728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

thumbnail_Joan_Miro_Festmeny_Copy
Joan Miró: Festmény
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

A kiállítás megálmodói nem törekedtek arra, hogy a szürrealizmust a maga teljességében mutassák be, a Magyar Nemzeti Galériának ez a kiállítótere nem is lenne alkalmas ilyen nagyszabású tárlathoz. Ehelyett emberléptékű, kellemesen végigjárható kiállítás született, amely a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére, az 1929-es évre fókuszál: ezen a személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakon keresztül ismerjük meg a szürrealizmus fő tendenciáit és a csoport kiemelkedő alkotóit.


A kiállítás meg tudja ragadni és a műveken keresztül érzékeltetni e komplex időszakot a maga teljességében, miközben igazán emblematikus munkákat vonultat fel, és számos érdekességre, izgalmas műre is ráirányítja a figyelmet.

Max_Ersnt
Max Ernst: Loplop bemutat egy fiatal lányt
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

Rögtön a kiállítás elején ott van mások mellett Max Ernst Loplop bemutat egy fiatal lányt című kollázsa, egy gipsszel alapozott régi ajtó, amelyen a művész alteregójaként értelmezhető különös és rejtélyes madárfigura, alatta pedig egy bekeretezett „festmény” fémkerékkel, hálóba kötött kővel és lószőrrel látható. A képen szereplő dísztelen és jelentéktelen tárgyak testesítik meg az alkotó gondolatát, amely szerint a művészet nem más, csak szemfényvesztés.


Ebben a térben szerepel még Joan Miró néhány munkája, köztük a Festmény-tárgy kollázs, amely egyszerre értelmezhető szoborként (tárgyként) és festményként. Ez a munka is tanúskodik a szürrealisták tárgyak iránti új érdeklődéséről, ugyanakkor a mű líraisága az, ami igazán megragadja a figyelmünket. Apró mérete ellenére igazán nagy hatást tesz rám.


SALVADOR_DALI_Reszleges_hallucinacio._Hat_Lenin-fej_jelenese_a_hangversenyzongoran_Copy
Salvador Dalí: Részleges hallucináció. Hat Lenin-fej egy zongorán
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


A tárlaton szerepel Mirónak még két, figyelemreméltó és szintén kicsi munkája, amelyek nagyon ötletesen a kiállítás egy folyosóján kaptak helyet az ugyancsak kisebb méretű Ernst Virágok kagylók című munkájával együtt.


A kiállítás a következő teremben, a Dalí és a biomorfizmus címet viselő egységben csúcsosodik ki. (Jó, bevallom, óriási Dalí-rajongó vagyok, szóval én most itt tényleg elámulok.) Itt igazán nagy méretben nézhetjük végig Buñuel és Dalí Andalúziai kutyáját, amely 1929-ben „tőrt döfött a szellemes és elegáns Párizs szívébe”, valamint Yves Tanguynek is láthatók azok a művei, amelyek már a katalán festő hatása alatt születtek: A világítótorony egy primitív, álomszerű festmény, amely a lemeztelenített művészt ábrázolja a tengerparton, míg a Négy órakor, nyáron, a remény… című mű egy „kétségtáj”, amelyen csak az árnyékokból és fényekből álló sávok tagolják a tájat. A képen látható lebegő formák asszociációs játékra hívnak, és plasztikusságuk folytán ráébresztenek a Tanguy-képek és a kiállított Jean Arp-szobrok közötti párhuzamosságokra.


Salvador_Dali_Granatalma_korul_ropkodo_mehecsketol_kivaltott_alom_egy_pillanattal_ebredes_elott_2_Copy
Dalí: Álom egy gránátalma körül repkedő méhről
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


A terem nem lenne teljes Dalí festményei nélkül, kapunk is pár csúcsművet. Kiállították például az Álom egy gránátalmafa körül repkedő méhről című festményt, amelyen az alvó Gala, Dalí felesége és múzsája egy nyugodt tengeri tájban lebeg, meztelen teste mellett levitál két csepp víz, egy gránátalma és egy méh. Gala álma pedig a kép felső részébe vetül ki: a gránátalmából egy hal robban ki, annak szájából két tigris ugrik elő egy puskával, amely a következő pillanatban fel is ébreszti a nőt. Csodálatos. Annyi megfejtendő részlet van ezen a festményen, hogy órákig lehet szemlélni.


Ezt követően megismerjük a Grand Jeu (Nagy Játék) csoportot: ők a belső világ elsőbbségét és a valóság elutasítását hirdették, így egy időben hittek abban, hogy közel kerülhetnek a szürrealistákhoz. Azonban jelenlétük Breton tekintélyét fenyegette, így 1929-ben megvádolták és kizárták őket a csoportból, hatásuk azonban érezhető volt egész Európában. Közülök a kiállításon Josef Šima festményeit, valamint Maurice Henry grafikáit tekinthetjük meg. Ebbe a térbe kerül a szürrealista alkotók portréja is, valamint egy nagy kivetítőn Buñuel humoros és groteszk filmje, az Aranykor látható. Érdemes rászánni az időt, rengeteget lehet ezen az alkotáson nevetni.


andaluziai_kutya
Az Andalúziai kutya egyik emblematikus jelenete
Forrás: IMDb

 

A Magritte-terem azért érdekes, mert hoztak tipikus munkákat is, így például A vörös modellt, amelyen egy pár lábfejben végződő cipő látható. Vagy itt van A kettős titok, amely a műalkotás mesterségesen előállított voltára és a festmény valóságos síkszerűségére irányítja a figyelmet.


Azonban a képek sorában látható egy olyan festmény is, amely elsőre nem tipikusan Magritte-os (vagy legalábbis nekem nem az): A gyilkos égbolton négy, félig felfalt, halott madár látható, amelyek szürreális voltát fokozza, hogy a vásznon szabályosan, tapétaminta-szerűen jelennek meg.


Az utolsó nagyobb egység a Documents folyóirattal foglalkozik, amely szintén szembement André Breton tudattalanból és automatizmusból táplálkozó szürrealizmusával, és az itt csoportosuló alkotók egy kritikai és esztétikai szempontból nyersebb, kevésbé vonzó megközelítéssel viszonyultak a szürrealistákhoz.


Rene_Magritte__A_kettos_titok_Copy
Magritte: A kettős titok
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


Paninlevé közelről fotózott állatai például felismerhetetlenné teszik az adott részt, Boiffard Összefonódó ujjak és lábujjak című fényképe is valamiféle bizsergő undorral kevert vonzalmat vált ki belőlünk, de hasonló a helyzet Eli Lotar vágóhidas fotójánál is, ahol szép szabályos rendben sorakoznak a marhalábszárak egy falnak nekitámasztva.


A legbizarrabb élmény A szürrealista Erósz címet viselő kis, intim térben ér, ahová a Sade márki írásainak hatása alatt születő művek kerültek. Man Ray fabábuit, Mrs. és Mr. Woodmant sade-i testhelyzetekben örökítette meg, de itt láthatók Masson brutális és nyers rajzai is. Megdöbbentő, hogy az alkotó néhány vékony vonallal micsoda káoszt képes a papírra vetni, legyen szó akár szadista jelenetről vagy vérfürdőről. Próbálnám elfordítani a tekintetemet erről a tömény dózisban adagolt borzalomról, de nem eresztenek: nem tudom levenni a szemem a munkákról, és percekig bogarászom őket undorral kevert kíváncsisággal.


Man_Ray_Mr_and_Mrs_Woodman_Copy
Man Ray: Mrs. és Mr. Woodman
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


Giacometti Férfi és nő című szobra is ebben a térben látható: ez a művész első, szürrealistának kikiáltott alkotása, amely Erósz és Thatanosz iránti érdeklődéséről tanúskodik. Ugyanez a konfliktusokkal terhelt dualitás jelenik meg Kellemetlen tárgy című szobrán is, amelynek párjával a kiállítás egy korábbi egységében találkozunk.


kellemetlen_targy
Giacometti: Kellemetlen tárgy


Zseniális a tárlat záróakkordja is. 1929-ben Breton A szürrealizmus második kiáltványában a csoport számos tagja ellen intézett támadást, többüket ki is zárta, ami pedig kollektív lázadást indított el. Például Eli Lotar is fellépett Bretonnal szemben, méghozzá úgy, hogy Breton Egy hulla című fényképére töviskoronát montírozott. (Az eredeti kép 1924-ben egy pamflethez készült, amely Anatole France, a polgári konformizmus atyjának halálát ünnepelte.)


futo_minotaurusz
Picasso: Futó Minótaurusz


A kijáratnál pedig ott tornyosul Picasso Futó Minótaurusz című munkája, ami lehet meglepő, hiszen a festő sosem csatlakozott a mozgalomhoz, azonban szürrealista körökben nagy tisztelet övezte. Ez a félig ember, félig állat figura is fontos szimbóluma volt a szürrealistáknak, hiszen a minótaórusz az ösztönök által irányított bika és a racionális ember kettősségét képviselte.


A kiállítás október 20-ig látogatható.


Kocsis Katica

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

A_San_Luis_Potosi_szekesegyhaz_bejarata

2019.08.26

Guillermo Kahlót Magyarországon a világhírű festő, Frida Kahlo apjaként ismerik inkább, holott építészeti témájú fotós életművével önálló jogon is megbecsült helye van a fotótörténetben. Lenyűgöző fényképsorozatokban örökítette meg Mexikó építészeti múltját és modernizálódó jelenét a 20. század elején. Nem véletlenül viseli a Műcsarnokban rendezett Guillermo Kahlo-kiállítás a Frida országa címet, hiszen a jelentős fotográfus munkássága részben Frida Kahlo alkotói életművének is meghatározó forrása.

Tolcsvay1_R

2019.08.25

Az augusztus 20-ai rendezvények sokakat vonzanak, így nem árt, ha időben találunk olyan helyet, ahonnan gyönyörködhetünk a tűzijáték látványában anélkül, hogy nagy tömegben kellene feszengenünk. A Budapesti Nyári Fesztivál megoldást kínált erre: akik jegyet váltottak az Új Magyar Rapszódia – Magyar Mise elnevezésű koncertre, a maradandó zenei élmény mellett kényelmes székekben ülve, kivetítőn követhették a szünetben a tűzijátékot.

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

Berlinből Nagy-Britanniába költözött Aj Vej-vej. A világhírű kínai ellenzéki művész, aki 2015 óta családjával berlini emigrációban élt, egy korábbi interjúban azzal indokolta távozását Németországból, hogy a német társadalom zárkózottá vált. „A német kultúra annyira erős, hogy nem igazán fogad el más gondolatokat és érveket, alig van tér a nyílt vitákra, alig van tisztelet az eltérő hangok iránt”. Aj Vej-vej igen népszerű Nagy-Britanniában, 2010-ben a londoni Tate Modern múzeumban állították ki Napraforgók című installációját, amely százmillió darab kézzel festett porcelán napraforgómagból állt. Cambridge-ben is volt már kiállítása 2016-ban.

A fesztivál október 11. és 13. között a Vajdahunyad vára mögötti parkos területen lesz. A programok közt kvíz- és társasjátékok, mese- és bábelőadások is lesznek, fellép a Kolompos Zenekar, Puskás Peti és a The Biebers, Péter Szabó Szilvia és a Tárkány Művek. A rendezvényen 30 különböző kürtőskalács-készítő standdal várják a látogatókat.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Let's jive! címmel tart koncertet augusztus 31-én a Coquette Jazz Band a Fesztivál Színházban a Müpában. Az együttes élvezetes, táncolható jazzt játszik, akár koncertteremben, akár egy füstös kocsmában muzsikál. Kiváló hangzása, stílusos játéka, fiatalos energiája és kifinomult zenei humora nagyszerű választás azoknak is, akik most barátkoznak a jazz műfajával. Frank Roberscheuten, az egyik legkeresettebb európai swingmuzsikus vendégszólistaként csatlakozik a zenekarhoz.

lets_jive_coquette_jazz_band

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma