2017.09.13

A Magyar Nemzeti Galéria Film és mítosz művészet- és filmtörténeti előadás-sorozata a film és mitológia kapcsolatát igyekszik feltárni ritkán látható filmek bemutatásával. Elsőként szeptember 24-én Jean Cocteau Orfeusz című filmjével – az Orfeusz-mítosz összetett szimbolikájának Cocteau-féle értelmezésével – ismerkedhet meg a közönség. A filmvetítés előtt a korszak művészet- és filmtörténeti vonatkozásairól tart előadást Gimesy Péter művészettörténész.
jeancocteau2
Jean Cocteau


Biztosan mindenki ismeri már Orfeusz történetét: a legendás dalnok, a líra megteremtője, aki zenéjével nemcsak lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat, hanem a szirének csábításáról is elterelte a hajósok figyelmét, sőt még Hádész szívét is meglágyította. Ő volt az is, aki nem bírta ki, hogy az alvilágból feljövet ne pillantson vissza Eurüdiké nevű szerelmére. Legendás mítoszát számtalan formában feldolgozták már, opera, szimfonikus költemény, balett, irodalmi alkotás, valamint több filmváltozat is készült belőle.


A Magyar Nemzeti Galériában ezúttal a Jean Cocteau-feldolgozással ismerkedhet meg a közönség. A francia származású Cocteau a 20. század egyik legsokoldalúbb művésze volt. Verseket költött, színdarabokat írt, zenét szerzett, jártas volt a festészetben, dolgozott színészként és nem utolsó sorban filmrendezőként is tevékenykedett. Élete során olyan hírességek barátságát élvezhette, mint Sergei Diaghilev, Igor Stravinsky, Pablo Picasso, Amedeo Modigliani, Guillaume Apollinaire, Erik Satie és Édith Piaf.


orfeusz2


„A legendák kiváltsága, hogy időtlenek legyenek” – mondja a narrátor legismertebb filmjének, az Orfeusznak bevezetőjében. A trilógia második része egy fekete-fehér, hangalámondásos film 1949-ből, mely a modern világba helyezi a mítoszt, központjában a halál és a költő kapcsolata áll. Az egyik leghíresebb avantgárd filmrendezőként jegyzett Cocteau számára az antik történet kiváló lehetőség volt, hogy filmes eszközökkel érzékeltesse a realitáson túli világ betörését a mindennapokba. Cocteau 1950-ben a filmmel elnyerte a velencei filmfesztivál fődíját, majd a Brit Filmakadémia (BAFTA) díját is.


Az Orfeusz szeptember 24-én várja a látogatókat, míg november 26-án az Orfeusz végrendelete című Jean Cocteau-filmet vetítik le az előadás-sorozat keretében. Cocteau utolsó filmjében visszatér az Orfeusz témához, ezzel keretes szerkezetet adva filmes életművének. A trilógia befejező filmjében több mitológiai történet keveredik igazi szürreális elegyet alkotva. Alteregóját, a költőt itt már ő maga játssza el, sőt a filmben epizódszereplőként még Pablo Picassót is láthatjuk. Érdemes hát ezeken a napokon ellátogatni a galériába egy művészettörténeti előadással egybekötött filmvetítésre.



Forrás: mng.hu, jeancocteau.com

Fotó: imdb.com

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma