Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.10

Melyek identitásunknak azok az elemei, amelyek akkor sem változnak, ha elnyomó környezetbe kerülünk, vagy el kell hagyniunk otthonunkat? Ezt a problémát járja körül a 2B Galéria április 19-ig látogatható, Add tovább című kiállítása: a két alkotó, Manuel F. Contreras és Koller Margit projektjei a múlt kitörölhetetlenségéről, annak jelenbe való átszivárgásáról tudósítanak.

_D0A5799_Copy
Manuel F. Contreras A tenger című videóinstallációja
Fotó: Csákvári Zsigmond


A bemutatott munkák két különböző döntési helyzet felől közelítik meg az egyén túlélési lehetőségeit: Manuel F. Contreras két videója a menekülés okozta veszteségekről, míg Koller Margit felvétele és installációegyüttese a maradás eredményezte töréspontokról mesélnek.


A két munka önmagában is nagyon komplex és igazán sokféle gondolatot indít el a nézőben, azonban az igazán nagyszerű, ahogy ebben a térben ezek az alkotások egymás jelentését árnyalják, kibővítik. Mindkét projektben igen erős a személyes szál, miközben általánosan is érvényes megállapításokat tesznek.


_D0A5768_Copy
Koller Margit Mondd el lányaidnak című videója a dédmama naplóival
Fotó: Csákvári Zsigmond


Koller Margitnak két munkája szerepel a kiállításon. A 2B Galéria legbelső terében található a Töréspontok című mű, amelyet az alkotó családtörténeti kutatása inspirált. A család Trianon után magyarként szerette volna folytatni az életét, így a felszabdalás után az anyaország területére költöztek, vállalva a zsidó származás miatti üldözöttséget és hátrahagyva a családi vagyont, köztük az oroszok által 1945-ben felgyújtott kastélyt is. Koller ezzel az installációjával néz szembe saját múltjával és dolgozza fel azt: szimbolikus kastélyfalat épített, amelynek egy téglája az eredeti épület egyetlen megmaradt darabja, de ebben a falban található a helyszínen talált porcelántárgy egy része és a dédanya egy régi, megmaradt levele is. Az együttes a tragédiákkal teli, visszafordíthatatlan múlt felől az összekuszálódott jelen felé, de fordítva is olvasható.


A galéria fő terében látható Koller Mondd el a lányaidnak című videója, amelyet egyébként Contreras vett fel. A felvételen Koller Margit és felmenői, édesanyja és nagymamája végeznek különféle tevékenységeket: egy gyertyával megvilágított asztal körül ülve kenyeret esznek, Koller ablakot mos, az unoka és a nagymama egy régre visszanyúló fonalas játékot játszanak… A háttérben pedig a dédanya, Lázár Ilona 1938 és 1946 között írt naplójából és verseiből szerkesztett lineáris történetet halljuk.


_D0A5761_Copy
A szimbolikus kastélyfal
Fotó: Csákvári Zsigmond


A videóban egymásra vetül a négy generáció nőtagjainak élete, személyes tapasztalata, világlátása, és mi, nézők is megdöbbenve tapasztaljuk, milyen sok a párhuzamosság a naplóban leírtak és az alkotó világa, a jelen között. A mű finoman, mégis érzékletesen mutat rá arra, hogy döntéseinket nemcsak a jelen kontextus és a szerzett tapasztalataink befolyásolják, hanem a készen kapott, az átörökített készségeink is, amelyeknek nem is feltétlenül vagyunk a tudatában. Koller állítása tehát az, hogy nem tudunk elmenekülni a múltunk elől, nem tudunk kibújni alóla, identitásunknak szerves részét képezik a gyökereink, ami a környezettől függetlenül folytonos és elpusztíthatatlan.


Míg Koller munkái a maradásról, addig Contreras videói a menekülésről szólnak, azonban éppoly személyes módon, mint az előbbiek, hiszen a dél-amerikai alkotó maga is elhagyta az otthonát, jelenleg Budapesten él, és Koller Margittal együtt a Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója.


_D0A5796_Copy
Az El Mar című installáció
Fotó: Csákvári Zsigmond


A személyes érintettségét A dokumentumfilmes alkotásán keresztül ismerhetjük meg, amelynek saját maga a főszereplője. Látjuk, miként rendezi be az életét egy idegen országban, melyek azok az eszközök, amelyek által otthonosan kezdi érezni magát. A film emellett önreflexív módon szól arról is, hogy mit is jelent a filmkészítés, és hogy azt hogyan és mennyiben határozza meg a társadalmi és politikai környezet.


Az El Mar munkája pedig egy ötcsatornás videoinstalláció, amelyben öt, dél-amerikai személy élettörténetét ismerhetjük meg, akik politikai okokból döntöttek úgy, hogy elhagyják a hazájukat, és máshol próbálnak szerencsét. Az elbeszélések egyszerűek, ugyanakkor nagyon személyesek és bensőségesek, mindamellett jól kirajzolódik belőlük, hogy a politika milyen módon képes életeket megváltoztatni, milyen töréseket okozhat. A videók egyszerre indulnak és párhuzamosan futnak a kör alakban felállított tévéken, örökké ismételve a történeteket, amelyek – Koller Margit munkáihoz hasonlóan – a múlt kitörölhetetlenségéről, annak jelenben való folyamatos munkálkodásáról tudósítanak.


Kocsis Katica


Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma