2015.01.26

A mozi és a film születésének 120. évfordulóját ünnepeljük 2015-ben, erről emlékszik meg a Paris’ Grand Palais Lumiere! Le Cinéma Inventé (Lumiere! A mozi feltalálása) című kiállítása. Ez alkalomból több rendező is remake-et készített az első filmről, és a Lumière-fivérek filmjeit is teljes egészükben elérhetővé teszik.

Auguste és Louis Lumière 1895-ben szabadalmaztatta a kinematográfot, a mai kamerák ősét, ami először volt alkalmas mozgókép felvételére és vászonra történő vetítésére. Az első filmet saját üzemük előtt vették fel 1895. március 19-én, ami A munkaidő vége címet viseli. A filmet március 22-én vetítették le zárt körben a Nemzeti Iparpártoló Társulat pincehelyiségében, majd további zártkörű vetítések után megtartották az első nyilvános vetítést is december 18-án a Grand Café indiai termében. A vetítésen tíz rövidfilmet mutattak be a közönségnek, köztük A munkaidő végét, a Megöntözött öntő­t és A kisbaba reggelijét. További filmjeik is a mindennapokat dolgozzák fel, egyik legismertebb és leghírhedtebb A vonat érkezése, amelynek vetítése során a legenda szerint a nézők kifutottak a teremből.


Fratelli_Lumiere

A Lumiere! kiállítás íve is az első filmfelvétel és az első filmvetítés köré szerveződik: megelevenedik a Grand Café indiai terme és a látogató megtapasztalhatja, milyen volt abban a korban filmnézőnek lenni, valamint az összes, 1500 Lumière-filmet teljes hosszukban megnézheti. A 120 éves A munkaidő vége című filmet olyan rendezők gondolták újra az évforduló alkalmából, mint Quentin Tarantino, Pedro Almodóvar, Michael Cimio, Paolo Sorrentino és Jerry Schatzberg, ezeket is a kiállításon lehet megtekinteni a Lumiere családi archívum mellett. A tárlat március 27-től június 14-ig látogatható a Paris’ Grand Palais-ban.


A franciaországi vetítések után a Lumière fivérek első filmje egy évvel később, 1896-ban már látható volt Magyarországon, május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában, és ezzel megkezdődött a film és a mozi magyarországi története. Sziklai Arnold és Zsigmond ez év júniusában nyitott mozit az Andrássy út 41. alatt, ahol Lumière-ék filmjeit mutatták be. Az úri közönség lenézte az új szórakozási lehetőséget, és hamar csődbe jutottak, viszont a mozi teret tudott nyerni a kávéházakban, és 1911-re már 100 filmszínház működött Budapesten.


Az első magyar felvételeket a millenniumi ünnepségekről készítette Sziklai Zsigmond, ami a Budavári felvonulást, a Városligetet és a Munkácsy-kiállítás megnyitóját rögzítette, de a felvételek mára elvesztek. Az első magyar filmet 1901-ben készítették el az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához A táncz címmel, amit az Uránia vetítőgépésze Zsitovszky Béla forgatott a kor híres színészeivel és az Operaház balerináival, bemutatója 1901. április 30-án volt. A filmszínház nagy népszerűségnek örvendett az 1900-as évek elején, 270 állandó mozi található a fővárosban, néhány még nagy nézőközönség befogadására is képes volt. A tízes évekre megszervezték a filmforgalmazást is, aminek keretében dokumentumfilmeket és filmhíradókat forgalmaztak.


Bodor Máté

orok_tel3_kiemelt

2018.10.21

Szász Attila Örök tél című alkotása nyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa filmes és tévés seregszemlén Berlinben – írta október 20-án a hirado.hu Köbli Norbert forgatókönyvíró Facebook-posztjára hivatkozva. Az Örök tél címú történelmi dráma az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel.

800px-SF_-_lago1

2018.10.21

A barcelonai Sagrada Familia 136 évvel az alapkőletétel után kap építési engedélyt, miután az önkormányzat és az illetékes egyházi alapítvány két évnyi tárgyalás után megállapodásra jutott – számolt be az egyezségről több spanyol napilap is október 19-én. A bazilika befejezését 2026-ra, Antonio Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik, legmagasabb, 172,5 méteres tornya négy év múlva lesz kész.

concert-336695_960_720

2018.10.21

A második Fair Play Napot november 16-án rendezik, az ország több koncerthelyszínén lesznek események. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő kampány célja bemutatni, hogy a fair zenefogyasztás a közös érdekünk. Több zenekar is az idei kampány mellé állt, köztük a Wellhello, a Colorstar és a Leander Kills.

Taylor Swift, Jennifer Hudson és Ian McKellen után Judi Dench és Idris Elba is csatlakozott a Macskák című musicalből készülő film szereplőgárdájához. A produkciót a brit Tom Hooper rendezi, aki korábban A nyomorultakból is forgatott filmet és A király beszéde című filmjéért Oscar-díjat kapott. A T. S. Eliot költeményei alapján született, Macskák című musicalt Andrew Lloyd Webber komponálta.

A nemzetközi piacon is hódít a Virtuózok: a magyar komolyzenei tehetségkutató újabb befektetőkkel gyarapodott, hamarosan az amerikai és az angol nézők is megismerkedhetnek országuk legfiatalabb komolyzenei tehetségeivel, továbbá több ázsiai ország is érdeklődik a magyar műsor iránt. Peller Mariann, a Virtuózok alapítója elmondta: céljuk, hogy megtalálják azt a 2-3 nagy tehetséget a világ többi országában is. A tehetségkutató megjelenését külföldön a magyar műsorhoz hasonlóan, de az adott országok kultúrájára szabva szeretnék kialakítani. Bárdossy Mária de Weisz magyar származású venezuelai üzletasszony és Latin-Amerika szerte ismert filantróp is befektetőként csatlakozott a Virtuózok csapatához, a közelmúltban a világhírű operaénekes, Plácido Domingo, valamint az amerikai showman, James Corden is meghatározó tagja lett a Virtuózok csapatának.

Az úgynevezett ö-ző nyelvjárás ápolásáért és megőrzéséért hirdetett pályázatot a hódmezővásárhelyi Wass Albert Irodalompártoló Egyesület. Az ö-ző nyelvjárás a magyar nyelv egyik kincse, amelynek megőrzéséért az egyesület immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a pályázatát. A szervezet olyan történeteket vár, melyeket vásárhelyi nyelven írnak vagy mondanak el, tematikai és műfaji megkötés nélkül. A pályaművek leadási határideje 2019. január 9-e; a legjobb történetekből könyv készül.

Fennállásának 70. évfordulóját ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, amely kiállítással, kerekasztal-beszélgetéssel és színháztudományi konferenciával idézi fel az intézmény múltját és tekinti át a jövő kihívásait. Az október 25. és 28. közötti eseménysorozat szervezői közölték, hogy a hetvenedik születésnapi programsorozat nagy hangsúlyt fektet a közösségre, így a Színészportrék című szabadtéri fotókiállításon egy hetvenéves össztársulat csoportképe rajzolódik ki. A kiállítás október 25-én nyílik a helyi Szabadság-téren. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. Az intézmény a rendszerváltozás után vette fel a Tamási Áron nevet.

Dupla koncertet tart október 22-én a Budapest Bár a Müpában. A délutáni és az esti fellépésen Udvaros Dorottya lesz a vendég a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Budapest Bár sajátos és merész feldolgozásaiban abból a dalkincsből válogat, melyet a magyar zeneirodalom ránk hagyott. Maguk is hozzátesznek ehhez az örökséghez: legújabb lemezeiken egyre több saját szám szerepel.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma