2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.12.07

Műalkotások értéke címmel tartottak konferenciát december 6-án Budapesten a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szervezésében. A konferencián Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: Magyarországon 15-20 milliárd forintra becsülik a műtárgypiac éves forgalmát, míg a magyar mozik éves bevétele 2016-ban 20 milliárd forint volt.

A gazdaság és a művészeti élet kapcsolatáról még mindig viszonylag ritkán esik szó – jegyezte meg köszöntőjében Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve: a gazdaságban pénzbőség van, a kamatkörnyezet alacsony, így felértékelődnek az alternatív befektetési lehetőségek, például a műalkotások vásárlása. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: Magyarországon 15-20 milliárd forintra becsülik a műtárgypiac éves forgalmát, míg a magyar mozik éves bevétele 2016-ban 20 milliárd forint volt. A nemzetközi műkincspiacon 60-65 milliárd dollár mozog éves szinten; ennek felét már a kortárs alkotások adásvétele teszi ki, ami Magyarországon még messze nem igaz – számolt be. Baán László elmondása szerint a magyar a nemzetközi műkincspiac mintegy fél ezrelékét teszi ki, ez megfelel a magyar GDP világszintű arányának. A múzeumokról szólva a főigazgató kiemelte: legfontosabb szerepük a műkincspiacon a kánonképzés, noha természetesen „tisztes távolságot” kell tartsanak a műkereskedelemtől. Az elmúlt évszázadok mestereiből már kialakult egy rend, amely kánont és műkincspiaci értéket is jelent – emlékeztetett.


people-2590655_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Baán László felidézte, hogy néhány hete a frissen Leonardónak tulajdonított, Salvator Mundi című festmény ért el 450 millió dolláros új leütési rekordot. Korábban, amikor a képet még nem tartották biztosan Leonardo alkotásának, a festmény jóval alacsonyabb értéket képviselt, néhány éve Magyarországra is eljutott egy 80 millió dolláros ajánlat – árulta el. A főigazgató hozzáfűzte, hogy a Szépművészeti Múzeum is őriz egy Boltraffiónak, Leonardo tanítványának tulajdonított festményt, amelyet korábban szintén Leonardo-műként tartottak számon, jelenleg mégsem látni esélyét, hogy ezt a munkát Leonardóként ismerjék el. Baán László azonban hangsúlyozta: a klasszikusok terén mégis elmondható, hogy a kánonok már megszilárdultak. A kortárs terén jóval bonyolultabb és sokrétűbb az együttműködés a galériák és a múzeumok, a nagy kortárs gyűjtemények között – jegyezte meg. Magyarországon a kortárs kiállítások rendkívül szűk közönséget vonzanak; világos és egyértelmű állami stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon – vetette fel. A magyar múzeumok szerepe leginkább az, hogy együttműködve más szereplőkkel bővítsék a kortárs művészet felé irányuló érdeklődést, és ebben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is ki fogja venni a részét – zárta előadását Baán László.


Salvator_Mundi
Salvator Mundi
Fotó: wikipedia.org

 

Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa hozzátette: egy befektetői kör hitt benne, hogy a Salvator Mundi Leonardo festménye, és ezt végül be is bizonyították, míg mások bizonytalanabbak voltak. A nyolcvanas évek elején, amikor Kieselbach Tamás pályafutása elindult, a magyarországi művészettörténész szakma sem hitte el, hogy a magyar művészettörténetben voltak világszínvonalú teljesítmények, miközben a műgyűjtés „éppen csak pislákolt”. Pedig a műkincs nemcsak befektetés, egy műtárggyal a tulajdonos identitást is vásárol, Magyarország pedig az egyik „legidentitástörtebb” ország – vélekedett a galerista. Kieselbach Tamás szerint a műkereskedelemhez vagyonos emberek kellenek, akikből Magyarországon még mindig kevés van, így a piac nem képes visszaigazolni a kiemelkedő műtárgyak értékét, az állam pedig eddig nem lépett. Üdvözlendő állami lépés lehetne a műtárgyvásárlást segítő adójóváírások bevezetése, a szakmai könyvkiadás támogatása vagy a magánkollekciók közgyűjtemény jellegűvé alakításának megkönnyítése – javasolta. A galerista elmondása szerint sokáig abban bízott a magyar műkereskedelem, hogy jönnek majd a külföldi gyűjtők, ám ők nem érdeklődnek egy olyan piac iránt, amelyet a saját gyűjtői nem értékelnek eléggé. Pedig a magyar művészetben világszínvonalú munkák is létrejöttek, ezek akkor kerülnek a helyükre, ha valaki végre elhiszi ezt róluk – hangsúlyozta Kieselbach Tamás.


woman-1283009_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Einspach Gábor, az Art+ text Galéria tulajdonosának visszatekintése szerint 1998 és 2017 között a pénzügyi válság hatására először visszaesett a nemzetközi műkincspiac, amely azonban gyorsan regenerálódott, és ismét elérte a recesszió előtti szintet. A 20. századi és kortárs munkák húzzák leginkább a piacot, az országok közül pedig Kína és az Egyesült Államok – közölte, hozzátéve: a nemzetközi műkereskedelem legnagyobb része a galériás eladásokon keresztül bonyolódik, a műtárgyaukciók éves forgalma mintegy 10 milliárd dollár. A régi mesterek és a 19. századi munkák iránt egyre csökken az érdeklődés, ehhez hozzájárul az is, hogy ezekből a korszakokból kevesebb az elérhető, magas minőségű alkotás – számolt be. Einspach Gábor felidézte: a Salvator Mundit első piacra kerülésekor, 1958-ban még 46 fontért adták el, de még 2005-ben is csak 10 ezer dolláros leütést ért el. Leonardo a legutóbbi eladással belépett a legdrágább alkotók körébe, Picasso, Modigliani, Bacon Giacometti, Munch, Warhol és Basquiat közé – állapította meg szakember.

 

Forrás: MTI

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma