IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.01.26

A mozi és a film születésének 120. évfordulóját ünnepeljük 2015-ben, erről emlékszik meg a Paris’ Grand Palais Lumiere! Le Cinéma Inventé (Lumiere! A mozi feltalálása) című kiállítása. Ez alkalomból több rendező is remake-et készített az első filmről, és a Lumière-fivérek filmjeit is teljes egészükben elérhetővé teszik.

Auguste és Louis Lumière 1895-ben szabadalmaztatta a kinematográfot, a mai kamerák ősét, ami először volt alkalmas mozgókép felvételére és vászonra történő vetítésére. Az első filmet saját üzemük előtt vették fel 1895. március 19-én, ami A munkaidő vége címet viseli. A filmet március 22-én vetítették le zárt körben a Nemzeti Iparpártoló Társulat pincehelyiségében, majd további zártkörű vetítések után megtartották az első nyilvános vetítést is december 18-án a Grand Café indiai termében. A vetítésen tíz rövidfilmet mutattak be a közönségnek, köztük A munkaidő végét, a Megöntözött öntő­t és A kisbaba reggelijét. További filmjeik is a mindennapokat dolgozzák fel, egyik legismertebb és leghírhedtebb A vonat érkezése, amelynek vetítése során a legenda szerint a nézők kifutottak a teremből.


Fratelli_Lumiere

A Lumiere! kiállítás íve is az első filmfelvétel és az első filmvetítés köré szerveződik: megelevenedik a Grand Café indiai terme és a látogató megtapasztalhatja, milyen volt abban a korban filmnézőnek lenni, valamint az összes, 1500 Lumière-filmet teljes hosszukban megnézheti. A 120 éves A munkaidő vége című filmet olyan rendezők gondolták újra az évforduló alkalmából, mint Quentin Tarantino, Pedro Almodóvar, Michael Cimio, Paolo Sorrentino és Jerry Schatzberg, ezeket is a kiállításon lehet megtekinteni a Lumiere családi archívum mellett. A tárlat március 27-től június 14-ig látogatható a Paris’ Grand Palais-ban.


A franciaországi vetítések után a Lumière fivérek első filmje egy évvel később, 1896-ban már látható volt Magyarországon, május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában, és ezzel megkezdődött a film és a mozi magyarországi története. Sziklai Arnold és Zsigmond ez év júniusában nyitott mozit az Andrássy út 41. alatt, ahol Lumière-ék filmjeit mutatták be. Az úri közönség lenézte az új szórakozási lehetőséget, és hamar csődbe jutottak, viszont a mozi teret tudott nyerni a kávéházakban, és 1911-re már 100 filmszínház működött Budapesten.


Az első magyar felvételeket a millenniumi ünnepségekről készítette Sziklai Zsigmond, ami a Budavári felvonulást, a Városligetet és a Munkácsy-kiállítás megnyitóját rögzítette, de a felvételek mára elvesztek. Az első magyar filmet 1901-ben készítették el az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához A táncz címmel, amit az Uránia vetítőgépésze Zsitovszky Béla forgatott a kor híres színészeivel és az Operaház balerináival, bemutatója 1901. április 30-án volt. A filmszínház nagy népszerűségnek örvendett az 1900-as évek elején, 270 állandó mozi található a fővárosban, néhány még nagy nézőközönség befogadására is képes volt. A tízes évekre megszervezték a filmforgalmazást is, aminek keretében dokumentumfilmeket és filmhíradókat forgalmaztak.


Bodor Máté

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma