NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2016.09.15
Végh Nóra

Rendhagyó évadnyitót tartott a Tünet Együttes: a másfél éve teltházzal futó Az éjszaka csodái című darabot szeptember 13-án újra elhozták a Trafó színpadára, amelyet egy nagyon személyes hangvételű diskurzus követett. A beszélgetés vendégei Szabó Réka alapító-rendező és dr. Zacher Gábor toxikológus voltak, akik a művészet és a hallucinogén anyagok közti kapcsolatot érintő kérdéseket boncolgatták.

Nő és férfi szüntelen küzdelme és vágyakozása, szibériai hideg és tűzből formált artériák, egymásra találás és eltaszítottság – és még számos szélsőséges ellentét kiemelhető Az éjszaka csodái című darabból, amely egy téridőn kívüli éjszaka történetét meséli el. A hallucinogén színpadi világot Szabó Réka alapító-rendező álmodta meg, amelyet élőben manipulált animáció segítségével valósítottak meg. A táncművészek, Szász Dániel és Furulyás Dóra mozgása különös interakcióba lépett a kivetítőn megjelenő képekkel, a produkció közben a vonalak és a belőlük létrejött formák önálló életre keltek, olykor helyettesítették is a szereplőket. Mindezt a közvetlen környezetünkből irányítva.


az_ejszaka_csodasi_meszaros_csaba1_600x400


Az előadás után „Érdemes-e drog helyett színházjegyet venni?” címmel tartottak kötetlen beszélgetést a produkcióról. Dr. Zacher Gábor szerint manapság már sokkal nyitottabb a közbeszéd, ha szóba kerül a művészvilág és a tiltott szerek kapcsolata, még az érettségin is el lehet mondani, hogy Ady Endre jó néhány versét hallucinogén anyagok hatására írta. Bár számtalan hasonló példát találni erre a világirodalomban, a szakértő úgy véli, tévedés azt gondolni, hogy ez pótolhatja a tehetséget. Mint elmondta: a tudomány már tízezer évvel ezelőttről is számon tart drog hatására készült műveket. Erről tanúskodnak például azok az Algériában felfedezett barlangrajzok, amelyek a gombaistenek tiszteletére készültek.

 

A Honvédkórház sürgősségi osztályának vezető orvosa arról is beszélt, hogy sokan azt hiszik, a kábítószerek használata mindenképpen eufórikus véget fog érni, azonban ez hosszú és buktatókkal teli ösvény. „Lehet, hogy a nyuszi irányába indultam, de közben kígyóverembe vagy jéghegy alá esem” – szemléltette a szakember. Az, hogy a drogok kire milyen hatással bírnak, a központi idegrendszerben dől el, ami teljesen egyéni dolog – mutatott rá. Viccesen megjegyezte: ha lenne olyan szer, amely mindenkiből biztosan pozitív dolgot hozna ki, akkor milliókat gyártanának belőle, és este főműsoridőben a rádiók egyszerre szólítanának fel a bevételére. „Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon!” – idézte a mindössze 27 évesen elhunyt Janis Joplint, aki miután felvette utolsó számát, ismételten belőtte magát, és ebbe halt bele. Mint mondta: ő fiatal kora ellenére legendás életművet hagyott maga után, de ez kivételes eset, a droghasználó emberek többnyire csak rendőrségi jelentéseket és egy fejfát hagynak az utókornak.


„A tánc kifejezetten olyan műfaj, amelyet nagyon nehéz szer hatására művelni” – véli Szabó Réka. A koreográfia nagyon komoly fizikai koncentrációt igényel, persze ideális esetben a művész és a közönség is transzba eshet a produkció során – magyarázta. A rendező elmondta, hogy szörnyű olyat látni, amikor valaki a függőségei következtében kallódik el. Dr. Zacher Gábor szerint nem kell szert használnunk ahhoz, hogy átéljük azt, amit a művész ki akart fejezni, példaként említette erre a pszichedelikus zenéket vagy Baudelaire verseit. Szabó Réka elárulta, hogy a hallucinogén világ megjelenítése után újabb tabukat igyekeznek megdönteni. Az együttes következő produkciója a Zárt ajtók és tárt lábak címet kapta, amely szintén komoly társadalmi kérdéseket fog feszegetni, ezúttal a nemi szerepeket illetően.

 

Végh Nóra

Zoltan_Aron_Liliom

2018.12.14

2015-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a Vígszínházhoz szerződött. Ő az Ózban a Bádogember, A Pál utcai fiúkban Barabás, a Háború és békében Dolohov hadnagy, Molnár Ferenc Liliom című drámájában Hugó. Nemrég Junior Prima díjat kapott. Interjú Zoltán Áronnal.

romanimo_lakatos_monika

2018.12.14

Öt magyar lemez is felkerült a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi világzenei toplistájának idei összesítésére. A 150-es elitben a legjobb helyezést Lakatos Mónika érte el, akinek Romanimo című, a Gryllus Kiadó gondozásában megjelent albuma a 14. lett. Az idei évet az afrikai előadók hatalmas fölénye jellemezte a világzenében, a Top 10-ben hat helyet foglaltak el.

lazar_kati1

2018.12.14

70. születésnapját ünnepli december 14-én Lázár Kati Kossuth-díjas színésznő és rendező, kiváló művész. Pályáját a legendássá vált 25. Színházban kezdte, ezt követően az ország nagy színházainak legtöbbjében játszott, társulati tag volt. 1998 óta szabadúszó. Számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást, legutóbb a Kincsem című játékfilmben láthattuk.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Beethoven IX. szimfóniáját szólaltatja meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Dubóczky Gergely vezényletével pénteken és vasárnap a lipcsei Gewandhausban az Armel Opera Festival felkérésére. A koncerteken a szimfonikusok mellett közreműködik az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Kórus, valamint Sarah Kuffner szoprán, Anna Werle mezzoszoprán, Daniel Pataky tenor és Sebastian Pilgrim basszus.

Az Armel Opera Festival elsősorban operaritkaságokat és kortárs műveket mutat be. Az elmúlt 11 évben a világ minden részéről több mint 55 operát állított színpadra Budapesten és Bécsben. Különlegessége, hogy az évente öt új produkciót bemutató fesztivál nemzetközi előadói versennyel párosul, a művészi teljesítményeket nemzetközi zsűri értékeli.

A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Az együttes repertoárja a barokktól napjaink zenéjéig terjed, kiemelt figyelmet szentelve az oratórikus műfajoknak.

A történet öt gyerekkori barátról szól, akiket 20 év kihagyás után újra összehoz életük legőrültebb és legkockázatosabb kalandja: a pesti balhé. A legsikeresebb tévésorozatokat jegyző Lóth Balázs első mozifilmjének forgatókönyvét az HBO forgatókönyvíró verseny fődíjasával, Kis-Szabó Márkkal és Inotay Ákossal közösen jegyzi. A vígjátékot 327 millió forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap.

Öt év késéssel és a tervezett költség duplájáért felépült a világon páratlan kulturális komplexum, a berlini Múzeumsziget új, David Chipperfield brit sztárépítész tervezte fogadóépülete, a James Simon Galéria. A nagyközönség 2019 júliusától veheti birtokba a 4600 négyzetméteres galériát. A James Simon (1851-1932) berlini mecénás nevét viselő épület fogja kezelni a világörökségi listán szereplő múzeumkomplexum öt intézményébe, a világhírű Pergamon Múzeumba, az Altes és a Neues Museumba, az Alte Nationalgalerie-ba és a Bode Múzeumba özönlő tömeget, évi 2-3 millió embert. A Múzeumsziget a német főváros egyik legfőbb nevezetessége.

A tavaly elhunyt francia üzletember és műgyűjtő legendás könyvtárának 130 darabja között 15. századi kéziratok is szerepelnek. A könyvek többsége irodalmi mű, de mitológiai, botanikai és politikai tárgyú kötetek is találhatók a könyvtárban.

Bergé Yves Saint-Laurent társa, menedzsere és bizalmi embere volt. Együtt alapították 1961-ben a legendás divatházat, mely a dizájner nevét viseli.

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Pro_Urbe

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma