kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.09.24

„Ha össze kellene foglalnom műveim célját, akkor talán leginkább megállásra, csendre és elmélyedésre hívnak” – mondta Kelemen Bíborka képzőművész a Kultúra.hu-nak, akinek munkáival szeptember 24-én, a Nemzeti Kulturális Alap 25 év, 25 nap, 25 esemény című rendezvénysorozatán találkozhatunk az NKA Fesztiválhajón. A 25 éves alkotó művészettörténetet tanult, jelenleg képgrafika szakon alkot.

Alpok_I.-2017
Alpok I., 2017


Kelemen Bíborka 2017-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán, 2014 óta viszont a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, ahol képgrafika szakon tanulja ki a művészet csínját-bínját. A két terület tökéletesen kiegészíti egymást, hiszen ahogy az alkotó is elmondta: ezen művészettörténeti tanulmányainak köszönhetően műalkotásaihoz sok esetben előzetes kutatómunkát is végez.


Kelemen Bíborka munkáit a kísérletezés jellemzi. Bár korábbi munkáiban még a klasszikus grafikai megoldásokat próbálta ki és térképezte fel, újabb művein már bátran kísérletezik a műfaji megoldásokkal. A hagyományos grafikai technikákat vegyíti digitális eljárásokkal, beleértve az archaikus fotótechnikákat is, továbbá játszik a hordozókkal is, köztük például a tükör, az üveg, a mozaik vagy a csempe anyagokkal. „Különösen felkeltette az érdeklődésemet a mozaikok és csempék világa, az ily módon létrehozott képi rendszer, vagyis a kis kövecskékből, darabkákból felépülő egész, a miniatűr részletek alkotta kompozíció. Jelenleg a képi kompozíció töredezettségével, részletekre bontásával foglalkozom, melyek érintik a szakrális tematikát is” – mondta a képzőművész. Alkotásait általában a konceptuális tematika jellemzi.


Alpok_II.-2017
Alpok II., 2017


Bár a képzőművész még aktív hallgatója a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek, máris számos kiállításon szerepelt, 2015 óta mutatja be műveit a közönségnek. „Befelé forduló, introvertált szemelyiségként az alkotóművészet adta lehetőségek segítenek kifejezni magamat, azon belül mindig is a vizuális szemléltetési forma érdekelt. A művészet által válok önmagammá, az alkotás folyamata pedig mindig jó érzéssel tölt el” – magyarázta.


Kérdésünkre, hogy honnan merít ihletet elmondta azt is, hogy elsősorban saját élményeit, emlékeit, utazások valós és fiktív tájait használja fel a munkája során. Hozzátette: minden alkotásának más-más az üzenete. „De ha össze kellene foglalnom műveim célját, akkor talán leginkább megállásra, csendre, elmélyedésre hívnak” – fűzte hozzá.


profil2_1
Kelemen Bíborka képzőművész


Jövőbeli terveit tekintve Kelemen Bíborka elsődleges céljaként természetesen a diplomaszerzést említette a képzőművészeti egyetemen. Ezt követően, illetve addig is szeretné folytatni a kísérletezést, a grafika különböző területeinek, határainak feszegetését. Legfőbb vágyaként pedig a saját műhely kialakítását említette.


Kelemen Bíborka szintén szerepel a Nemzeti Kulturális Alap 25. évfordulóját ünneplő rendezvényen: munkái a 25 év, 25 nap, 25 esemény című programsorozaton belül a MANK Nonprofit Kft.-vel közösen létrehozott kiállításon, az NKA Fesztiválhajón lesznek megtekinthetőek. „Úgy gondolom, hogy az olyan kezdeményezések, mint ez a kiállítás nagyon jó lehetőséget adnak a hozzám hasonlóan fiatal és még ismeretlen művészek számára egy nyitásra a nagyközönség felé” – mondta a képzőművész.


Szemkontaktus-2018
Szemkontaktus, 2018
 

Kultúra.hu

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma