MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2017.03.04

A Szentendrei Régi Művésztelep műtermeire ír ki három év után ismét pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A műtermek kialakításukból adódóan elsősorban festőművészek számára alkalmasak, de művészeti ági megkötés nincs. A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni.

Minden olyan képzőművész jelentkezhet, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kell elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni.

A műtermek használatának havi átlagos költsége – a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt – 20-40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.

 Szentendre_MANK_3


A művésztelep története

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ’70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte – és jegyezi ma is – magát. A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. 2013-tól a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található.

 

A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is.

A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről – főként a nagybányai művésztelep alapítóiról – kapta a nevét.

 DSC_4423_Copy


MŰTERMEK


Hollósy Simon Műterem

Hollósy Simon (1857–1918) festőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója. A festőművész a naturalizmus, a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője volt. Az iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn dolgozott.


Jeges Ernő Műterem

Jeges Ernő (1898–1956) festőművészelsődleges célja a magyar történelmi festészet megújítása volt. Pályája során plakátokat tervezett, tájképet festett, freskókat készített. Bibliai témájú festményeit kiállításokon mutatta be, műveit a legnagyobb magyar közgyűjtemények őrzik. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Paizs Goebel Jenő Műterem

Paizs Goebel Jenő (1896–1944) festőművész a 20. század első felének modern képzőművészetét képviselte. Párizsban ösztöndíjasként alkotott, majd a franciaországi Barbizonban tanulmányozta Paál László festészetét. Nagybányai alkotói korszaka után vált a Szentendrei Művésztelep egyik alapítójává.


Bánovszky Miklós Műterem

Bánovszky Miklós (1895–1995) festőművész Csermitzky Tihamér müncheni magániskolájában tanult, majd 1915-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az 1920-as évektől Szentendrén dolgozott, alkotásait a szentendrei művészek csoportos kiállításain és külföldön szerepeltette. Szintén a Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


A Kecsemét Műterem főként Iványi-Grünwald Béla nevéhez köthető, aki szintén a nagybányai művésztelep egyik alapítója volt. Iványi-Grünwald Béla volt az első vezetője az 1909-ben létrehozott kecskeméti művésztelepnek, amely kisebb megszakításoktól és átalakításoktól eltekintve a mai napig az alkotást szolgálja.


Bánáti Sverák József Műterem

Bánáti Sverák József (1897–1951) festőművész a Miskolci Művésztelep után tanulmányutat tett Münchenben, 1936 és 1937 között pedig Rómában. Művészetét a legújabb kutatások fedezték fel. Korai plein air képeit finom színhasználat jellemezte. Bibliai témájú képein a szentendrei hangulatot idézte magyar kosztümökkel. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.


Az_alapitok
Ferenczy Múzeum


Heintz Henrik Műterem

Heintz Henrik (1896–1955) festőművész Réti István növendéke volt 1919 és 1926 között. Már pályakezdése idején kitűnt egyházművészeti alkotásaival. Egyszerre festett naturalista táj- és városképeket, valamint trecento és a quattrocento hatását mutató egyházművészeti alkotásokat. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Pándy Lajos Műterem

Pándi Lajos (1895–1957) festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, majd Réti István tanítványa volt, 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának megalapításában, 1945 után hagyta el a művésztelepet.


Rozgonyi László Műterem

Rozgonyi László (1894–1948) festőművészről festészetét főként az útkeresés jellemezte. Hatással volt rá a nagybányai plein air, a római iskola neoklasszicizmusa és a finom kolorizmusa. Az 1940-es években konstruktív jellegű tájképeket és csendéleteket festett, a figurális ábrázolása és a portréfestés is erőssége volt. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Ónodi Béla Műterem

Ónodi Béla (1900–1991) festőművész Nagybányán és Kecskeméten is alkotott. 1926-tól dolgozott a Szentendrei Művésztelepen, gyakori témája volt a szentendrei városkép és a környező tájak. A harmincas évektől haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használt, képeit a látványt feloldó fény- és színjáték jellemezte. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

 

A pályázattal kapcsolatban további információ: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPF.pdf

A pályázati adatlap letölthető: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPA.pdf



Fischer Viktória

Fotók: Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. oldala

kaszas_kultura596-90

_D0A9889_Copy

2018.08.19

Díjakat adtak át augusztus 19-én népművészeknek, műhelyeknek a 32. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban. Többek között kiosztották az év ifjú mestere, az év mestere és az év műhelye címet. Számos népművészeti egyesület is kapott díjat, sőt: a Műcsarnokban látható Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás alkotóit is díjazták.

Krzysztof_Zanussi_by_Mikolaj_Rutkowski_

2018.08.19

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál idén 15. alkalommal szeptember 14. és 23. között várja a hazai és a nemzetközi filmbarát közönséget, a filmes szakembereket, az alkotókat, valamint a filmszakma összes szereplőjét Miskolcon. A seregszemle játékfilmes nagyzsűrijének elnöke idén a világhírű Krzysztof Zanussi filmrendező lesz!

Csardas

2018.08.19

Hét nap alatt nyolc előadás látható a Vidéki Színházak Fesztiválján, amelyet szeptember 3. és 9. között rendeznek meg a Pesti Magyar Színház épületében, a Thália Színház szervezésében. A hetedik alkalommal megvalósuló Vidéki Színházak Fesztiválját a Thália Színházban zajló felújítási munkálatok miatt fogadja be idén ősszel a Pesti Magyar Színház.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben augusztus 18-án. Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció. Vidnyánszky Attila megfogalmazta: „színházrendezői életem talán legfontosabb előadása valósult meg, és egyben az a régi álmom, hogy a Csíksomlyói passió csodálatos szövegei a dráma címadó helyén hangozhassanak el.”

Hét országból érkeznek csipkeverők Kecskemétre, hogy augusztus 24-étől háromnapos fesztiválon mutassák meg a nemzeteikre jellemző motívumokat, kézimunkákat. A IV. Nemzetközi Vertcsipke Fesztiválon a hagyományos vonalat képviselő osztrákok apróbb csipkéi mellett a csehek merészebb, modernebb stílusú és vastagabb szállal készülő, színesebb kézimunkái is láthatók lesznek. A kecskeméti fesztivál idején a különböző országok kiállítói az általuk képviselt technikából bemutatót is tartanak az érdeklődőknek.

Árverésre bocsátja a Sotheby’s a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban. A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40–60 ezer fontért (15–22 millió forintért) kelhet el.

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit. A The Guardian brit napilap szerint a Banksy-kiállítás az idei nyár legvitatottabb kiállítása Moszkvában.

Több magyar film, köztük öt világpremier is látható lesz az augusztus 23-án kezdődő montréali nemzetközi filmfesztiválon, amely egyike a világ 15 A-kategóriás seregszemléjének. A versenyprogramban Topolánszky Tamás Yvan a világhírű magyar rendezőről, Kertész Mihályról (Michael Curtiz) és a Casablanca című filmklasszikus születéséről szóló, Curtiz című alkotása, valamint Szász Attila (A berni követ, Félvilág) egy szovjet kényszermunkatáborba hurcolt nő tragikus történetét bemutató, Örök tél című rendezése kapott meghívást. Nagypál Orsi Nyitva című első mozifilmje a Fókusz elnevezésű válogatásába kapott meghívást. A Filmalap támogatásával készült, szókimondó romantikus vígjáték a monogámia lehetetlenségéről és alternatíváiról szól. Sándor Pál bohém komédiásokról szóló, Vándorszínészek című legutóbbi alkotása a World Greats programban lesz látható Montréalban. A rövidfilmek között Pápai Pici Varjúháj és Molvay Norbert Jövő szerdán című alkotása versenyez. A fesztiválon tartják a Curtiz, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-), a Nyitva, a Varjúháj és a Jövő szerdán világpremierjét is.
A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma