NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.26

Ahogy A mozi születése című cikksorozatunk legutóbbi részében is írtuk, a mozi 1895. december 28-án „látta meg a napvilágot”, ahonnan hosszú út vezetett napjainkig: a klimatizált termekig, a 3D-s vetítésig és a pattogatott kukoricáig. Manapság viszont alig találunk olyan embert, aki nem volt multiplexben. De mi az a multiplex? A zárócikkben ezzel foglalkozunk!

A multiplex az 1980-as években, az USA-ban elterjedt mozitípus, amely új korszakot jelentett a filmforgalmazásban. Ebben az időszakban jelent meg a VHS videótechnika és a kábeltelevíziózás, ami visszavetette a filmszínházak addigi igen nagy népszerűségét. Világszerte zártak be a mozik, ám a moziipar képviselői nem dugták homokba a fejüket! A nagyobb filmszínházakban, illetve a korszerű videó- és hangtechnikában látták a túlélés esélyét, tehát felvették a kesztyűt az otthoni filmnézéssel szemben. Nos, ekkor vette kezdetét a multiplex mozik elterjedése.


cinema2
Fotó: dailynews.com

 

Amint azt tudjuk, a multiplex mozik jellemzője, hogy legtöbbször bevásárlóközpontokban éttermekkel, gyorsbüfékkel kombinálva építik, és egy mozikomplexumon belül több (akár 10–15, illetve több) különböző nagyságú, technikailag magas színvonalon felszerelt vetítőterem található.

 

A multiplex kifejezés mindenkinek mond valamit, azt azonban kevesebben tudjuk, hogy az ilyen típusú mozik megszületésének oka a ’80-as években elterjedő videó (VHS), illetve a televíziók filmkínálatát rendkívüli mértékben megnövelő műholdas mozicsatornák megjelenése volt. Mindez ugyanis válságba sodorta a hagyományos mozizást. A globális filmterjesztő hálózatok a multiplexekkel válaszoltak az új helyzetre, melyek egyesítették az otthoni, tévé előtti filmnézés és a hagyományos mozizás előnyeit. Ez a „válasz” pedig olyan sikeresnek és népszerűnek bizonyult, hogy hegemóniáját a mai napig nem törte meg semmi. Ennek oka bizonyára az, hogy az otthoni és a közösségi térben történő „filmfogyasztást” vegyíti. Gondoljunk csak bele: a multiplexben a filmélmény „elengedhetetlen tartozéka” a pattogatott kukorica és az üdítő, miközben a kép és a hang visszaadása magas színvonalú, a hely pedig tágas és kényelmes.


cinema1
Fotó: tayloronhistory.com

 

Az, hogy mikor nyitotta meg kapuit a mozi történetének első multiplexe, nem egyértelmű, hiszen vannak, akik például az 1963-ban megnyílt, két vetítőteremmel rendelkező AMC Theatres-t is annak tartják, akárcsak a Martin’s Westgate Cinemast, amely 1965-től várta az Atlantában élő filmkedvelőket. Az első „soktermes”, egészen pontosan 18 vetítős multiplex azonban csak később, 1979 áprilisában nyitott meg: ez volt a Torontóban található Cineplex, mely a világ legnagyobb multiplexének számított és 1981-re 21 termesre bővült. Ezt követte 1988 novemberében a brüsszeli Kinepolis, mely 25 vetítőteremmel rendelkezett, majd 1996 decemberében az AMC Ontario Mills 30, a maga 30 vetítőjével. Ez utóbbi már nem is multi-, hanem megaplexnek számít – az elnevezés arra utal, hogy jóval több vászon áll a nézők rendelkezésére egy épületkomplexumban.

 

Ha már itt tartunk, Magyarországra is elért „az újdonság szele”: az első multiplex a Duna Plazában nyílt meg 1997-ben.

 

800x-1
AMC Theatres
Fotó: bloomberg.com


Ahogy a VHS videótechnika, a kábeltelevíziózás és a kalózkodás, úgy multiplexek is csődbe vittek jó néhány kisebb filmszínházat, ám mellettük idővel elkezdett kiépülni az artmozi-hálózat is, amely befogadta a multiplexekből kiszorult szerzői filmeket. A filmforgalmazás tehát szépen lassan átalakult és alkalmazkodott a párhuzamosan működő hálózatokhoz, kiszolgálva a legszélesebb nézői igényeket. A „filmfogyasztás” lényegileg megváltozott jellege ugyanakkor visszahatott és ma is visszahat a filmek minőségére. A multiplex-filmek általában rendkívül jól forgalmazható és könnyen fogyasztható, piacképes termékek, míg az artmozikban látható alkotások nem feltétlenül a szórakoztatást szolgálják.


2
Fotó: mag-cinema.com

 

Most persze, mondhatnánk, hogy ha a multiplexek csak a fogyasztást és a szórakoztatást tartják szem előtt, akkor nem is számítanak olyan értékesnek, de nem lenne igazunk. Létrejöttüknek köszönhetjük ugyanis azt, hogy a mozi megőrizte kitüntetett helyét az emberek életében és azt is, hogy az a történet, amely 1895. december 28-án, sőt már jóval előbb elkezdődött, még ma sem ért véget. Cikksorozatunk zárásaként nem is tehetnénk mást, minthogy köszönetet mondunk mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy feltegyük a kérdést: elmegyünk moziba?

 

A mozi születése című cikksorozatunk előző részei:

A mozi születése: az ősök

A mozi születése: a kezdetek



Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

KosaFerencRjpg

2018.12.12

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Pályájának legmeghatározóbb alkotása a Sára Sándorral és Csoóri Sándorral közösen készített Tízezer nap, mely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.

_D0A8370_Copy

2018.12.12

A Kodály-program idei, hárommilliárd forintos kerete után jövőre újabb két és fél milliárd forint áll az iskolák rendelkezésére, hogy lecseréljék évtizedek alatt megkopott hangszerállományukat. Hétvégén a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában ünnepi hangversenyt szerveztek a hangszerátadás köré, az eseményen a kultúráért felelős államtitkár is jelen volt.

Mentomelleny1_R
2018.12.12

Mentőmellény címmel nyílt meg kedden a Derkovits-ösztöndíjasok bemutatkozó kiállítása Pécsett. Az Emberi Erőforrások Minisztrériumának ösztöndíja a hazai fiatal képzőművészek legrangosabb elismerése. A Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériája harmadik alkalommal fogadja be a tárlatot, melyen 26 művész alkotása szerepel.

Napsugaras tornyok címmel Sándy Gyula építész munkásságát bemutató kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeumban. Sándyt szoros szálak fűzték a településhez, egyik első munkájaként az egykori Koháry utcában egy gazdasági épületet alakított át lakóházzá és az ő nevéhez fűződik a helyi református templom tornyának átépítése. Alkotásai számos szlovákiai városban, Rimaszombat mellett Breznóbányán és Kassán is megtalálhatók.

Az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche lesz a 69. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál, a Berlinale zsűrijének elnöke. Binoche a világ egyik nemzetközileg legismertebb színésznője. Több mint 70 filmben játszott és ő az első európai színésznő, aki a berlini, a velencei és a cannes-i filmfesztiválon is díjat nyert. A Berlinalét 2019-ben február 7. és 17. között rendezik meg.

A múzeumot szeptember 2-án porig rombolta a tűz, és a világ egyik legrégebben működő intézményének 20 millió darabból álló gyűjteménye szinte teljesen elpusztult a lángokban. Az eddig megtalált darabok között szerepel több, brazíliai indián nyíl, egy perui váza és egy prekolumbiánus temetési urna. A kutatók októberben a 11 500 évvel ezelőtt élt, Luzia néven ismert női fosszilis koponya darabjait is megtalálták. Ez volt az egyik legnépszerűbb látványosság a múzeumban.
Továbbra sem tudni, mi okozta a tüzet. A katasztrófa óta jelentős nemzetközi támogatás érkezett a múzeum megmentésére.

A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken. A CD-knél például 15 százalékkal, a DVD-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak. A tabletek, külső háttértárolók és a szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek jogdíja nem változik jövőre, ebben a körben két éve volt díjcsökkentés.

Pesti Emma vajdasági festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik a budapesti Forrás Galériában. A képek visszatérő motívuma a táj, de nem szokványos értelemben: a művek látványalapúak, de erősen elvonatkoztatottak.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

amazonok_danaidak

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a virtuóz hegedűs Wieniawski polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozat december 13-án. A folytatásban lesz spanyol-argentin, francia, magyar és orosz zenés est is.

Jótékonysági koncertet szervez az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és a Hagyományok Háza erdélyi hagyományőrző népzenészek megsegítésére. December 12-én az Üsztürü zenekar, Nyitrai Marianna, a Magos zenekar, valamint Mihó Attila és barátai lépnek fel a Budai Vigadóban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma