IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.10.08

A Műcsarnok Rejtett történetek című, október 6-tól látható kiállítása az előző századfordulón indult életreform-mozgalmak művészetekre gyakorolt hatását vizsgálja mások mellett Kőrösfői-Kriesch Aladár, Mednyánszky László, Hollósy Simon és Ferenczy Károly munkáin keresztül. A tárlat többek között bemutatja, hogyan igyekezték visszavezetni az embereket a természetközelibb életmódhoz.

korosfoi_kriesch_aladar_-a_halal_az_ember_nyomaban-1905
Kőrösfői-Kriesch Aladár: A halál az ember nyomában, 1905


A 19. század végére kialakult modern ipari társadalom számos gondolkodóban azt az érzetet keltette, hogy az emberi civilizáció valójában pusztulóban van, ezért az emberiséget meg kell menteni. Az ekkor kibontakozó, életreformot hirdető mozgalmak a közös, civilizációkritikai kiindulópontból rendkívül sok irányba fejlődtek tovább: filozófiai és vallási reformelképzelések, természetjáró és sportmozgalmak, vegetarianizmus, öltözködési, lakhatási vagy párkapcsolati reformideák vagy nőmozgalom – idézte fel a tárlat október 5-ei sajtóbemutatóján Németh András tudományos kurátor.


Mint emlékeztetett, ezeknek a mozgalmaknak, iskoláknak, elképzeléseknek a jelentős része a művészetek különböző ágaira is hatással voltak. A képzőművészeten túl a kórusmozgalom, az építészet és urbanisztika, a mozdulatművészet, a kézműipari mozgalom vagy az irodalom mind sokat merített ezekből az ideákból. A több mint egy évtizede zajló tudományos kutatáson alapuló kiállítás a kezdetektől az 1930-as évekig követi végig a közép-európai életreform-mozgalmakat.


feo_82.40t_20130424_2000_2_rb_1000x800
Kacziány Aladár: Szimfónia, 1918


A tárlat első terme bőséges bevezetést nyújt a kor szellemi irányzatainak kultúrtörténeti hátterébe, és felvázolja a vezető magyar művészek kapcsolati hálóját. A látogató betekintést nyerhet abba, hogy a különböző reformmozgalmak milyen módon igyekeztek visszavezetni a kor emberét a természethez közelebbi életmódhoz, mások mellett Fényes Adolf, Ziffer Sándor, Mednyánszky László és Koszta József festményein, korabeli plakátokon, fotókon és tárgyakon keresztül megismerve a nagyvárosoktól távoli művésztelepek, a természetjárók, a sportkedvelők, illetve a táplálkozási reformok világát.


feo_65.27t_20140724_2000_2_rb_1000x800
Hollósy Simon: Táncoló lányok az erdő szélén, 1895


Nem minden irányzat hagyta azonban el a városokat, amelyekben számos reformpedagógiai, társadalmi és ezeken alapuló művészeti mozgalom bontakozott ki, amint ezt tanúsítják például Iványi-Grünvald Béla, Aba Novák Vilmos, Ferenczy Noémi, Ámos Imre vagy Derkovits Gyula munkái is. Az apszis nagyszabású installációja az építészetet és várostervezést megreformálni kívánó irányzatokkal, mások mellett Rudolf Steiner és Maróti Géza munkásságával ismerteti meg a közönséget.


gro_f77.88_20070815_1_rb_1000x800
Mihály Rezső: Keleti mese,1909


A sajtóbejárás előtt szó esett a Műcsarnok közeljövőben nyíló tárlatairól is: az oldalsó teremsorban és a mélyföldszinti terekben október 11-től Halmy Miklós, illetve Demeter István és Haris László munkáiból rendeznek kiállítást, október 19-én pedig Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról címmel nyílik tárlat.


A Rejtett történetek című tárlat 2019. január 20-ig látogatható, a kiállítás gazdag kísérőprogramjáról a www.mucsarnok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.



Forrás: MTI

Fotó: Műcsarnok

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma