperasztalok hasonlóképpen néztek ki, a 80-as évek elején jelentek meg az újdonságok, ekkor az európai flippergyártás lemaradt, majd a 90-es évek elején nagyrészt meg is szűnt. Érdekesség, hogy az elmúlt pár évben ismét megélénkült a flipperek iránti igény, de az új gépek most már nem kerülnek ki bárokba, nyilvános helyekre, hanem magánszemélyek vásárolnak belőlük otthoni, saját szórakoztatásukra.

 flipper1


A számítógépes játékok nem vették át a piacot?

Ez egy mechanikus játék, teljesen más érzést kell, mint amikor a monitoron „gurul” a rajzolt golyó. Itt repül a vasgolyó, csapódik a falhoz, továbblöki az uszonykar, és kétszer nem ismétlődik meg ugyanaz az állapot a játék folyamán. A valós fizikai érzetet nem pótolhatja egy monitoros kép.

 

Végül egy zsebbe vágó kérdés: lehet ezekkel a gépekkel pénz is nyerni?

Sajnos nem, ezek definiáltan ügyességi játékok. Érdekességként 1976-ban, az USA-ban volt egy precedens értékű per ennek bebizonyítására. Egy flippert vittek be a tárgyalóterembe, és azon Roger Sharpe megmutatta, hogy meg tudja lőni azt a célpontot, amit előzetesen kijelölt. Ezzel bizonyítást nyert, - és ezt ítéletben is kimondták, - hogy ez nem szerencsejáték, mert az eredmény elérésében az ügyesség a fő szempont.


Tölgyesi Tibor

SZFE_harmadeves_zenes_szinesz_szakos_hallgatoi_c_Ujhegyi_Eva

2016.12.04

MusicOnStage címmel mutatkozik be a Müpa új ismeretterjesztő sorozata, amely a Fesztivál Színházban avat be a zenés színpadi műfajok történetébe. A témát jól ismerő Erkel-díjas zeneszerző és operarendező, Selmeczi György december 6-tól kezdve négy előadáson át vezet be a törzsi rítusoktól az amerikai zenés színházig terjedő szellemtörténeti anyagba.

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

Roma, dzsessz, balkáni és klasszikus zenéket felvonultató fesztivált tartanak jövő ősszel a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt), az Esterházy-kastélyban. A Herbstgold elnevezésű program első napján, szeptember 6-án Nicolas Altstaedt vezényletével fellép az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok, amely a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekara lesz az év végétől. A koncerten Beethoven, Sosztakovics és Haydn művei csendülnek fel.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma