NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2016.09.18

Műteremlakásban született címmel nyílt kiállítás szeptember 14-én a szentendrei MANK Galériában, ahol 17, műteremlakásban alkotó művész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők október 9-ig. „Évente egy alkotást adnak át a művészek a MANK-nak, amelyek aztán magyar közgyűjteményekbe kerülnek, gyarapítva a kortárs gyűjteményeket” – mondta el Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója.

A műteremlakásokat bérlő művészeket pályáztatás útján választja ki 2015-től a MANK, amely a szentendrei Régi Művésztelepen működő MANK Galériában évente rendez kiállítást a létrejött alkotásokból. Az idei tárlat így elsőnek tekinthető a sorozatból, amelyen a műteremlakásokban zajló művészi munkába nyerhetünk bepillantást. Az alkotók a bérlői időszakuk alatt évente egy alkotást a MANK-nak adományoznak, amelyek tulajdonjogát ünnepélyes keretek között magyar kortársművészekkel foglalkozó közgyűjteményeknek ajánlja fel. Az állam célja, hogy a közgyűjtemények gyarapításának költséges terhét levegye az intézmények válláról, és szakértők által kiválasztott, kvalitásos műalkotások ajándékozásával járuljon hozzá a magyar kortárs művészeti múzeumok szakmai munkájához.


DSC_3401_Copy

 

„Ha körbenézünk, akkor stílusok és műfajok sokaságával találkozunk. Ez a sokaság olyan sokszínűség, amely a korábbi időkkel ellentétben már nem üzen semmit. A stílusok és műfajok szerinti elkülönülés, különösen az ellenzéki és nem ellenzéki, értsd lojális megkülönböztetés a rendszerváltozás után végleg elvesztette az indikatív és minősítő jellegét” – fejtette ki Bárdosi József művészettörténész a kiállításmegnyitón.


DSC_3429_Copy

 

A modernizmus utáni művészetben – mondta – már nem a stílus, hanem a minőség vált meghatározóvá. „No, de kimondja meg, hogy mi a minőség? – merül fel a kérdés –, hisz közpénzből a minőséget kell támogatni. Továbbá, a támogatás során a minőséget nem szabad összekeverni szociológiai kategóriákkal, de likvidálni sem szabad a szociológiai szempontokat. Gyorsan még azt is hozzáteszem, hogy az ellenzékiség fogalma automatikusan nem jelent egyet a minőséggel. Azonban szögezzük le azt is, hogy a jelen kiállításnak nem ez a problémája, még akkor sem, ha a helyzetre, amelyben élünk, mégis rányomja bélyegét a múlt rendezetlensége. Mire gondolok? A rendszerváltozás után sok minden itt maradt. Itt maradtak a műteremlakások, ez nagyon jó, de itt maradtak a problémák is, arról már nem is beszélve, hogy azóta a művészek és a műtermek száma között egyre nagyobb a különbség” – foglalta össze gondolatait a művészettörténész.


DSC_3440_Copy

 

„Az új szerződésnek, amely a művészek és a társadalom között köttetik, többoldalúnak kell lennie. A szerződés egyik oldala az, hogy a közösség hozzájárul az alkotás feltételeihez. A hozzájárulás lehet például műterem, műteremlakás, kedvezményes bérleti díj, alkotói ösztöndíj. További fontos megjegyzés: a közösség, amelyet az állam képvisel, elvárja, hogy az állam ne saját eszméinek egyoldalú propagálására használja a támogatást. A szerződés további szempontja, hogy az egyén (ebben a speciális esetben a művész) mit juttat vissza a közösségnek. A visszajuttatásnak két-háromféle módját képzelem el. A legfontosabb, hogy a művész olyan kvalitásos műalkotásokat hozzon létre, amelyek egy idő után kultúrává állnak össze, és megfogalmazzák a kor művészettörténetét. A szerződés további célja a jövőbeli gazdasági és szociális csapdák elkerülése, nem beszélve arról, hogy a műtárgyfelajánlás kapcsolatot teremt a közösség és a művész között. A MANK vezetői ezt a hiátust ismerték fel, és kívánják megszüntetni” – fejtette ki.

 

Kiállító művészek:

Bíró Sándor, Ghyczy György, Giczy Kristóf, Győrfi Ádám, Kocsis Iván, Lengl Orsolya, Lovas Ilona, Máthé András, Melkovics Tamás, Nagy Kriszta, Pasqualetti Eleonóra, Pető Hunor, Soós Katalin, Szabó Károly, Szabó Klára Petra, Szántó István, Verebics Katalin

 

Cím: Régi Művésztelep, Szentendre, Bogdányi utca 51.

A kiállítás megtekinthető: 2016. október 9-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, hétvégén 10 és 17 óra között.

 


Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma