2017.03.04

A Szentendrei Régi Művésztelep műtermeire ír ki három év után ismét pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A műtermek kialakításukból adódóan elsősorban festőművészek számára alkalmasak, de művészeti ági megkötés nincs. A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni.

Minden olyan képzőművész jelentkezhet, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kell elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni.

A műtermek használatának havi átlagos költsége – a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt – 20-40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.

 Szentendre_MANK_3


A művésztelep története

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ’70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte – és jegyezi ma is – magát. A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. 2013-tól a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található.

 

A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is.

A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről – főként a nagybányai művésztelep alapítóiról – kapta a nevét.

 DSC_4423_Copy


MŰTERMEK


Hollósy Simon Műterem

Hollósy Simon (1857–1918) festőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója. A festőművész a naturalizmus, a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője volt. Az iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn dolgozott.


Jeges Ernő Műterem

Jeges Ernő (1898–1956) festőművészelsődleges célja a magyar történelmi festészet megújítása volt. Pályája során plakátokat tervezett, tájképet festett, freskókat készített. Bibliai témájú festményeit kiállításokon mutatta be, műveit a legnagyobb magyar közgyűjtemények őrzik. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Paizs Goebel Jenő Műterem

Paizs Goebel Jenő (1896–1944) festőművész a 20. század első felének modern képzőművészetét képviselte. Párizsban ösztöndíjasként alkotott, majd a franciaországi Barbizonban tanulmányozta Paál László festészetét. Nagybányai alkotói korszaka után vált a Szentendrei Művésztelep egyik alapítójává.


Bánovszky Miklós Műterem

Bánovszky Miklós (1895–1995) festőművész Csermitzky Tihamér müncheni magániskolájában tanult, majd 1915-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az 1920-as évektől Szentendrén dolgozott, alkotásait a szentendrei művészek csoportos kiállításain és külföldön szerepeltette. Szintén a Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


A Kecsemét Műterem főként Iványi-Grünwald Béla nevéhez köthető, aki szintén a nagybányai művésztelep egyik alapítója volt. Iványi-Grünwald Béla volt az első vezetője az 1909-ben létrehozott kecskeméti művésztelepnek, amely kisebb megszakításoktól és átalakításoktól eltekintve a mai napig az alkotást szolgálja.


Bánáti Sverák József Műterem

Bánáti Sverák József (1897–1951) festőművész a Miskolci Művésztelep után tanulmányutat tett Münchenben, 1936 és 1937 között pedig Rómában. Művészetét a legújabb kutatások fedezték fel. Korai plein air képeit finom színhasználat jellemezte. Bibliai témájú képein a szentendrei hangulatot idézte magyar kosztümökkel. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.


Az_alapitok
Ferenczy Múzeum


Heintz Henrik Műterem

Heintz Henrik (1896–1955) festőművész Réti István növendéke volt 1919 és 1926 között. Már pályakezdése idején kitűnt egyházművészeti alkotásaival. Egyszerre festett naturalista táj- és városképeket, valamint trecento és a quattrocento hatását mutató egyházművészeti alkotásokat. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Pándy Lajos Műterem

Pándi Lajos (1895–1957) festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, majd Réti István tanítványa volt, 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának megalapításában, 1945 után hagyta el a művésztelepet.


Rozgonyi László Műterem

Rozgonyi László (1894–1948) festőművészről festészetét főként az útkeresés jellemezte. Hatással volt rá a nagybányai plein air, a római iskola neoklasszicizmusa és a finom kolorizmusa. Az 1940-es években konstruktív jellegű tájképeket és csendéleteket festett, a figurális ábrázolása és a portréfestés is erőssége volt. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Ónodi Béla Műterem

Ónodi Béla (1900–1991) festőművész Nagybányán és Kecskeméten is alkotott. 1926-tól dolgozott a Szentendrei Művésztelepen, gyakori témája volt a szentendrei városkép és a környező tájak. A harmincas évektől haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használt, képeit a látványt feloldó fény- és színjáték jellemezte. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

 

A pályázattal kapcsolatban további információ: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPF.pdf

A pályázati adatlap letölthető: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPA.pdf



Fischer Viktória

Fotók: Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. oldala

MANK_borito2

2018.05.26

Van egy gyűjtő, akinek szenvedélyét annyira megszerette Barcsay Jenő, hogy több festményét is neki adta, pedig a festőóriás nem szívesen vált meg műveitől. Most ez a gyűjtő, Vass László Szentendrére hozta el festményei és szobrai egy részét: A geometria szépsége című, magyar és nemzetközi műtárgyakat összeválogató tárlat május 25-én a szentendrei MANK Galériában nyílt meg.

DSZZS20180524301

2018.05.26

Az alkotói műfajok széles spektrumából ad ízelítőt a Visegrádi Csoport országainak – Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának – művészeti választékát felvonultató, V4 Art Connects elnevezésű kiállítássorozat, amely május 25-től látható a Várkert Bazárban és a Budavári Mikvében.

two-boys-3396713_960_720

2018.05.26

Koncertek, mesék, kézműves foglalkozások, játszópark, zsonglőrködés – többek között ilyen programok várják a kicsiket és a nagyokat a gyermeknapi hétvégén, május 26-án és 27-én Budapesten és a vidéki városokban. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen rendezvényekkel ünnepelhetitek idén a gyermekek napját!

Catherine Deneuve francia filmsztár játssza a főszerepét a 71. cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert japán Kore-eda Hirokazu következő játékfilmjének. A filmben – amelynek nem végleges címe Az igazság Catherine-ról – az Oscar-díjas Juliette Binoche, Ludivine Sagnier francia színésznő és Ethan Hawke amerikai színész is szerepet vállalt. Catherine Deneuve egy férfiak által csodált filmsztárt fog alakítani, aki, miközben egy sci-fi filmet forgat, az emlékiratait publikálja. A könyvnek köszönhetően találkozik újra lányával, akit Juliette Binoche alakít.

Fred Vargas francia írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri május 24-én Oviedóban. Az indoklás szerint Fred Vargas művei eddig ismeretlen irodalmi horizontokat nyitnak az olvasó számára, újjáélesztik a krimi műfaját. A 60 éves régész, történész, középkor-szakértő a tudományos esszéi mellett több mint húsz bűnügyi regény szerzője, amelyek közül tizenkettőnek Jean-Baptiste Adamsberg felügyelő a főhőse. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a kategória nyertesét 21 ország 35 jelöltje közül választották ki.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 24-én azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár.Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Háromnapos országos fafaragó konferencia kezdődött május 25-én Zalaegerszegen és kiállítás nyílik a faműves pályázatra beküldött munkákból. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésben zajló konferencia és kiállítás központi témája a tárgyalkotó népművészet megújítása a természetes anyagok – szaru és a csont – felhasználásával. A zalaegerszegi találkozóra az ország minden tájáról érkeznek fafaragók. A kiállítás június 24-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a pályamunkákat szeptemberben Budapesten, a Népi Iparművészeti Múzeumban mutatják be.

Idris Elba alakítja a Notre Dame-i toronyőrt a Victor Hugo regényéből a Netflix számára készülő új filmben. A filmsztár rendezője, valamint társproducere is lesz az új adaptációnak, és a film zenéjét is ő jegyzi. A napjainkba helyezett történet forgatókönyvét Michael Mitnick írja. Idris Elbának nem ez az első rendezése, Yardie című krimijét idén a Sundance filmfesztiválon vetítették. A színészt a filmvásznon legutóbb a Hegyek között és a Thor: Ragnarok című produkcióban láthatták a mozinézők, de szerepelt a Bosszúállók: Végtelen háború című képregényfilmben is.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

2018_01_02_BenCaplan-3246_JamieKronick

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma