GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.12

Móricz Zsigmond a mai világ mesehősének nevezte a festőt, aki békéscsabai, árva asztalosinasból vált világhírű művésszé. Különös tehetsége volt ahhoz, hogy az alkotásaiban egy megragadott drámai pillatattal láthatóvá tegyen egy egész történetet. Zsenijéről a Szolnokon rendezett tárlat apropóján beszélgettünk a Damjanich János Múzeum munkatársával, Csiszár Róberttel, a kiállítási katalógus írójával.

Mihaly_von_Munkacsy_in_his_studio
Munkácsy párizsi műtermében 1895 körül
Fotó: wikimedia.org

Ha bárkit megkérdezünk, mondjon egy magyar festőt, legtöbbször Munkácsy Mihály neve hangzik el. Meseszerű élete vagy magyar történelmi témaválasztásai miatt ilyen népszerű?

Életútja nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legismertebb magyar festővé váljon. Főleg az idősebb generáció ismeri, szomorú tapasztalatom, hogy a huszonévesek keveset tudnak róla. Élete valóban kalandos volt. Nehéz gyermekkorból küzdötte fel magát a legismertebb festők közé. Nagyméretű, főleg vallásos témájú kompozíciói tették széles körben ismertté a nevét. Nem vált volna azonban világhírűvé, hogyha nincs mellette egy szintén zseniális képkereskedő, Charles Sedelmeyer. Az ő nagyszerű marketingjének köszönhető Munkácsy nemzetközi karrierje.


krisztus_pilatus_elott
Krisztus Pilátus előtt (1881)
Fotó: mek.oszk.hu

 

Szinyei Merse Pál úgy emlékszik vissza a festőre, mint akinek pályája kezdetén nem volt alapos rajzkészsége. Valóban hiányos volt a mesterségbeli tudása?

Munkácsy rajzkészsége nem volt rosszabb többi pályakezdő társánál. Ennek megítélése azonban a korszak akadémiai képzéséből adódott: jobban szerették a virtuóz ügyességű növendékeket, és a kortársak közül nem egynek voltak ilyen képességei, például Székely Bertalannak is. Hozzájuk képest Munkácsy indulása sokkal nehezebb volt. Tudásának jó részét saját maga szerezte meg, autodidakta módon. Nem járta végig a szokásos stúdiumokat, a bécsi akadémián is rövid ideig tanult. A személyisége sem volt alkalmas arra, hogy iskolai keretek között hosszabb tanulmányokat folytasson. Festői habitusa szétfeszítette ezeket a határokat. Erős és egyedi kompozíciós készsége azonban kiegyenlítette azt, hogy nem volt virtuóz, képzett rajzoló. Munkácsy gyermekkori rajzait nézve már megfigyelhető, milyen hatásosan helyezte el a csoportokat és az alakokat, érezni, ahogy a képen szereplők tekintete kitölti a teret. Emellett nagy mestere volt a pszichológiai jellemrajznak, festőzsenije ezekben a képességeiben mutatkozott meg igazán.


Siralomhaz_Munkacsy_Mihaly
Siralomház, 1880
Fotó: mek.oszk.hu

Szinte vele egy időben indult útjára Franciaországból az impresszionizmus, ahol ő maga is befutott, de Munkácsy továbbra is realista stílusban alkotott. A modernebb szemlélet nem érdekelte?

Valamennyire foglalkoztatta az impresszionizmus. Mikor Párizsban járt, megnézte a később impresszionistának titulált művészek munkáit, akiket a párizsi Szalon elutasított. Későbbi tájképein, például a Poros út című alkotásán is meg lehet figyelni a korai impresszionistákra jellemző, oldott ecsetkezelést és színhasználatot. Munkácsy tudatosan tartott ki a saját realista felfogása mellett. Az ő ideája Rembrandt festészete volt. Az a mód, ahogy – a virtuóz Rubensszel szemben – a mélyebb mondanivalót kevesebb eszközzel ki tudta fejezni. Ami számára a művészetet jelentette, azt csak a realizmus keretei között tudta elképzelni. Az általa választott témákat, például a Krisztus Pilátus előtt című képet, nehezebb lenne megfesteni Renoir stílusában. A témaválasztás és a technika bizonyos szempontból megköti a művészt, hiszen ezeknek összhangban kell lenni egymással. Nem véletlen, hogy a monumentális, történeti festészeti alkotások a realizmus keretei között jöttek létre.


munkacsy_mihal_poros_ut
Munkácsy: Poros út I., 1840
Fotó: artmagazin.hu

 

12 évvel ezelőtt már rendeztek egy Munkácsy-tárlatot a Damjanich János Múzeumban. Ezúttal új, eddig nem látott képeket is kiállítanak. Melyiket várja a legjobban?

A Férfi portré című alkotás az, Pákh Imre gyűjteményéből. Mind színességében, mind festési módjában kiemelkedik a portrék közül. Már magán viseli a francia impresszionizmus jegyeit. Munkácsy számára nem volt probléma zöld árnyékkal megfesteni egy arcot. Ezt realisztikusabb ecsetrajzzal készítette el, de sokkal színesebben, mint az átlagos portréit. Számomra ez a kép a kiállítás kuriózuma.


Ferfi_arckep_1875
Férfi arckép, 1975


Pál Amanda


Indexkép: Tanulményfej az Ásító inashoz (1869)

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma