IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.11

Géczi János és Molnár László Fotóregény című könyvének főszereplője egy fiatal pár. A történet egy napjukat meséli el fekete-fehér fotókon: hétköznapi cselekvéseket hétköznapi környezetben. A gyakran elmosódott, életlen képek inkább érzékeltetői a történéseknek – ugyanúgy a költészethez közelebbiek, mint a képeket kísérő szövegek. Ami kibontakozik: a Kádár-kor kispolgári rutinok és tárgyak, az ifjú pár vágya saját (lakótelepi) lakásra, a fiatalok lesöpörhetetlen derűje és a középgeneráció szürke unalma.

Fotoregeny

 

A könyv alapjául szolgáló, hányattatott sorsú mű 1980-ban készült Veszprémben. Ebben az időben mindkét alkotó az UNESCO által támogatott Országos Oktatástechnikai Központban dolgozott, ahol feladatuk a vizuális szemléltetéshez, azaz a jelentéshez és a megjelenítéshez kapcsolódott.


A biológus végzettségű író-költő, Géczi János és a kirakatdekoratőr végzettségű filmszakember, Molnár László közös munkájának romjai maradtak csak fenn. Az eredeti fotókat tablókra kasírozták, a városi művelődési központban készültek kiállítani. A tárlat megnyitása előtt nagyjából tíz, erotikusnak minősített fotót eltávolított egy ismeretlen cenzor. A kiállítás tablóit később Géczi János raktározta. Az évtizedek során a fotóregény negatívjai eltűntek Molnártól egy betörés során, a tablók egy része átnedvesedett és pusztulásnak indult Géczinél.


A könyv bemutatóján a budai Tranzit Art Caféban a Pál Györgyi és Pecsics Mária vezette beszélgetésen az alkotók emléktöredékekből vázlatosan bontakozott ki, hogy hogyan is jött létre a Fotóregény. A részletekre már egyik alkotó sem emlékszik, így az újrapublikálás számukra is reveláció. Ők is, s generációjuk mostanában, az összegzés idején fedez föl számos olyan korai kezdeményezést, amely fontosnak bizonyult az életművek kibontakozása során. És tiszteletet érdemlő azon ifjabb kutatók, pályatársak vállalása, akik – gyakran – a töredékekből rekonstruálják ezeket a hetvenes évekbeli kezdeteket.


A teljes cikk a magyarmuzeumok.hu oldalon olvasható

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma