2018.06.04

Ha meghalljuk azt a kifejezést: a mozi születése, elsőként Auguste és Louis Lumière neve ugrik be. Az átütő sikert ugyanis az általuk feltalált szerkezet jelentette a filmvetítés történetében, ám a mozgókép már korábban elbűvölte az embereket. Mi az a fenakisztoszkóp? És a zootróp? És az igaz, hogy már az ókori Egyiptomban is kísérleteztek az optikai játékkal? Eláruljuk!

A mozi születésének 1895. december 28-át tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói, Auguste és Louis Lumière tíz filmet vetítettek le fizető közönség előtt a párizsi Grand Caféban. Ez a pillanat azonban nem következett volna be az olyan találmányok nélkül, mint a fenakisztoszkóp, a praxinoszkóp, a zootróp vagy a taumatróp. E kifejezések első látásra sokkal inkább tűnnek korabeli orvosi eszközöknek, mint mozgóképet előállító szerkezeteknek, de az igazság az, hogy nem árt megjegyeznünk ezt a sok furcsán hangzó nevet, ugyanis ezek a találmányok a mozi ősei és annak bizonyítékai, hogy az emberek már évszázadok, sőt évezredek óta vágytak a mozgóképre.


fenakisztoszkop
fenakisztoszkóp
Fotó: youtube.com

 

Már az ősembereket is hajtotta az a vágy, hogy megörökítsék a valóságot – erről árulkodnak a barlangrajzok, ám őseink egy idő után elkezdtek kísérletezni: nemcsak egy eseményt rögzítettek, hanem a mozgást is. A felső-egyiptomi Beni-Hassani sírboltban például találtak egy i.e. 2800-ból származó rajzsorozatot, amely úgy ábrázolja két birkózó küzdelmét, hogy mozgásuk fázisait láthatjuk egymás után. Az illető, aki ezt a sorozatot készítette, bizonyára felfedezte az emberi látás mechanizmusának azon sajátosságát, miszerint „a megfigyelt tárgy szem előtti felbukkanása és a szemben megjelenő képe között időbeli elcsúszás van, és ráadásul az így keletkezett kép egy ideig akkor is megmarad a retinán, amikor maga a tárgy már eltűnt a szemünk elől”.

 

Íme, egy könnyedén és gyorsan elkészíthető optikai játék azoknak, akik ki akarják próbálni, hogyan érhető tetten ez a különös mechanizmus: fogjunk egy papírkorongot, az egyik felére rajzoljunk egy madarat, a másikra pedig egy kalitkát, majd a korong jobb és bal szélébe fűzzünk egy madzagot és kezdjük el pörgetni. Talán nem is lesz olyan meglepő, hogy a madár hamar a kalitka fogságába kerül…

 

image002
taumatróp
Fotó: old.ektf.hu


A korai mozgási fázisokat ábrázoló rajzok, illetve az ilyen és ehhez hasonló optikai játékok az emberi szem következő hiányosságát aknázták ki: „megfelelő sebességgel vetítve szemünk elé bizonyos mozgássor különálló képeit, nem észleljük külön-külön a képsor mindegyikét, helyette egybefüggő »mozgásképet« látunk”. Ezt a jelenséget elsőként a francia Chevalier d’Arcy fogalmazta meg a 18. században – az ő megállapítása nyomán alkotta meg 1829-ben Joseph Plateau belga fizikus a fenakisztoszkópot (kép a cikk tetején), mely valamilyen mozgássor fázisait ábrázoló korong, peremén résekkel. Nézzünk egy konkrét példát, hogy egyszerűbb legyen elképzelni, miként működött ez az egyszerű eszköz! A „valamilyen mozgássor” lehet egy labdát egyensúlyozó bohóc vagy akár egy vágtázni készülő ló is – a lényeg a szerkezet működése: a fenakisztoszkópot egy tükör előtt megpörgetve és a réseken átkukucskálva a bohóc vagy a ló mozgásba lendül.


2010_0130_zoetrope_02_00281
zootróp
Fotó: diy.org

 

A taumatróp – amely jó esetben már a kezetek ügyében van – pedig még ennél is egyszerűbb! „Egy zsineggel megpörgetett korong, melynek két oldalán különböző kép van. A pörgetés nyomán a két kép összeolvad, megmozdul.” Ez az érzéki csalódás jelenségére épülő optikai játék még a fenakisztoszkóp előtt, 1826-ban bűvölte el az embereket, William George Horner azonban 1834-ben egy újabb, modernebb szerkezettel, a zootróppal állt elő. „A felül nyitott, alul zárt üreges papírhengert egy függőleges tengely körül forgatták. A hengerfal alsó részén bevágások voltak egymástól azonos távolságra. A palást belső oldalára pedig papírcsíkot ragasztottak, amelyen egy mozgás fázisrajzai láthatóak. Ha a henger gyorsan forgott, a tengellyel párhuzamos réseken betekintve mozgóképet láttak.”


praxinoszkop
praxinoszkóp
Fotó: youtube.com

 

A szintén rendkívül furcsa nevű praxinoszkópot, a zootróp utódját Émile Reynaud, a filmezés egyik úttörője találta fel 1877-ben. „Reynaud szerkezete egy nagyobb fadoboz, amelyben keskeny nézőke van. A dobozban lévő forgatható korong oldalára valamely mozgássor fázisait rajzolták, melyet egy lámpa világít meg, a mozgó ábrát pedig tükrök vetítik a nézőkébe.” Eadweard Muybridge 1879-ben zoopraxiszkóp néven szabadalmaztatott szerkezete is hasonló elven működött: Muybridge a mozgás különböző fázisait ábrázoló felvételeket egy tárcsára helyezte, megforgatta és átvilágította, így érte el a mozgás illúzióját – és Thomas Alva Edison saját bevallása szerint e készülék továbbgondolásával jutott el a kinetográf-kinetoszkóp szerkezet-párosig, vagyis a felvevő- és a vetítőgép megalkotásáig.


zoopraxiscope
zoopraxiszkóp
Fotó: youtube.com

 

A kinetográf a képrögzítésre szolgált, a kinetoszkóp pedig azt tette lehetővé, hogy az emberek meg is tekinthessék a mozgó képeket. Thomas Alva Edison kinetoszkópja a felvett képeket a felvételivel azonos sebességgel tette láthatóvá az emberi szem számára. Forradalmi szerkezetét 1894-ben a Broadway-n mutatta be, eszköze azonban két év leforgása alatt az egész világot meghódította.


edison-kinetoscope-feat
kinetoszkóp
Fotó: grindhousetherapy.com

 

És mi jött ezután? Auguste és Louis Lumière feltalálták a kinematográfot, melynek köszönhetően a mozi „egyszemélyesből” közösségi élménnyé vált.

 

Folytatása következik!


 

Tóth Eszter


Forrás: Oxford Filmenciklopédia

Film- és médiafogalmak kisszótára

wikipedia.org

old.ektf.hu

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

Az_elso_karacsony

2018.12.09

Kevés hasznosabb ajándék létezik egy kisgyermek számára egy jól megválasztott könyvnél, hiszen ilyenkor nem csupán tárgyat ajándékozunk, hanem a mesélésen keresztül meghitt perceket, közös időtöltést is. A fogyasztói társadalomban és az információs túrtelheltségben a a mese segít a kicsiknek a lassulásban, a belefé figyelésben, abban, hogy megtalálják a helyüket a világban. 5+1 kötetet ajánlunk a 3 év alatti korosztálynak.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma