GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.19

Közös örökség – közös felelősség címmel tartottak konferenciát a műemléki világnapon, április 18-án a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. A rendezvényen átadták az ICOMOS-díjakat is, amelyeket a nagydobszai Talpasház, a püspökszentlászlói püspöki kastély, látogatóközpont, emlékhely és zarándokház, valamint a tornai Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplom helyreállítása érdemelt ki.

A rendezvény kapcsán Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a kormány integrált műemlékvédelmi rendszert épített ki az elmúlt években; ennek része a hatósági eljárások egyszerűsítése, valamint a műemléki felújítások aktív és passzív anyagi támogatása. A rendezvényen átadták az ICOMOS-díjakat is, amelyeket a nagydobszai Talpasház, a püspökszentlászlói püspöki kastély, látogatóközpont, emlékhely és zarándokház, valamint a tornai Nagyboldogasszony római katoikus plébániatemplom helyreállítása érdemelt ki. A díjakról az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága által összehívott szakmai testület döntött; a díjazottakra bárki tehetett javaslatot január 8-áig.


Latorcai1
Latorcai Csaba
Fotó: MTI/Kovács Attila

 

A konferencián Latorcai Csaba mellett felszólalt Gyürk Dorottya szentendrei kulturális alpolgármester, Tarnai Richárd kormánymegbízott, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Gyutai Csaba, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mariann, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) igazgatója, valamint Visy Zsolt, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke is. Latorcai Csaba az MTI-nek elmondta, hogy a műemlékvédelem rendszere komoly átalakuláson esett át az utóbbi években: az állam integrált műemlékvédelemben gondolkodik, hogy minden eszközzel segíteni tudja a műemlékek megújulását. Elmondása szerint a hatósági eljárásokat lényegesen egyszerűsítették, ennek kapcsán a bürokráciát csökkentették és közelebb hozták a műemlékvédelmi szerveket az emberekhez, így a műemlékekkel kapcsolatos hatósági ügyeket gyakorlatilag minden megyében helyben lehet intézni. A kormány anyagilag is segíti a műemlékek tulajdonosait, valamint mindazokat, akik partnerek a műemlékek megőrzésében, megismertetésében, hiszen a műemlékeink azon túl, hogy épített örökségünk szerves részei, a nemzeti identitásnak is fontos hordozói – hangsúlyozta.

 

Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kormány által biztosított aktív támogatásokat passzív támogatások, azaz adókedvezmények egészítik ki; bevezették ugyanis, hogy a gazdasági társaságok a műemléki felújítások esetén a beruházás műemléki többletköltségét a társasági adóalapban érvényesíthetik. Az állami támogatási formák közül a helyettes államtitkár kiemelte a népi építészeti programot, amelyet idén már második alkalommal hirdettek meg 1,5 milliárd forintos keretösszeggel. A 2017-es évben 300 millió forintból több mint 40 népi építészeti örökségi elem, az egyszer volt vidéki életforma eleven emlékei újulhattak meg, idén pedig több mint 400 pályázat érkezett az áprilisi határidőig – számolt be. Mint hozzátette, a kormány keresi annak a lehetőségét, hogy azokat is segítse, akik nem népi, hanem egyéb építészeti műemlék tulajdonosai.


kastely2
A nádasdladányi Nádasdy-kastély
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

 

Latorcai Csaba a kormányzat által indított műemléki programok közül kettőt emelt ki.

 

A Rómer Flóris terv a határon túli, magyar vonatkozású épített örökség megóvását, megújítását célozza. Mikor ezekből a támogatásokból egy-egy templom vagy kúria megújulhat, akkor az nagyban hozzá tud járulni a helyi magyar közösség identitásának megőrzéséhez, megerősítéséhez – jegyezte meg. A helyettes államtitkár rámutatott: ez a program azonnali segítségnyújtásra is lehetőséget biztosít vis maior helyzet, természeti csapás esetén. Tavaly például az erdélyi igazfalvi templom toronysisakját döntötte le a szél, a felújítást pedig a Rómer Flóris tervnek köszönhetően kezdhették meg. Hasonlóan sikeres az ország határain belül zajló Nemzeti Kastély- és Várprogram, amely több tízmilliárd forintból a legmeghatározóbb magyar kastélyok, várak felújítását tűzte ki célul – mondta el.

 

Latorcai Csaba jelezte: a leglátványosabb beruházások most fognak elindulni; a számos rekonstrukció közül kiemelte a tatai Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély vagy a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítását. Az integrált műemlékvédelem ezeknél a nagy programoknál úgy nyilvánul meg, hogy egyaránt figyelemmel vannak a turisztikai vonzerő növelésére, az örökségvédelem szakmai szempontjaira, valamint a fenntarthatóság érdekében a megfelelő funkció biztosítására. Mindezeket a felújításokat ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy ezek a műemlékek a 21. században is elősegítsék a nemzeti identitás megerősödését – hangsúlyozta.


DROTI20180406017
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély és parkja
Fotó: MTI/Rosta Tibor

 

Latorcai Csaba elmondása szerint januárban a kormány Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együttműködve benyújtotta a dunai limes világörökségi pályázatát. „Minden esélyünk megvan arra, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában pozitív döntést hoz, és ezáltal Magyarország egy újabb világörökségi helyszínnel gyarapodhat” – fogalmazott, hozzáfűzve: ez a helyszín csak hazánkban majdnem 100 elemből tevődik össze, ezek fejlesztésére külön forrás áll rendelkezésre. Az elmúlt időszakban a kormány az uniós forrásokból mintegy 10 milliárd forintot fordított a már meglévő világörökségi területek megújítására, ennek keretében komoly fejlesztések indulhatnak meg majd az összes magyarországi világörökségi helyszínen, és a remények szerint az eddigi, nem csekély idegenforgalom is növekedni fog – számolt be.

 

A helyettes államtitkár egy friss kezdeményezésről is szót ejtett: a Miniszterelnökség a kulturális örökség európai éve alkalmából pályázatot hirdet Ne menj el mellette! címmel. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok május 7. és 13. között tárják fel lakóhelyükön egy-egy épület történetét és fogalmazzák meg, hogy az az épület számukra miért fontos.

 

Forrás: MTI

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma