GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.06.04

Ha meghalljuk azt a kifejezést: a mozi születése, elsőként Auguste és Louis Lumière neve ugrik be. Az átütő sikert ugyanis az általuk feltalált szerkezet jelentette a filmvetítés történetében, ám a mozgókép már korábban elbűvölte az embereket. Mi az a fenakisztoszkóp? És a zootróp? És az igaz, hogy már az ókori Egyiptomban is kísérleteztek az optikai játékkal? Eláruljuk!

A mozi születésének 1895. december 28-át tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói, Auguste és Louis Lumière tíz filmet vetítettek le fizető közönség előtt a párizsi Grand Caféban. Ez a pillanat azonban nem következett volna be az olyan találmányok nélkül, mint a fenakisztoszkóp, a praxinoszkóp, a zootróp vagy a taumatróp. E kifejezések első látásra sokkal inkább tűnnek korabeli orvosi eszközöknek, mint mozgóképet előállító szerkezeteknek, de az igazság az, hogy nem árt megjegyeznünk ezt a sok furcsán hangzó nevet, ugyanis ezek a találmányok a mozi ősei és annak bizonyítékai, hogy az emberek már évszázadok, sőt évezredek óta vágytak a mozgóképre.


fenakisztoszkop
fenakisztoszkóp
Fotó: youtube.com

 

Már az ősembereket is hajtotta az a vágy, hogy megörökítsék a valóságot – erről árulkodnak a barlangrajzok, ám őseink egy idő után elkezdtek kísérletezni: nemcsak egy eseményt rögzítettek, hanem a mozgást is. A felső-egyiptomi Beni-Hassani sírboltban például találtak egy i.e. 2800-ból származó rajzsorozatot, amely úgy ábrázolja két birkózó küzdelmét, hogy mozgásuk fázisait láthatjuk egymás után. Az illető, aki ezt a sorozatot készítette, bizonyára felfedezte az emberi látás mechanizmusának azon sajátosságát, miszerint „a megfigyelt tárgy szem előtti felbukkanása és a szemben megjelenő képe között időbeli elcsúszás van, és ráadásul az így keletkezett kép egy ideig akkor is megmarad a retinán, amikor maga a tárgy már eltűnt a szemünk elől”.

 

Íme, egy könnyedén és gyorsan elkészíthető optikai játék azoknak, akik ki akarják próbálni, hogyan érhető tetten ez a különös mechanizmus: fogjunk egy papírkorongot, az egyik felére rajzoljunk egy madarat, a másikra pedig egy kalitkát, majd a korong jobb és bal szélébe fűzzünk egy madzagot és kezdjük el pörgetni. Talán nem is lesz olyan meglepő, hogy a madár hamar a kalitka fogságába kerül…

 

image002
taumatróp
Fotó: old.ektf.hu


A korai mozgási fázisokat ábrázoló rajzok, illetve az ilyen és ehhez hasonló optikai játékok az emberi szem következő hiányosságát aknázták ki: „megfelelő sebességgel vetítve szemünk elé bizonyos mozgássor különálló képeit, nem észleljük külön-külön a képsor mindegyikét, helyette egybefüggő »mozgásképet« látunk”. Ezt a jelenséget elsőként a francia Chevalier d’Arcy fogalmazta meg a 18. században – az ő megállapítása nyomán alkotta meg 1829-ben Joseph Plateau belga fizikus a fenakisztoszkópot (kép a cikk tetején), mely valamilyen mozgássor fázisait ábrázoló korong, peremén résekkel. Nézzünk egy konkrét példát, hogy egyszerűbb legyen elképzelni, miként működött ez az egyszerű eszköz! A „valamilyen mozgássor” lehet egy labdát egyensúlyozó bohóc vagy akár egy vágtázni készülő ló is – a lényeg a szerkezet működése: a fenakisztoszkópot egy tükör előtt megpörgetve és a réseken átkukucskálva a bohóc vagy a ló mozgásba lendül.


2010_0130_zoetrope_02_00281
zootróp
Fotó: diy.org

 

A taumatróp – amely jó esetben már a kezetek ügyében van – pedig még ennél is egyszerűbb! „Egy zsineggel megpörgetett korong, melynek két oldalán különböző kép van. A pörgetés nyomán a két kép összeolvad, megmozdul.” Ez az érzéki csalódás jelenségére épülő optikai játék még a fenakisztoszkóp előtt, 1826-ban bűvölte el az embereket, William George Horner azonban 1834-ben egy újabb, modernebb szerkezettel, a zootróppal állt elő. „A felül nyitott, alul zárt üreges papírhengert egy függőleges tengely körül forgatták. A hengerfal alsó részén bevágások voltak egymástól azonos távolságra. A palást belső oldalára pedig papírcsíkot ragasztottak, amelyen egy mozgás fázisrajzai láthatóak. Ha a henger gyorsan forgott, a tengellyel párhuzamos réseken betekintve mozgóképet láttak.”


praxinoszkop
praxinoszkóp
Fotó: youtube.com

 

A szintén rendkívül furcsa nevű praxinoszkópot, a zootróp utódját Émile Reynaud, a filmezés egyik úttörője találta fel 1877-ben. „Reynaud szerkezete egy nagyobb fadoboz, amelyben keskeny nézőke van. A dobozban lévő forgatható korong oldalára valamely mozgássor fázisait rajzolták, melyet egy lámpa világít meg, a mozgó ábrát pedig tükrök vetítik a nézőkébe.” Eadweard Muybridge 1879-ben zoopraxiszkóp néven szabadalmaztatott szerkezete is hasonló elven működött: Muybridge a mozgás különböző fázisait ábrázoló felvételeket egy tárcsára helyezte, megforgatta és átvilágította, így érte el a mozgás illúzióját – és Thomas Alva Edison saját bevallása szerint e készülék továbbgondolásával jutott el a kinetográf-kinetoszkóp szerkezet-párosig, vagyis a felvevő- és a vetítőgép megalkotásáig.


zoopraxiscope
zoopraxiszkóp
Fotó: youtube.com

 

A kinetográf a képrögzítésre szolgált, a kinetoszkóp pedig azt tette lehetővé, hogy az emberek meg is tekinthessék a mozgó képeket. Thomas Alva Edison kinetoszkópja a felvett képeket a felvételivel azonos sebességgel tette láthatóvá az emberi szem számára. Forradalmi szerkezetét 1894-ben a Broadway-n mutatta be, eszköze azonban két év leforgása alatt az egész világot meghódította.


edison-kinetoscope-feat
kinetoszkóp
Fotó: grindhousetherapy.com

 

És mi jött ezután? Auguste és Louis Lumière feltalálták a kinematográfot, melynek köszönhetően a mozi „egyszemélyesből” közösségi élménnyé vált.

 

Folytatása következik!


 

Tóth Eszter


Forrás: Oxford Filmenciklopédia

Film- és médiafogalmak kisszótára

wikipedia.org

old.ektf.hu

plakat003

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

Svejk_R
2019.03.22

Tart az ötödik MOnodráma és STúdiószínházi FESZT a tatabányai Jászai Mari Színházban. Crespo Rodrigo igazgató szerint a közönségük egyre nyitottabb a bátor, kísérletező előadásokra. A következő évad programja kortárs darabokból áll össze, ami még egy fővárosi színháztól is merész vállalás lenne. Interjú.

UjMuhely_kiallitas-megnyito_R

2019.03.22

A Szentendrei Régi és Új Művésztelep alkotóinak munkáiból válogatott, MűHelyek című kiállítással megnyílt csütörtökön a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) új kiállítóhelye Szentendrén.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Április 26-án Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjével nyitja meg kapuit a Zichy-kastély udvara. A Kobuciban idén is a különböző műfajok legrangosabb hazai és olykor nemzetközi művészei váltják majd egymást, emellett kevésbé ismert formációk is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Az első hetek különlegessége a Bohemian Betyars és a Parno Graszt május 11-i közös estje, a későbbiekben pedig fellép a Hiperkarma, a Tribali, a Pannonia All Stars Ska Orchestra, Ripoff Rasklonikov, a Kiscsillag, de lesz Blues Fesztivál és Világzenei Hét is, ahol a Kobuci 10. születésnapját is megünnepelhetjük majd.

Egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig kedden a világhírű moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, egy pillanatra megállva a leghíresebb festmények előtt. Miközben magára vonta a látogatók figyelmét, egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A képtár szerint művészek engedély nélküli performanszáról volt szó. Egy éven belül ez volt a harmadik, látogatók által okozott incidens a világhírű állami képtárban. Tavaly májusban egy fanatikus ultranacionalista összevagdosta a leghíresebb orosz festő, Ilja Repin Rettegett Iván cárt ábrázoló festményét, ez év januárjában pedig egy büntetett előéletű férfi a látogatók és a biztonsági őrök szeme láttára sétált ki a múzeumból Arhip Kuindzsi 19. századi jeles orosz tájképfestő Ai-Petri Krím című festményével.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Beres_1

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

Izgalmas krimiket, érdekes drámákat és pódiumbeszélgetéseket is kínál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus Filmfesztiválja, amelyet hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendeznek meg március 25. és 28. között Budapesten, a Ludovika Vívóteremben.

A New York-ban élő Jan Vogler napjaink egyik legjelentősebb gordonkaművésze. A német muzsikus húszévesen lett a Drezdai Staatskapelle szólamvezetője, több mint húsz éve pedig szólistaként járja a világot. Mesés hangú Stradivari hangszerén a zeneirodalom valamennyi nagy művét eljátszotta már. Március 22-én a Nemzeti Filharmonikusok vendégművészeként Saint-Saëns I. csellóversenyét adja elő a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma