2018.07.26

Ahogy A mozi születése című cikksorozatunk legutóbbi részében is írtuk, a mozi 1895. december 28-án „látta meg a napvilágot”, ahonnan hosszú út vezetett napjainkig: a klimatizált termekig, a 3D-s vetítésig és a pattogatott kukoricáig. Manapság viszont alig találunk olyan embert, aki nem volt multiplexben. De mi az a multiplex? A zárócikkben ezzel foglalkozunk!

A multiplex az 1980-as években, az USA-ban elterjedt mozitípus, amely új korszakot jelentett a filmforgalmazásban. Ebben az időszakban jelent meg a VHS videótechnika és a kábeltelevíziózás, ami visszavetette a filmszínházak addigi igen nagy népszerűségét. Világszerte zártak be a mozik, ám a moziipar képviselői nem dugták homokba a fejüket! A nagyobb filmszínházakban, illetve a korszerű videó- és hangtechnikában látták a túlélés esélyét, tehát felvették a kesztyűt az otthoni filmnézéssel szemben. Nos, ekkor vette kezdetét a multiplex mozik elterjedése.


cinema2
Fotó: dailynews.com

 

Amint azt tudjuk, a multiplex mozik jellemzője, hogy legtöbbször bevásárlóközpontokban éttermekkel, gyorsbüfékkel kombinálva építik, és egy mozikomplexumon belül több (akár 10–15, illetve több) különböző nagyságú, technikailag magas színvonalon felszerelt vetítőterem található.

 

A multiplex kifejezés mindenkinek mond valamit, azt azonban kevesebben tudjuk, hogy az ilyen típusú mozik megszületésének oka a ’80-as években elterjedő videó (VHS), illetve a televíziók filmkínálatát rendkívüli mértékben megnövelő műholdas mozicsatornák megjelenése volt. Mindez ugyanis válságba sodorta a hagyományos mozizást. A globális filmterjesztő hálózatok a multiplexekkel válaszoltak az új helyzetre, melyek egyesítették az otthoni, tévé előtti filmnézés és a hagyományos mozizás előnyeit. Ez a „válasz” pedig olyan sikeresnek és népszerűnek bizonyult, hogy hegemóniáját a mai napig nem törte meg semmi. Ennek oka bizonyára az, hogy az otthoni és a közösségi térben történő „filmfogyasztást” vegyíti. Gondoljunk csak bele: a multiplexben a filmélmény „elengedhetetlen tartozéka” a pattogatott kukorica és az üdítő, miközben a kép és a hang visszaadása magas színvonalú, a hely pedig tágas és kényelmes.


cinema1
Fotó: tayloronhistory.com

 

Az, hogy mikor nyitotta meg kapuit a mozi történetének első multiplexe, nem egyértelmű, hiszen vannak, akik például az 1963-ban megnyílt, két vetítőteremmel rendelkező AMC Theatres-t is annak tartják, akárcsak a Martin’s Westgate Cinemast, amely 1965-től várta az Atlantában élő filmkedvelőket. Az első „soktermes”, egészen pontosan 18 vetítős multiplex azonban csak később, 1979 áprilisában nyitott meg: ez volt a Torontóban található Cineplex, mely a világ legnagyobb multiplexének számított és 1981-re 21 termesre bővült. Ezt követte 1988 novemberében a brüsszeli Kinepolis, mely 25 vetítőteremmel rendelkezett, majd 1996 decemberében az AMC Ontario Mills 30, a maga 30 vetítőjével. Ez utóbbi már nem is multi-, hanem megaplexnek számít – az elnevezés arra utal, hogy jóval több vászon áll a nézők rendelkezésére egy épületkomplexumban.

 

Ha már itt tartunk, Magyarországra is elért „az újdonság szele”: az első multiplex a Duna Plazában nyílt meg 1997-ben.

 

800x-1
AMC Theatres
Fotó: bloomberg.com


Ahogy a VHS videótechnika, a kábeltelevíziózás és a kalózkodás, úgy multiplexek is csődbe vittek jó néhány kisebb filmszínházat, ám mellettük idővel elkezdett kiépülni az artmozi-hálózat is, amely befogadta a multiplexekből kiszorult szerzői filmeket. A filmforgalmazás tehát szépen lassan átalakult és alkalmazkodott a párhuzamosan működő hálózatokhoz, kiszolgálva a legszélesebb nézői igényeket. A „filmfogyasztás” lényegileg megváltozott jellege ugyanakkor visszahatott és ma is visszahat a filmek minőségére. A multiplex-filmek általában rendkívül jól forgalmazható és könnyen fogyasztható, piacképes termékek, míg az artmozikban látható alkotások nem feltétlenül a szórakoztatást szolgálják.


2
Fotó: mag-cinema.com

 

Most persze, mondhatnánk, hogy ha a multiplexek csak a fogyasztást és a szórakoztatást tartják szem előtt, akkor nem is számítanak olyan értékesnek, de nem lenne igazunk. Létrejöttüknek köszönhetjük ugyanis azt, hogy a mozi megőrizte kitüntetett helyét az emberek életében és azt is, hogy az a történet, amely 1895. december 28-án, sőt már jóval előbb elkezdődött, még ma sem ért véget. Cikksorozatunk zárásaként nem is tehetnénk mást, minthogy köszönetet mondunk mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy feltegyük a kérdést: elmegyünk moziba?

 

A mozi születése című cikksorozatunk előző részei:

A mozi születése: az ősök

A mozi születése: a kezdetek



Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma