GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.12.07

Műalkotások értéke címmel tartottak konferenciát december 6-án Budapesten a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szervezésében. A konferencián Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: Magyarországon 15-20 milliárd forintra becsülik a műtárgypiac éves forgalmát, míg a magyar mozik éves bevétele 2016-ban 20 milliárd forint volt.

A gazdaság és a művészeti élet kapcsolatáról még mindig viszonylag ritkán esik szó – jegyezte meg köszöntőjében Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve: a gazdaságban pénzbőség van, a kamatkörnyezet alacsony, így felértékelődnek az alternatív befektetési lehetőségek, például a műalkotások vásárlása. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: Magyarországon 15-20 milliárd forintra becsülik a műtárgypiac éves forgalmát, míg a magyar mozik éves bevétele 2016-ban 20 milliárd forint volt. A nemzetközi műkincspiacon 60-65 milliárd dollár mozog éves szinten; ennek felét már a kortárs alkotások adásvétele teszi ki, ami Magyarországon még messze nem igaz – számolt be. Baán László elmondása szerint a magyar a nemzetközi műkincspiac mintegy fél ezrelékét teszi ki, ez megfelel a magyar GDP világszintű arányának. A múzeumokról szólva a főigazgató kiemelte: legfontosabb szerepük a műkincspiacon a kánonképzés, noha természetesen „tisztes távolságot” kell tartsanak a műkereskedelemtől. Az elmúlt évszázadok mestereiből már kialakult egy rend, amely kánont és műkincspiaci értéket is jelent – emlékeztetett.


people-2590655_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Baán László felidézte, hogy néhány hete a frissen Leonardónak tulajdonított, Salvator Mundi című festmény ért el 450 millió dolláros új leütési rekordot. Korábban, amikor a képet még nem tartották biztosan Leonardo alkotásának, a festmény jóval alacsonyabb értéket képviselt, néhány éve Magyarországra is eljutott egy 80 millió dolláros ajánlat – árulta el. A főigazgató hozzáfűzte, hogy a Szépművészeti Múzeum is őriz egy Boltraffiónak, Leonardo tanítványának tulajdonított festményt, amelyet korábban szintén Leonardo-műként tartottak számon, jelenleg mégsem látni esélyét, hogy ezt a munkát Leonardóként ismerjék el. Baán László azonban hangsúlyozta: a klasszikusok terén mégis elmondható, hogy a kánonok már megszilárdultak. A kortárs terén jóval bonyolultabb és sokrétűbb az együttműködés a galériák és a múzeumok, a nagy kortárs gyűjtemények között – jegyezte meg. Magyarországon a kortárs kiállítások rendkívül szűk közönséget vonzanak; világos és egyértelmű állami stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon – vetette fel. A magyar múzeumok szerepe leginkább az, hogy együttműködve más szereplőkkel bővítsék a kortárs művészet felé irányuló érdeklődést, és ebben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is ki fogja venni a részét – zárta előadását Baán László.


Salvator_Mundi
Salvator Mundi
Fotó: wikipedia.org

 

Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa hozzátette: egy befektetői kör hitt benne, hogy a Salvator Mundi Leonardo festménye, és ezt végül be is bizonyították, míg mások bizonytalanabbak voltak. A nyolcvanas évek elején, amikor Kieselbach Tamás pályafutása elindult, a magyarországi művészettörténész szakma sem hitte el, hogy a magyar művészettörténetben voltak világszínvonalú teljesítmények, miközben a műgyűjtés „éppen csak pislákolt”. Pedig a műkincs nemcsak befektetés, egy műtárggyal a tulajdonos identitást is vásárol, Magyarország pedig az egyik „legidentitástörtebb” ország – vélekedett a galerista. Kieselbach Tamás szerint a műkereskedelemhez vagyonos emberek kellenek, akikből Magyarországon még mindig kevés van, így a piac nem képes visszaigazolni a kiemelkedő műtárgyak értékét, az állam pedig eddig nem lépett. Üdvözlendő állami lépés lehetne a műtárgyvásárlást segítő adójóváírások bevezetése, a szakmai könyvkiadás támogatása vagy a magánkollekciók közgyűjtemény jellegűvé alakításának megkönnyítése – javasolta. A galerista elmondása szerint sokáig abban bízott a magyar műkereskedelem, hogy jönnek majd a külföldi gyűjtők, ám ők nem érdeklődnek egy olyan piac iránt, amelyet a saját gyűjtői nem értékelnek eléggé. Pedig a magyar művészetben világszínvonalú munkák is létrejöttek, ezek akkor kerülnek a helyükre, ha valaki végre elhiszi ezt róluk – hangsúlyozta Kieselbach Tamás.


woman-1283009_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Einspach Gábor, az Art+ text Galéria tulajdonosának visszatekintése szerint 1998 és 2017 között a pénzügyi válság hatására először visszaesett a nemzetközi műkincspiac, amely azonban gyorsan regenerálódott, és ismét elérte a recesszió előtti szintet. A 20. századi és kortárs munkák húzzák leginkább a piacot, az országok közül pedig Kína és az Egyesült Államok – közölte, hozzátéve: a nemzetközi műkereskedelem legnagyobb része a galériás eladásokon keresztül bonyolódik, a műtárgyaukciók éves forgalma mintegy 10 milliárd dollár. A régi mesterek és a 19. századi munkák iránt egyre csökken az érdeklődés, ehhez hozzájárul az is, hogy ezekből a korszakokból kevesebb az elérhető, magas minőségű alkotás – számolt be. Einspach Gábor felidézte: a Salvator Mundit első piacra kerülésekor, 1958-ban még 46 fontért adták el, de még 2005-ben is csak 10 ezer dolláros leütést ért el. Leonardo a legutóbbi eladással belépett a legdrágább alkotók körébe, Picasso, Modigliani, Bacon Giacometti, Munch, Warhol és Basquiat közé – állapította meg szakember.

 

Forrás: MTI

plakat003

Elekes_Botond__R

2019.03.20

Szeleczky Zita és Carmen Mura, Hildebrand István és David Lynch, Cseh Tamás és Joni Mitchell. Az Uránia műsorát lehetetlen egyetlen műfajjal vagy stílussal leírni. A programot, az arculatot az egyedi, csak itt látható tartalmak határozzák meg. A Nemzeti Filmszínház értékválasztásairól Elekes Botond igazgatót kérdeztük.

Sara_Sandor_India_1
2019.03.20

Imádkozó nő és férfi fotója egymással szemben, sokszínű karakterű és szuggesztív tekintetű arcok, a nők és a gyermekek mindennapjai. Boldogság, gyönyörű környezet, szegénység, nyomorúság és bánat. Ezek a fő témái Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező fotóinak. A TÉR-KÉP Galériában kiállított nyolcvanhárom képe India ezer arcáról mesél.

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

A kétoldalú együttműködés számos formájában állapodtak meg a Magyar és a Szlovák Írószövetség vezetői. Megegyeztek például a kortárs szlovák és magyar irodalom kölcsönös és rendszeres fordításában először folyóiratok és antológiák, később egyéni kötetek formájában.

Az underground dj-világnak idén is több helyszínt szentel a Balaton Sound. Ismét jelentkezik az Elrow, és új helyszín nyílik The Club néven. A világ egyik legkedveltebb show-sorozata, az Elrow felhozatalában fellép például Paul Kalkbrenner, Jamie Jones, a CamelPhat és Wade is. A modern elektronikus zenei klub arculatát és hangulatát idéző, részben a Balaton vizére épített The Club nevű új helyszínen ad műsort többek között Marco Carola, Martinez Brothers dj-duó, Dubfire és az Alle Farben is. A fesztivál idén július 3. és 7. között lesz Zamárdiban.

Christian Silvain belga művész munkáinak plagizálásával vádolta meg az ismert kínai festőt, Je Jong-csingot. A 69 éves Silvain a belga sajtónak panaszkodott arról, hogy Je mintegy 30 évvel korábban több festményét lemásolta, és ezek közül egy százszor annyiért kelt el, mint az eredeti mű. A kínai művész azt állítja, hogy több alkalommal sikertelenül próbált meg kapcsolatba lépni az őt plágiummal vádoló Silvainnel, hogy személyesen tisztázhassák az ügyet, így nem maradt más választása, mint hogy jogi úton mossa tisztára a nevét.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A Magyarság Háza különleges lelki élményeket ígérő nagyböjti programként rendezi meg Sebestyén István bukovinai székely népdalénekes, mesemondó lemezbemutató koncertjét március 22-én 18.00-kor. Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.

Sebestyen_Istvan

Már hagyomány, hogy a fesztiválévadot a Feszt!Eger nyitja, idén május 30-án. Három nap a hazai pop, rock és hip-hop jegyében, festői környezetben, a löszfalba vájt pincéiről híres egri Bolyki-völgyben. Egyedi koncerthelyszíneken, a több mint negyven éve használaton kívüli bányaudvarok és borospincék közvetlen szomszédságában a hazai könnyűzenei élet legnagyobbjai lépnek fel.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma