NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2015.07.09
Bodor Máté

Villányi Lászlóval mint folyóirat-főszerkesztővel beszélgettünk arról, hogy megismerjük a Műhely című vidéki irodalmi lapot. A kiadvány életéről társalogva szóba kerültek a felemelő Műhely-estek, a terjesztési nehézségek, a lokális, valamint az országos ismertség, és a feltörekvő új tehetségek is.

Mik azok a szavak, amik legjobban jellemzik a Műhelyt?

„A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat” – fogalmaztam meg, amikor elkezdtem a főszerkesztői munkát. 1990 óta ennek jegyében szerkesztem a folyóiratot. Úgy látom, ahogy múlik az idő, változik a világ, egyre fontosabb a belső szabadság.


Sok irodalmi folyóiratnál láttam, hogy több teret kapnak a versek, mint a próza. Ez milyen okból van így? Mindenki verset ír, kevés a prózaíró?

Valóban, sokkal többen próbálkoznak versírással, jóval több vers érkezik, mint próza. Sokan gondolják úgy, ha valami öröm vagy fájdalom éri őket, s azt teljes szívükkel megírják, az már vers. Persze a próza dolgában is van hasonló félreértés, valamely megrendítő történet megfogalmazását már novellának vélik. A költészet teremtése, vagy a nyelvi igény megléte nem gyakori.


Ha jól tudom, elég sok helyi szerző publikál a folyóiratban. Kialakult egy „Műhely-kör” a győri irodalmárok közül?

A 25 évvel ezelőtti helyzethez képest látványos a változás, sokkal több az itt élő szerző, nincs olyan év, hogy ne bukkanna fel egy újabb tehetség. Minden év januárjában a Győri Művészeti és Fesztiválközpontban van egy olyan Műhely-est, ahol a győri szerzők olvasnak fel. Tudatosan törekszünk arra, hogy a nyitott fiatalok már középiskolás korukban megismerjék a Műhelyt. Számos iskolában érettségi tétel a lap.


2015


Mindig szerepelnek szépművészeti alkotások is a lapszámokban. Mi alapján válasszák ki ezeket?

Gyakorta járok kiállításokra, s legtöbbször ott bukkanok egy-egy grafikus vagy fotográfus munkáira. Rengeteg képzőművésszel és fotóművésszel van kapcsolatom, néha ők ajánlanak valakit. Amikor a tavalyi Idegenség tematikájú számunk munkálatai elindultak, számomra egyértelmű volt, hogy Vojnits Erzsébet műveivel illusztráljuk, s ő örömmel fogadta az ötletet. Idén Emlékezet tematikájú számunk lesz, s eszembe jutott, pár évtizede láttam gyönyörű portrékat öreg honvédekről, milyen szépen illusztrálnák az „emlékezetet”. Barátaim segítségével eljutottam a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba, ahol Plohn Ferenc hagyatékát őrzik. Az igazgató segítségével megkaptuk a fotókat, ősszel láthatják majd olvasóink.


Évente egyszer egy tematikus számmal is jelentkeznek, ennek az eredete honnan jön?

1990-ben az élet úgy hozta, hogy jónéhány szürrealizmussal kapcsolatos fordítás, szöveg gyűlt össze, s így vetődött fel egy tematikus szám ötlete. Annak sikere nyomán jelentek meg sorra a tematikus számok, s mindegyik hozott újabb szerzőket, újabb olvasókat, jelentős nyilvánosságot a médiában. Több tematikus szám tananyag lett egyetemeken, főiskolákon.


Mennyire nehéz a tematikus számokat létrehozni, ha mondjuk olyan nem versbarát a téma, mint a labdarúgás?

Minden tematikus szám komoly munkát, odafigyelést igényel, az ötlettől a megvalósulásig legalább másfél év telik el. Sok-sok kiváló szerzőnk van, soha nem volt gond, hogy nem érkeznek a kéziratok. A Foci tematikájú számunk előtt végiggondoltam, a kortárs irodalomban kik rajonganak a fociért, kik azok, akik maguk is szeretnek játszani. Utóbb kiderült, még többen lettek volna.


Nehéz egy vidéki irodalmi folyóiratnak eladnia magát? Győrön kívül is van kemény olvasótábora?

Tudjuk, a terjesztés nem jó, nem megoldott, viszont szép számmal vannak előfizetőink. Egyetemeken, főiskolákon – a fontos tanulmányoknak, esszéknek köszönhetően – jól ismerik a Műhelyt. A leglelkesebb olvasóink pedig a Vajdaságban vannak.


MuhelyBorito-s


A Műhely-estek hozzá szoktak járulni ahhoz, hogy az adott számot jobban megismerjék?

Soprontól Szegedig, Pozsonytól Csíkszeredáig volt már Műhely-est. Budapesten az Írók Boltjában és a Nyitott Műhelyben mutatjuk be rendszeresen a tematikus számokat. Tavasszal a Nyitott Műhelyben a 25 év alatti szerzőink szerepeltek, ősszel a Petőfi Irodalmi Múzeumban olvasnak majd fel szerzőink, a 25 év előtti gyökeres megújulás jegyében. Győrött a Zichy-palotában, a Győri Művészeti és Fesztiválközpontban havonta rendezünk Műhely-estet. Mindegyik alkalomnak van számos pozitív hozadéka. Ez jelenthet új előfizetőt, fontos szellemi találkozást, s öröm látni, ha jó emberek egymásra találnak.


Győri születésűként és győriként gondolom hamar találkozott a folyóirattal. Milyen volt az elsőt találkozás?

1978-ban indult a Műhely, s abban az évben jelent meg első kötetem, Kormos István szerkesztésében. Néhány évig szerzője lehettem az ígéretesen induló folyóiratnak, aztán a hatalom közbeszólt. Amíg Dr. Gecsényi Lajos volt a főszerkesztő, rendszeresen publikáltam, s ő gyakorta beszélgetett néhányunkkal, akik akkor kezdték az irodalmi pályát, Borbély Jánossal, Pátkai Tivadarral és velem.


1990 óta főszerkesztő, gondolom, azóta kialakult egyfajta látásmódja, amivel a műveket figyeli. Ki lehet ezt „kapcsolni”, ha csak az élvezet miatt ragad egy prózakötetet a kezébe?

Az élvezet reményében kezdek el olvasni minden könyvet, minden egyes kéziratot. A mérce soha nem változik. A versben – ha nem is tökéletes – teremtődjön költészet. Ha próza, legyen igényes, izgalmas a nyelv.

 

A Kisfaludy-napokon zsűrizte a diákírókat, -költőket. Most, hogy nincs, nehezebben bukkannak fel új tehetségek?

Juhász Attilának – az Irodalomtörténeti Társaság megyei elnökének, aki költőként és kritikusként is fontos szerzője a Műhelynek – javasoltam, hogy fogjon össze néhány középiskola, s évente máshol rendezzék meg a megyei diákíró, diákköltő pályázatot. Elsőként az ő iskolájában, a Révai Gimnáziumban volt az idei eredményhirdetés. Ennek nyomán szerepelt verseivel a 3. számban Kniezl Rebecca, aki nemrég érettségizett a Győri Tánc és Képzőművészeti Szakközépiskolában. A 4. számban pedig bemutatkozik majd prózájával Dániel Viktória, a győri Móra Ferenc Gimnázium tanulója, s versekkel Drozdík Álmos, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulója. Vagyis van folytatás, sorra jelentkeznek az újabb tehetséges fiatalok.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma