2017.08.07

Vissza a természetbe. Tizedes Erika csaknem tíz évvel ezelőtt, egy csendes Heves megyei falucskában, Nagyvisnyón alapította meg a Bükki Művésztelepet. Hogyan hat ez a vadregényes természeti környezet a művészekre? Kik alkotnak itt? Az alapítóval erről, valamint az augusztus 7-én kezdődő X. Bükki Művésztelep alkotóhetéről beszélgettünk.

Ilkahabrich02


„A Bükki Művésztelep alapvetése a természetközeliség, a tiszta forrás erejének megélése, mely nem közvetlenül hat a művészre, csupán lehetővé teszi, hogy szabadon használhassa azt fel. Bízom abban, hogy az új közösség felépítése eleve új és ösztönző környezetet teremt, melyben az alkotó ember önmaga számára is új oldaláról mutatkozhat meg” – írja az alapító a művésztelep bemutatkozásában.

 

Csaknem tíz évvel ezelőtt alapította meg a művésztelepet. Miben változott a kezdetektől mostanáig?

Az első években olyan művészeket hívtam meg az ismeretségi körömből, akiknek munkái, érdekes személyisége hatottak rám. Első pillanattól kezdve kíváncsi voltam, hogy lehetséges-e egyben tartani ennyi különböző területen dolgozó és eltérő alkotói attitűddel rendelkező művészt. A dolog sikeres volt. Később mindenki hívott, ajánlott egy-egy vendéget. Volt, aki egy hétig velünk volt egy adott évben, volt, aki egy-két napot töltött nálunk, és van, aki több éve visszajár. Az évek során letisztult bennünk, hogy kit milyen szinten lehet bevonni a telepünk életébe, és az is, hogy meg kell becsülnünk a legrövidebb együtt töltött időt is; a közös alkotás örömét, az őszinte beszélgetéseket, a vitákat.


Milyen műfajban alkotnak a művészek? Lehet bármilyen párhuzamot vonni az alkotások között?

A legkülönbözőbb területek képviseltetik magukat. Van festő, grafikus, fotós, designer, zeneszerző a csapatban. Manapság talán értelmetlen is lenne szigorúan tematizálni egy ilyen telepet, inkább workshopként lehetne definiálni egy állandó telep programjában.


DSC_0242


A művésztelep bemutatkozásában azt írta, hogy a helyszín megválasztásakor a „vissza a természetbe” mottó volt a mérvadó. Hogyan hat ez a környezet a művészekre, a lelkiállapotukra, a műveikre?

Ez az autentikus környezet, a vidék bája és emberközelisége nyugtatóan hat az emberre, és nem egyszer konkrét inspirációul is szolgál az alkotóknak. A telep egyelőre egy hétig tartó, rövid „idősziget” az év többi napjához képest.


Hány művész alkot a telepen?

A létszám minden évben tíz-tizenkét fő körül alakul. A legtöbben évről évre visszajárnak, és néha csatlakozik hozzánk egy-egy új művész. Szeretnénk bővülni, nyitni, de ez bonyolult, lelki folyamat ilyen közösség esetében, hiszen mindenki olyan társaságban szeret leginkább lenni, ahol van közös lelki, intellektuális alap. Azt, hogy mi ez, nem is fontos megfogalmazni, egyszerűen csak jól kell érezni magunkat együtt, mindenféle különbözőségeink ellenére. Vannak köztünk vidéki származású művészek is, de mindannyian Budapesten élünk, illetve van két alkotó, akik Németországból érkeznek, néha külön, néha pedig együtt.


Milyen a kapcsolat a hazai és a külföldi alkotók között?

A két Németországból érkezett vendégünk nagyon jól beilleszkedett, ma már az mondhatjuk, hogy mindketten a társaság magjához tartoznak. Jó néhány egyéb kapcsolatot is kialakítottunk külföldi művészekkel, művésztelepekkel, és szeretnénk majd évről évre meghívni vendégművészeket is, de ennek az anyagi fedezetét még meg kell teremtenünk.


255472_510208892340826_2116264097_n


Idén tizedik alkalommal rendezi meg a Bükki Művésztelep a kiállítását. Milyen munkákat mutat be a tárlat?

A Bükki Művésztelep nagyon termékeny. Annyi munka születik, hogy évenként is elegendő lenne egy kiállítás megrendezéséhez, de erre nem minden évben van lehetőségünk. A helyi „kis” kiállításainkon túl az egyik legjelentősebb tárlatunkat Egerben, a Kiszsinagógában rendeztük, amely az első öt év összefoglalása volt. A másik kiállításunk tavaly a K11 Galériában volt, amely a művésztelep kilencedik évében született munkákat mutatta be, most pedig a tizedik év alkotóhetén készült művekből nyílik majd kiállítás. Ezekkel a programokkal szeretnénk megmutatni magunkat, valamint a telepünkre jellemző, egymás és a világ iránti nyitottságunkat.


Javasolná ezt a helyet, eseményt laikusok számára?

Ezt és minden más minőségi művészeti programot mindenkinek csak ajánlani tudom. Nem is léteznének laikusok, ha mindenkinek az érdeklődése, érzékenysége kinyílna a világ dolgai, szépségei iránt. A művészetben mi mindannyian egy ügyet szolgálunk, ehhez értünk, ez a dolgunk. A mai korban a technikai fejlettségnek köszönhetően a művészettel kapcsolatos információk, eredmények könnyebben elérhetőek, áttekinthetőek, amiből mindenki levonhatja a maga számára hasznos következtetéseket.


Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

Érezzük a szükségességét annak, hogy egyre több külföldi vendéget hívjunk. Szeretnénk hosszabb időtartamú telepet szervezni, akár több kurzusban is, olyan workshopokkal, amelyekre a művészeti oktatásban részt vevő fiatalok is eljöhetnének tanulni akár a telep állandó művészeitől, akár a telep vendégművészeitől.


13882448_1372412912787082_169186151327087412_n


A X. Bükki Művésztelep alkotóhetét augusztus 7. és 13. között rendezik meg Nagyvisnyón, az itt született munkákból a MANK Galériában nyílik majd kiállítás.



Révy Orsolya

Fotók: Tizedes Erika

2018_11_20_Galaesten_a_tancmuveszet_szine-java

2018.11.22

Kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Magyar Táncművészek Szövetsége, amelyen bemutatják a magyar hivatásos táncművészet sokszínűségét és nemzetközileg is elismert színvonalát. A felújított Budai Vigadóban, a Hagyományok Házában 2018. november 24-én tartott rendezvény védnöke Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára.

headerkep
2018.11.22

Jövőre lesz ötven éve, hogy a valamikori Ádám sörözőben Mikó István és Gryllus Dániel megalapította a Kaláka együttest. Most – egy évvel az évforduló előtt – ünnepi évadba kezdtek, amelyben régi zenésztársakkal, határon túli turnékkal és új lemezzel emlékeznek meg erről. INTERJÚ

5._kp_-_Berta_Zsolt_-_Szalon

2018.11.22

Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző volt a vendége a Cseh Tamás Archívum 7. Alkotóművészeti Szalonjának november 16-án. A zenészként is ismert íróval Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója beszélgetett.

Keletről jön a legújabb rockszenzáció! a magyar könnyűzene külföldi jelenlétéről (1957–1989) címmel tartanak konferenciát 2018. november 28-án a Budapest Music Center könyvtárában. Az előadásokban hallhatunk a Kádár-kori magyar könnyűzene külföldi vonatkozásairól, de fény derül arra is, milyen mítoszok öveztek egyes zenekarokat. A konferencia záróeseményén Lévai Balázs Bokor Attilát (Color), Karácsony Jánost (Locomotiv GT) és Pásztor Lászlót (Neoton) kérdezi élményeikről és emlékeikről. A konferencián és beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni 2018. november 27-ig az rsvp@hangfoglalo.hu címen lehet.

Szent Gellért püspök egyedüli megmaradt művét mutatják be Temesváron fakszimile kiadásban, amelyet először jelentetnek meg ebben a formában. A Deliberatio Gerardi Moresauae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum (A marosi egyház püspökének, Gellértnek értekezése a három ifjú énekéről) című hittudományi kézirat a magyarországi latin nyelvű irodalom legrégibb maradványa Szent István király intelmei mellett. Az egykori püspök munkája befejezetlen, 1724-ben fedezték fel, majd először gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök adatta ki saját költségén, 1790-ben.

A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy az első vértanú püspök munkáját, személyiségét és korát közelebb hozzák a ma emberéhez. A kiadvány bemutatója november 27-én, a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban lesz.

Egy ősi indián civilizációhoz tartozó, több mint 500 éves sírokat tártak fel Bolíviában a régészek, akik szerint a felfedezés bepillantást enged a terjeszkedő Inka Birodalom és a különböző törzsek kapcsolatába. A szakemberek egy föld alatti sírkamrában találtak rá a sírokra egy La Paztól mintegy 30 kilométerre délnyugatra lévő kőfejtőnél. Úgy vélik, hogy a sírok a pacajes indián törzs több mint száz tagjának maradványait őrzik. A csontok mellett több mint 30 sértetlen állapotban lévő edényt is találtak, amelyeket az inkák használtak annak idején a halotti szertartásaiknál, emellett több mint 150 bronztárgyat, köztük nyakláncot, karkötőt, női hajdíszt.

A pacajes indián törzset is magába foglaló Ajmara Királyság a 15. század közepéig virágzott a Bolíviai-magasföldön, amikor is az inkák leigázták.

Csernus Tibor Saint-Tropez, Jan Van Der Heyden Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal, Giovanni Battista Pittoni Szent József halála, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával és Willem Adriaensz Key Férfiképmás című festménye kerülhet hamarosan közgyűjteménybe a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja révén. A jegybankközgyű jteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.

A Metró Galéria legújabb kiállításán, az M2-es, M3-as és M4-es metróvonalakon közlekedő szerelvényekben november 20-tól egy hónapon keresztül a Zbigniew Herbert lengyel költő verseiből választott idézeteket olvashatjuk magyar költők, műfordítók tolmácsolásában. A kiállítást a Herbert-év keretében, a lengyel függetlenség és államiság visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából rendezik meg. A szerelvényeken olvasható idézeteket illusztráló plakátok Krzysztof Ducki Magyarországon élő lengyel származású grafikusművész alkotásai, a versidézeteket pedig Csordás Gábor, Körner Gábor és Nagy László fordította.

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma