IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.13

Milyen műveket készít egy katolikus pap? Miként gondolja tovább egy fotóművész egy festő alkotásait? Egy párizsi út hogyan határozhatja meg egy művész pályáját? A Műcsarnokban megnyílt Rejtett történetek – Az életreform-mozgalmak és a művészetek kiállításról már sokat olvashattunk. Ezúttal a hozzá kapcsolódó Demeter /Haris és a Halmy – A motívum működése című tárlatokba lestünk be.

216A2362
Demeter István és Haris László kiállítása a Műcsarnokban
Fotó: Belicza László


„Muzeológusoknak vagy egereknek” – írta Demeter István katolikus pap arra a dobozra, amelybe életművét csomagolta, és amelyre a sajtószentpéteri parókia egyik melléképületében találtak rá barátai az 1980-as évek elején. Már az elején megfogott ez a mondat, amely Demeter szerénységéről tesz tanúságot, illetve arról, hogy elsősorban a saját örömére festett. Az ő műveit, valamint a festményeit alapul vevő Haris László fotóművész képeiből nyílt meg a Műcsarnok Demeter / Haris – Tulajdonság, energia, mezők című kiállítása a Rejtett történetek című tárlat kortárs kiegészítéseként. A főhajó másik oldalán Halmy Miklós képzőművész munkáival is megismerkedhetünk a Halmy – A motívum működése című, szintén a Rejtett történeteket kiegészítő kortárs művészeti tárlaton.


Hosszan elnyúló termek sora fogad a Műcsarnok főhajójába lépve, de már az első látásra kiderül, hogy izgalmas órát, vagy akár többet is eltölthetünk a múzeumban. Színes festmények és egyelőre még beazonosíthatatlan műtárgyak kavalkádja köszönt a Rejtett történetek – életreform-mozgalmak és művészetek című kiállítás első termében. A tárlat további részén sem kell csalódnunk: korabeli könyvek, plakátok, festmények, bútorok, szobrok, fotók, játékok és illusztrációk repítenek vissza a múltszázad fordulójára, és mesélnek a korabeli életről, annak szereplőiről. Kivetítőkön olvashatjuk a korabeli újságokat, szó esik a korabeli divatról – élőben láthatunk többek között egy fűzőt is. Az utolsó teremben helyett kapott egy interaktív asztal, úgynevezett spiritiszta e-asztal, amely eredetileg a Petőfi Irodalmi Múzeum A képmutogató. Arany János és a spiritualizmus című kiállításán szerepelt és a spiritizmus hazai és nemzetközi vonulataival ismerteti meg az érdeklődőket a PIM-ben megrendezett kiállításról mi is beszámoltunk.


rejtett2
A 19. századi életreform-mozgalmakról mesél a Rejtett történetek című tárlat
Fotó: Dekovics Dóra


A Rejtett történetek című kiállítás gazdag anyaga Magyarországon elsőként mutatja be a 19-20. század fordulóján kialakuló és a 20. század első harmadáig tartó korszakot. A korban népszerű életreform-mozgalmak a természethez, és ezáltal a paradicsomi állapothoz való visszatérést hirdették. A felfogás révén megváltozott a szabadidő eltöltése, a lakókörnyezet kialakítása, a nemek közötti kapcsolat – érzelmi, szociális és erotikus értelemben is –, továbbá érintette a gazdasági életet, a nevelést, a művészeteket és a vallást. A mozgalom így a személyes életmód átalakítását és megújítását, a természet-közeliséget és a természetességet, továbbá az öngyógyítást és a spiritualitás keresését hangsúlyozta az élet valamennyi területén – írja Dr. Németh András, a tárlat tudományos koncepciójáért felelős professzor a kiállítást bemutató fülszövegben.


Úgy tűnik, a természet és a természetesség iránti vágy száz évente jelentkezik. Először a 17-18. század fordulóján, az első ipari forradalom és a felvilágosodás idején ütötte fel a fejét, visszatért a 19-20. század fordulóján, majd újabb száz év elteltével most, a kétezres évek elején is egyre több és több híve akad az egyelőre gyerekcipőben járó törekvésnek.


rejtett1
Visszatérés a természethez és spiritualitás keresése a Műcsarnok kiállításán
Fotó: Dekovics Dóra


A Rejtett történetek című kiállítás végén két kisebb, kortárs kísérő tárlat várja a látogatókat. A bal oldali teremben egy festő-fotós páros munkái láthatók a Demeter / Haris – Tulajdonság, energia, mezők cím alatt. Demeter István katolikus pap, illetve költő és festő volt, aki autodidaktaként sajátította el a festészet eszközeit és vetette papírra vízióit. Feljegyzései szerint volt, hogy egy éjszaka száz festményt is elkészített.


„Demeter István autodidakta módon, igen későn kezdett el festeni, de ekkor oly energiával vetette bele magát a festésbe, hogy másfél évtized leforgása alatt több ezer művet készített. Szinte minden keze ügyébe eső papírlapra alkotott, és nagyon változatos, gyakran efemer festékekkel, köztük nyomdafestékkel, vörösborral hagyott nyomott a hordozófelületen. Munkáiból sugárzik az a robbanékony energia, amely őt magát is átjárta” – mondta Dekovics Dóra, a kiállítás kurátorasszisztense. „Nagyon művelt pap volt, jól ismerte a különféle gyógynövényeket, ezért hívei hozzá jártak nemcsak lelki, hanem testi bajaikkal is. Előrehaladott látásmódját jelzi, hogy már az 1940-es években József Attila verseit hozta példának számos költői eszköz használatára, mi több, portrét is festett a költőről, melyen egyetemista hallgató korában látható” – tette hozzá.


demeter_haris
A Demeter / Haris című kortárs kiegészítő tárlat két művész barátságáról is szól
Fotó: Dekovics Dóra


Demeter István művein precíz tudatosság keveredik az alkotói ihletettséggel: az alapra csurgatással, dörzsöléssel, nyomással felvitt festékfoltokat értelmezte grafikus rajzolattal és ecsetvonásokkal. „Festészete gesztusfestészet, lelki és hangulati állapotok, víziók közvetlen kifejezése. Az absztrakt expresszionizmus, az akciófestészet, az informel nemzetközi irányzatához kapcsolható művészete” – írja Szepesi Anna kurátor a kiállítás kiadványában. Az eredetileg húszezer munkát számláló életműből mindössze kétezer maradt az utókorra, ebből 70 alkotás látható a mostani kiállításon.


A festőként alkotó pap 1967-ben ismerkedett meg Haris László fotóművésszel. A fotóművész Demeter festményeiből merített inspirációt és újraértelmezte azokat: a néhány négyzetcentiméteres festményrészleteket Haris óriásira nagyította, és két-három méter hosszú fotográfiai kompozíciókat készített belőlük. A festmények és az így készült fotók együtt szerepelnek a Demeter / Haris – Tulajdonság, energia, mezők című tárlaton. Érdekes módon Haris László sem fotóművészként kezdte pályáját: bár már gyerekkorától kezdve érdekelte ez a világ – az 1956-os forradalomról dokumentumfotókat készített –, gépészmérnök végzettséggel rendelkezik.


A főhajó jobb oldalán nyílt meg a Halmy – A motívum működése című kísérő kiállítás, amely Halmy Miklós képzőművész munkáit mutatja be a látogatóknak. Halmy sem képzőművész hivatalosan: bár ma már festőként, szobrászként és grafikusként ismerjük, diplomáját 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Hajómérnöki Karán szerezte, ugyanakkor tanulmányokat folytatott a párizsi École des Beaux-Arts-ban is. A terembe belépve négyzet alakú műveit láthatjuk, amelyeken geometriai elemek és organikus formák keverednek. Bizonyos képein teljes szimmetriát és letisztultságot tapasztaltam, míg más alkotásain azt éreztem, szinte zenél a színek és formák harmóniája. Mintha Halmy két lénye vetélkedne egymással: egyszer precizitása kap hangsúlyt, máskor viszont úgy tűnik, átadja magát az alkotás szabadságának


halmy
Halmy Miklós képzőművész munkásságát mutatja be a másik kortárs kísérő kiállítás
Fotó: Dekovics Dóra


„Halmy Miklós festőművész már közel másfél évtizede abbahagyta az alkotást, utolsó munkái a 2000-es évek elején készültek. Jó barátságot ápolt Weöres Sándorral, több festményét is neki ajánlotta, Weöres pedig 1972-ben Halmy egyik egyéni kiállítását is megnyitotta” – mesélte az alkotóról Dekovics Dóra. „Halmy munkásságát nagyban meghatározzák a szimbólumok, ezek segítségével fejezi ki magát festményein, sokat merített az archaikus művészetek szimbólumrendszeréből is” – magyarázta.


A kiállítás kiadványa szerint Halmy az 1960-as évek elején alakította ki sajátos reliefstílusát, azóta ezzel dolgozik és készíti a négyzetes formátumú, szigorú szerkezetű műveit. Mint írják, a „plasztikus réteggel felépített kompozíciók ötvözik a festészet és a szobrászat lehetőségeit, kiemelt hangsúlyt adva az abszolút értékként megjelenő fénynek”. Hangsúlyozzák továbbá, hogy Halmy Miklós az alkotásain „nem csak az ősi, univerzális formakészlet szintetizálására törekszik, de annak megújítására is”.


216A2363
Szigorú szerkesztés és lágy formák egyazon teremben
Fotó: Belicza László


Tény és való, hogy a Rejtett történetek című kiállításon több, a szélesebb közönség számára is ismerősen csengő névvel találkozhatunk, köztük Iványi Grünwald Bélával, Hollósy Simonnal, Mednyánszky Lászlóval és Körösfői-Kriesch Aladárral. Ugyanakkor ennyi művészeti csemege után izgalmas kihívást jelenthet megismerkedni olyan alkotókkal is, akikről addig semmit sem tudtunk.


A teremszövegek által vázolt életút alapján érdekes lehet a művek mögé képzelni a készítőjüket, beleélni magunkat a helyzetükbe, világlátásukba, korukba. Ugyanakkor a kiállított művek akár mindenféle háttér-információ nélkül is érdekesek lehetnek: ez esetben csak magunkra számíthatunk, és arról kell elgondolkodnunk, hogy mi mit látunk az adott művön, milyen gondolatokat ébreszt bennünk, mire asszociálunk – akár saját életünkből, mikrokörnyezetünkből merítve. Egy mű ugyanis úgy válik művészetté, ha érzelmeket, gondolatokat, benyomásokat tud ébreszteni a nézőjében.


A Rejtett történetek című kiállítás 2019. január 20-ig, a két kortárs kísérő tárlat, a Demeter / Haris – Tulajdonság, energia, mezők, illetve a Halmy – A motívum működése pedig november 25-ig várja a látogatókat a Műcsarnokban.


Révy Orsolya

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma