IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.10

Melyek identitásunknak azok az elemei, amelyek akkor sem változnak, ha elnyomó környezetbe kerülünk, vagy el kell hagyniunk otthonunkat? Ezt a problémát járja körül a 2B Galéria április 19-ig látogatható, Add tovább című kiállítása: a két alkotó, Manuel F. Contreras és Koller Margit projektjei a múlt kitörölhetetlenségéről, annak jelenbe való átszivárgásáról tudósítanak.

_D0A5799_Copy
Manuel F. Contreras A tenger című videóinstallációja
Fotó: Csákvári Zsigmond


A bemutatott munkák két különböző döntési helyzet felől közelítik meg az egyén túlélési lehetőségeit: Manuel F. Contreras két videója a menekülés okozta veszteségekről, míg Koller Margit felvétele és installációegyüttese a maradás eredményezte töréspontokról mesélnek.


A két munka önmagában is nagyon komplex és igazán sokféle gondolatot indít el a nézőben, azonban az igazán nagyszerű, ahogy ebben a térben ezek az alkotások egymás jelentését árnyalják, kibővítik. Mindkét projektben igen erős a személyes szál, miközben általánosan is érvényes megállapításokat tesznek.


_D0A5768_Copy
Koller Margit Mondd el lányaidnak című videója a dédmama naplóival
Fotó: Csákvári Zsigmond


Koller Margitnak két munkája szerepel a kiállításon. A 2B Galéria legbelső terében található a Töréspontok című mű, amelyet az alkotó családtörténeti kutatása inspirált. A család Trianon után magyarként szerette volna folytatni az életét, így a felszabdalás után az anyaország területére költöztek, vállalva a zsidó származás miatti üldözöttséget és hátrahagyva a családi vagyont, köztük az oroszok által 1945-ben felgyújtott kastélyt is. Koller ezzel az installációjával néz szembe saját múltjával és dolgozza fel azt: szimbolikus kastélyfalat épített, amelynek egy téglája az eredeti épület egyetlen megmaradt darabja, de ebben a falban található a helyszínen talált porcelántárgy egy része és a dédanya egy régi, megmaradt levele is. Az együttes a tragédiákkal teli, visszafordíthatatlan múlt felől az összekuszálódott jelen felé, de fordítva is olvasható.


A galéria fő terében látható Koller Mondd el a lányaidnak című videója, amelyet egyébként Contreras vett fel. A felvételen Koller Margit és felmenői, édesanyja és nagymamája végeznek különféle tevékenységeket: egy gyertyával megvilágított asztal körül ülve kenyeret esznek, Koller ablakot mos, az unoka és a nagymama egy régre visszanyúló fonalas játékot játszanak… A háttérben pedig a dédanya, Lázár Ilona 1938 és 1946 között írt naplójából és verseiből szerkesztett lineáris történetet halljuk.


_D0A5761_Copy
A szimbolikus kastélyfal
Fotó: Csákvári Zsigmond


A videóban egymásra vetül a négy generáció nőtagjainak élete, személyes tapasztalata, világlátása, és mi, nézők is megdöbbenve tapasztaljuk, milyen sok a párhuzamosság a naplóban leírtak és az alkotó világa, a jelen között. A mű finoman, mégis érzékletesen mutat rá arra, hogy döntéseinket nemcsak a jelen kontextus és a szerzett tapasztalataink befolyásolják, hanem a készen kapott, az átörökített készségeink is, amelyeknek nem is feltétlenül vagyunk a tudatában. Koller állítása tehát az, hogy nem tudunk elmenekülni a múltunk elől, nem tudunk kibújni alóla, identitásunknak szerves részét képezik a gyökereink, ami a környezettől függetlenül folytonos és elpusztíthatatlan.


Míg Koller munkái a maradásról, addig Contreras videói a menekülésről szólnak, azonban éppoly személyes módon, mint az előbbiek, hiszen a dél-amerikai alkotó maga is elhagyta az otthonát, jelenleg Budapesten él, és Koller Margittal együtt a Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója.


_D0A5796_Copy
Az El Mar című installáció
Fotó: Csákvári Zsigmond


A személyes érintettségét A dokumentumfilmes alkotásán keresztül ismerhetjük meg, amelynek saját maga a főszereplője. Látjuk, miként rendezi be az életét egy idegen országban, melyek azok az eszközök, amelyek által otthonosan kezdi érezni magát. A film emellett önreflexív módon szól arról is, hogy mit is jelent a filmkészítés, és hogy azt hogyan és mennyiben határozza meg a társadalmi és politikai környezet.


Az El Mar munkája pedig egy ötcsatornás videoinstalláció, amelyben öt, dél-amerikai személy élettörténetét ismerhetjük meg, akik politikai okokból döntöttek úgy, hogy elhagyják a hazájukat, és máshol próbálnak szerencsét. Az elbeszélések egyszerűek, ugyanakkor nagyon személyesek és bensőségesek, mindamellett jól kirajzolódik belőlük, hogy a politika milyen módon képes életeket megváltoztatni, milyen töréseket okozhat. A videók egyszerre indulnak és párhuzamosan futnak a kör alakban felállított tévéken, örökké ismételve a történeteket, amelyek – Koller Margit munkáihoz hasonlóan – a múlt kitörölhetetlenségéről, annak jelenben való folyamatos munkálkodásáról tudósítanak.


Kocsis Katica


lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma