2017.03.04

A Szentendrei Régi Művésztelep műtermeire ír ki három év után ismét pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A műtermek kialakításukból adódóan elsősorban festőművészek számára alkalmasak, de művészeti ági megkötés nincs. A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni.

Minden olyan képzőművész jelentkezhet, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kell elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni.

A műtermek használatának havi átlagos költsége – a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt – 20-40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.

 Szentendre_MANK_3


A művésztelep története

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ’70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte – és jegyezi ma is – magát. A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. 2013-tól a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található.

 

A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is.

A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről – főként a nagybányai művésztelep alapítóiról – kapta a nevét.

 DSC_4423_Copy


MŰTERMEK


Hollósy Simon Műterem

Hollósy Simon (1857–1918) festőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója. A festőművész a naturalizmus, a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője volt. Az iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn dolgozott.


Jeges Ernő Műterem

Jeges Ernő (1898–1956) festőművészelsődleges célja a magyar történelmi festészet megújítása volt. Pályája során plakátokat tervezett, tájképet festett, freskókat készített. Bibliai témájú festményeit kiállításokon mutatta be, műveit a legnagyobb magyar közgyűjtemények őrzik. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Paizs Goebel Jenő Műterem

Paizs Goebel Jenő (1896–1944) festőművész a 20. század első felének modern képzőművészetét képviselte. Párizsban ösztöndíjasként alkotott, majd a franciaországi Barbizonban tanulmányozta Paál László festészetét. Nagybányai alkotói korszaka után vált a Szentendrei Művésztelep egyik alapítójává.


Bánovszky Miklós Műterem

Bánovszky Miklós (1895–1995) festőművész Csermitzky Tihamér müncheni magániskolájában tanult, majd 1915-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az 1920-as évektől Szentendrén dolgozott, alkotásait a szentendrei művészek csoportos kiállításain és külföldön szerepeltette. Szintén a Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


A Kecsemét Műterem főként Iványi-Grünwald Béla nevéhez köthető, aki szintén a nagybányai művésztelep egyik alapítója volt. Iványi-Grünwald Béla volt az első vezetője az 1909-ben létrehozott kecskeméti művésztelepnek, amely kisebb megszakításoktól és átalakításoktól eltekintve a mai napig az alkotást szolgálja.


Bánáti Sverák József Műterem

Bánáti Sverák József (1897–1951) festőművész a Miskolci Művésztelep után tanulmányutat tett Münchenben, 1936 és 1937 között pedig Rómában. Művészetét a legújabb kutatások fedezték fel. Korai plein air képeit finom színhasználat jellemezte. Bibliai témájú képein a szentendrei hangulatot idézte magyar kosztümökkel. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.


Az_alapitok
Ferenczy Múzeum


Heintz Henrik Műterem

Heintz Henrik (1896–1955) festőművész Réti István növendéke volt 1919 és 1926 között. Már pályakezdése idején kitűnt egyházművészeti alkotásaival. Egyszerre festett naturalista táj- és városképeket, valamint trecento és a quattrocento hatását mutató egyházművészeti alkotásokat. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Pándy Lajos Műterem

Pándi Lajos (1895–1957) festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, majd Réti István tanítványa volt, 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának megalapításában, 1945 után hagyta el a művésztelepet.


Rozgonyi László Műterem

Rozgonyi László (1894–1948) festőművészről festészetét főként az útkeresés jellemezte. Hatással volt rá a nagybányai plein air, a római iskola neoklasszicizmusa és a finom kolorizmusa. Az 1940-es években konstruktív jellegű tájképeket és csendéleteket festett, a figurális ábrázolása és a portréfestés is erőssége volt. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Ónodi Béla Műterem

Ónodi Béla (1900–1991) festőművész Nagybányán és Kecskeméten is alkotott. 1926-tól dolgozott a Szentendrei Művésztelepen, gyakori témája volt a szentendrei városkép és a környező tájak. A harmincas évektől haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használt, képeit a látványt feloldó fény- és színjáték jellemezte. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

 

A pályázattal kapcsolatban további információ: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPF.pdf

A pályázati adatlap letölthető: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPA.pdf



Fischer Viktória

Fotók: Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. oldala

V4-banner

saxophone-546303_960_720

2018.02.19

Elek Istvánnak a Szabó Gábor-díjat, Berki Tamásnak a Gonda János-díjat, dr. Hajdu Endrének pedig a Pernye András-díjat ítélte oda február 16-ai, hétvégi országos közgyűlésén a Magyar Jazz Szövetség. Az idei jelöltek között volt még a decemberben fiatalon elhunyt énekesnő, Fábián Juli, illetve Binder Károly zongora-, valamint Juhász Gábor gitárművész.

Bollmasolata

2018.02.19

Amatőr archív filmmel, fényképekkel, levelekkel, kéziratokkal, eredeti szövegekkel és fordításokkal idézi fel Heinrich Böll német író életművét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát az a kiállítás, amely Német író magyar tüzértiszti köpenyben címmel február 16-án este nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten.

mti_szepproza_balog_zoltan_2

2018.02.19

Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológiabemutató és koncert is várta a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az eseményhez kapcsolódva február 12. és 23. között az egész Kárpát-medencében, a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat szervez programokat.

Az elmúlt évek meredeken emelkedő ingatlanárai miatt kialakult budapesti lakhatási gondok a központi témája az idei, 10. Budapesti Építészeti Filmnapoknak, amelynek március 8. és 11. között a Toldi mozi ad otthont. A fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ már 10 éve hozza el Budapestre az építészettel és a várossal foglalkozó legjobb alkotásokat. Idén a több mint 30 filmből álló válogatást hét tematikus blokkban, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal vetítik.

A Pesti Vigadóban mutatták be február 16-án Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.

Megkerült február 17-én Ophélie Gaillard csellóművész páratlan értékű Goffriller-csellója, amelyet két nappal korábban raboltak el tőle Párizs közelében – közölte a művész. „Kaptam egy névtelen hívást délben, miszerint a cselló a ház előtt parkoló egyik gépkocsiban van. Meg is találtam a hátsó ülésen” – mondta. A France2 közszolgálati televízió híradója szerint a csellista szomszédja gépkocsijának ablakát betörték, és betették az autóba a hangszert. A francia csellista Facebook-oldalán írta meg, hogy amikor február 15-én, csütörtökön kilépett a Párizstól északra fekvő Pantinban lévő otthonából, valaki késsel megfenyegette és elvette hangszerét, majd elviharzott vele. Segítséget kért az 1,3 millió euró (405 millió forint) értékű 18. századi hangszer megtalálásához, amelyről fotókat is közzétett.

Közös V4-es standdal jelennek meg a Visegrádi Csoport országai a Brüsszeli Könyvvásáron a brüsszeli Balassi Intézet kezdeményezésére február 22. és 25. között. A Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával megvalósuló programban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy majdnem 50 négyzetméteres, önálló standon lesz jelen a több mint 200 kiállító között. A csaknem négy évtizedes könyves esemény idei témája az utazás, díszvendége pedig Afrika lesz. A Visegrádi Csoport elnökségét betöltő Magyarország lesz a stand házigazdája, ám mind a négy nemzet egyenlő súllyal, mintegy 40-40 kötettel mutatkozik majd be.

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik idén Nagykanizsán, ahol február 16-án nyitották meg a Thury György-emlékévet. Az Erzsébet téren, a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte: a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thury az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A „Dunántúl oroszlánja” a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem „a magyarság és Európa védelmében” is cselekedett. Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy „milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit”.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma