782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.03.04

A Szentendrei Régi Művésztelep műtermeire ír ki három év után ismét pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A műtermek kialakításukból adódóan elsősorban festőművészek számára alkalmasak, de művészeti ági megkötés nincs. A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni.

Minden olyan képzőművész jelentkezhet, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kell elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni.

A műtermek használatának havi átlagos költsége – a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt – 20-40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.

 Szentendre_MANK_3


A művésztelep története

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ’70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte – és jegyezi ma is – magát. A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. 2013-tól a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található.

 

A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is.

A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről – főként a nagybányai művésztelep alapítóiról – kapta a nevét.

 DSC_4423_Copy


MŰTERMEK


Hollósy Simon Műterem

Hollósy Simon (1857–1918) festőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója. A festőművész a naturalizmus, a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője volt. Az iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn dolgozott.


Jeges Ernő Műterem

Jeges Ernő (1898–1956) festőművészelsődleges célja a magyar történelmi festészet megújítása volt. Pályája során plakátokat tervezett, tájképet festett, freskókat készített. Bibliai témájú festményeit kiállításokon mutatta be, műveit a legnagyobb magyar közgyűjtemények őrzik. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Paizs Goebel Jenő Műterem

Paizs Goebel Jenő (1896–1944) festőművész a 20. század első felének modern képzőművészetét képviselte. Párizsban ösztöndíjasként alkotott, majd a franciaországi Barbizonban tanulmányozta Paál László festészetét. Nagybányai alkotói korszaka után vált a Szentendrei Művésztelep egyik alapítójává.


Bánovszky Miklós Műterem

Bánovszky Miklós (1895–1995) festőművész Csermitzky Tihamér müncheni magániskolájában tanult, majd 1915-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az 1920-as évektől Szentendrén dolgozott, alkotásait a szentendrei művészek csoportos kiállításain és külföldön szerepeltette. Szintén a Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


A Kecsemét Műterem főként Iványi-Grünwald Béla nevéhez köthető, aki szintén a nagybányai művésztelep egyik alapítója volt. Iványi-Grünwald Béla volt az első vezetője az 1909-ben létrehozott kecskeméti művésztelepnek, amely kisebb megszakításoktól és átalakításoktól eltekintve a mai napig az alkotást szolgálja.


Bánáti Sverák József Műterem

Bánáti Sverák József (1897–1951) festőművész a Miskolci Művésztelep után tanulmányutat tett Münchenben, 1936 és 1937 között pedig Rómában. Művészetét a legújabb kutatások fedezték fel. Korai plein air képeit finom színhasználat jellemezte. Bibliai témájú képein a szentendrei hangulatot idézte magyar kosztümökkel. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.


Az_alapitok
Ferenczy Múzeum


Heintz Henrik Műterem

Heintz Henrik (1896–1955) festőművész Réti István növendéke volt 1919 és 1926 között. Már pályakezdése idején kitűnt egyházművészeti alkotásaival. Egyszerre festett naturalista táj- és városképeket, valamint trecento és a quattrocento hatását mutató egyházművészeti alkotásokat. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Pándy Lajos Műterem

Pándi Lajos (1895–1957) festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, majd Réti István tanítványa volt, 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának megalapításában, 1945 után hagyta el a művésztelepet.


Rozgonyi László Műterem

Rozgonyi László (1894–1948) festőművészről festészetét főként az útkeresés jellemezte. Hatással volt rá a nagybányai plein air, a római iskola neoklasszicizmusa és a finom kolorizmusa. Az 1940-es években konstruktív jellegű tájképeket és csendéleteket festett, a figurális ábrázolása és a portréfestés is erőssége volt. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.


Ónodi Béla Műterem

Ónodi Béla (1900–1991) festőművész Nagybányán és Kecskeméten is alkotott. 1926-tól dolgozott a Szentendrei Művésztelepen, gyakori témája volt a szentendrei városkép és a környező tájak. A harmincas évektől haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használt, képeit a látványt feloldó fény- és színjáték jellemezte. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt.

 

A pályázattal kapcsolatban további információ: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPF.pdf

A pályázati adatlap letölthető: http://www.alkotomuveszet.hu/images/pdf/SzentendreiRegiMuvesztelepPA.pdf



Fischer Viktória

Fotók: Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. oldala

CC_banner

Omega_1.4

2017.12.11

Az Omega élő történelem: már ötvenöt éve bizonyítják újra és újra, hogy különleges helyet foglalnak el zenei életünkben. Minden jelzőt elmondtak már az Omegáról, mégsem tudjuk pontosan, mi a titkuk, van-e egyáltalán? Kiderül december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában, az együttes jubileumi koncertjén.

macskafogo1.

2017.12.11

A Filmalap felmondja a tavaly megszűnt Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) és a Post Office Films Kft. a Macskafogó című film felújításáról kötött szerződését annak nem teljesítése miatt. A Macskafogó című filmalkotáshoz kapcsolódó minden további feladatot a Filmalap saját hatáskörben végez el. A gyűjtés indítói átadják a már digitalizált és részben felújított 195 ezer képkockát.

Orlai_Produkcio_Az_oroszlan_telen_proba3
2017.12.11

James Goldman Az oroszlán télen című drámáját világszerte nagy sikerrel játsszák, 1968-ban film is készült belőle. A hazai előadásban Plantagenet Henrik angol királyt Gálffi László, a feleségét, Aragóniai Eleonórát Hernádi Judit, Oroszlánszívű Richárdot, Schruff Milán alakítja. A Szikszai Rémusz rendezte darabot december 21-én mutatja be az Orlai Produkciós Iroda.

Magyarországon ritkán látható darabot mutat be új fordításban a Radnóti Színház: Tennessee Williams Üvegfigurák című négyszereplős színdarabját Valló Péter állítja színpadra, a premiert december 16-án, szombaton tartják. A Radnóti Színház előadásában Kováts Adél, Lovas Rozi, Porogi Ádám és Nagy Dániel Viktor játszik.

Hatalmas érdeklődés kíséri Zalaegerszegen a Seuso-kincseket bemutató tárlatot: tizenkét napja látogatható a kiállítás és december 9-én már a tízezredik látogatót köszöntötték a Göcseji Múzeumban. A vándorkiállítás tízezredik látogatóját, Horvát Józsefet, feleségét és két kisgyermeküket Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója és Balaicz Zoltán, a város polgármestere fogadta.

ETŰDÖK címmel nyílt sokszínű, kortárs képzőművészeti válogatás a KOGART tihanyi galériájában november 25-én. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány válogatásában bemutatott, a galériában 2018. április 8-ig látható alkotások a képzőművészet különböző szegmenseibe vezetik be a nézőt, egyfajta útmutatóként szolgálva a művészetek iránt elkötelezettek számára.

A hevesi megyeszékhelyen Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatához kapcsolódóan megalakult Eger Város Ifjúsági Kórusa, amely teljes létszámában december 11-én mutatkozik be az Xmas Swing című adventi koncerten, a Kepes Intézet – Kortárs Művészeti Központban.

Boldi és Csernus Tibor – a szobrászat és festészet alkotói, két külön műfajé, melyek rivalizálása századok óta a kiállítóterek sajátos élcelődésének tárgya. A Hegyvidék Galéria és a KOGART közös kiállításán a két művész alkotásai azonban nem ütköznek, nem gáncsolják egymást: a maguk elemi módján, közösen mesélnek alakról és formáról. A tárlat január 22-ig megtekinthető a Hegyvidéki Galériában.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma