hangf_spotify_banner_728x90

2017.12.07

Műalkotások értéke címmel tartottak konferenciát december 6-án Budapesten a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szervezésében. A konferencián Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: Magyarországon 15-20 milliárd forintra becsülik a műtárgypiac éves forgalmát, míg a magyar mozik éves bevétele 2016-ban 20 milliárd forint volt.

A gazdaság és a művészeti élet kapcsolatáról még mindig viszonylag ritkán esik szó – jegyezte meg köszöntőjében Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve: a gazdaságban pénzbőség van, a kamatkörnyezet alacsony, így felértékelődnek az alternatív befektetési lehetőségek, például a műalkotások vásárlása. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: Magyarországon 15-20 milliárd forintra becsülik a műtárgypiac éves forgalmát, míg a magyar mozik éves bevétele 2016-ban 20 milliárd forint volt. A nemzetközi műkincspiacon 60-65 milliárd dollár mozog éves szinten; ennek felét már a kortárs alkotások adásvétele teszi ki, ami Magyarországon még messze nem igaz – számolt be. Baán László elmondása szerint a magyar a nemzetközi műkincspiac mintegy fél ezrelékét teszi ki, ez megfelel a magyar GDP világszintű arányának. A múzeumokról szólva a főigazgató kiemelte: legfontosabb szerepük a műkincspiacon a kánonképzés, noha természetesen „tisztes távolságot” kell tartsanak a műkereskedelemtől. Az elmúlt évszázadok mestereiből már kialakult egy rend, amely kánont és műkincspiaci értéket is jelent – emlékeztetett.


people-2590655_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Baán László felidézte, hogy néhány hete a frissen Leonardónak tulajdonított, Salvator Mundi című festmény ért el 450 millió dolláros új leütési rekordot. Korábban, amikor a képet még nem tartották biztosan Leonardo alkotásának, a festmény jóval alacsonyabb értéket képviselt, néhány éve Magyarországra is eljutott egy 80 millió dolláros ajánlat – árulta el. A főigazgató hozzáfűzte, hogy a Szépművészeti Múzeum is őriz egy Boltraffiónak, Leonardo tanítványának tulajdonított festményt, amelyet korábban szintén Leonardo-műként tartottak számon, jelenleg mégsem látni esélyét, hogy ezt a munkát Leonardóként ismerjék el. Baán László azonban hangsúlyozta: a klasszikusok terén mégis elmondható, hogy a kánonok már megszilárdultak. A kortárs terén jóval bonyolultabb és sokrétűbb az együttműködés a galériák és a múzeumok, a nagy kortárs gyűjtemények között – jegyezte meg. Magyarországon a kortárs kiállítások rendkívül szűk közönséget vonzanak; világos és egyértelmű állami stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon – vetette fel. A magyar múzeumok szerepe leginkább az, hogy együttműködve más szereplőkkel bővítsék a kortárs művészet felé irányuló érdeklődést, és ebben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is ki fogja venni a részét – zárta előadását Baán László.


Salvator_Mundi
Salvator Mundi
Fotó: wikipedia.org

 

Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa hozzátette: egy befektetői kör hitt benne, hogy a Salvator Mundi Leonardo festménye, és ezt végül be is bizonyították, míg mások bizonytalanabbak voltak. A nyolcvanas évek elején, amikor Kieselbach Tamás pályafutása elindult, a magyarországi művészettörténész szakma sem hitte el, hogy a magyar művészettörténetben voltak világszínvonalú teljesítmények, miközben a műgyűjtés „éppen csak pislákolt”. Pedig a műkincs nemcsak befektetés, egy műtárggyal a tulajdonos identitást is vásárol, Magyarország pedig az egyik „legidentitástörtebb” ország – vélekedett a galerista. Kieselbach Tamás szerint a műkereskedelemhez vagyonos emberek kellenek, akikből Magyarországon még mindig kevés van, így a piac nem képes visszaigazolni a kiemelkedő műtárgyak értékét, az állam pedig eddig nem lépett. Üdvözlendő állami lépés lehetne a műtárgyvásárlást segítő adójóváírások bevezetése, a szakmai könyvkiadás támogatása vagy a magánkollekciók közgyűjtemény jellegűvé alakításának megkönnyítése – javasolta. A galerista elmondása szerint sokáig abban bízott a magyar műkereskedelem, hogy jönnek majd a külföldi gyűjtők, ám ők nem érdeklődnek egy olyan piac iránt, amelyet a saját gyűjtői nem értékelnek eléggé. Pedig a magyar művészetben világszínvonalú munkák is létrejöttek, ezek akkor kerülnek a helyükre, ha valaki végre elhiszi ezt róluk – hangsúlyozta Kieselbach Tamás.


woman-1283009_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Einspach Gábor, az Art+ text Galéria tulajdonosának visszatekintése szerint 1998 és 2017 között a pénzügyi válság hatására először visszaesett a nemzetközi műkincspiac, amely azonban gyorsan regenerálódott, és ismét elérte a recesszió előtti szintet. A 20. századi és kortárs munkák húzzák leginkább a piacot, az országok közül pedig Kína és az Egyesült Államok – közölte, hozzátéve: a nemzetközi műkereskedelem legnagyobb része a galériás eladásokon keresztül bonyolódik, a műtárgyaukciók éves forgalma mintegy 10 milliárd dollár. A régi mesterek és a 19. századi munkák iránt egyre csökken az érdeklődés, ehhez hozzájárul az is, hogy ezekből a korszakokból kevesebb az elérhető, magas minőségű alkotás – számolt be. Einspach Gábor felidézte: a Salvator Mundit első piacra kerülésekor, 1958-ban még 46 fontért adták el, de még 2005-ben is csak 10 ezer dolláros leütést ért el. Leonardo a legutóbbi eladással belépett a legdrágább alkotók körébe, Picasso, Modigliani, Bacon Giacometti, Munch, Warhol és Basquiat közé – állapította meg szakember.

 

Forrás: MTI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

Bicskei_Bertalan__Budapesti_Honved_1969_R

2019.05.24

Farkas József World Press Photo díjas fotóriporter, a Képes Sport és a Nemzeti Sport szaklap legendás fényképészének fotóiból nyílt kiállítás A pillanat varázslója címmel a Pozsonyi Magyar Intézetben. A sport iránt egész életében elkötelezett fotós képei a sportversenyek, az olimpiák, a küzdelmek és a sikerek hőseinek, bajnokainak felejthetetlen pillanatait mutatják be.

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma