2017. június 28.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2015.01.26

A mozi és a film születésének 120. évfordulóját ünnepeljük 2015-ben, erről emlékszik meg a Paris’ Grand Palais Lumiere! Le Cinéma Inventé (Lumiere! A mozi feltalálása) című kiállítása. Ez alkalomból több rendező is remake-et készített az első filmről, és a Lumière-fivérek filmjeit is teljes egészükben elérhetővé teszik.

Auguste és Louis Lumière 1895-ben szabadalmaztatta a kinematográfot, a mai kamerák ősét, ami először volt alkalmas mozgókép felvételére és vászonra történő vetítésére. Az első filmet saját üzemük előtt vették fel 1895. március 19-én, ami A munkaidő vége címet viseli. A filmet március 22-én vetítették le zárt körben a Nemzeti Iparpártoló Társulat pincehelyiségében, majd további zártkörű vetítések után megtartották az első nyilvános vetítést is december 18-án a Grand Café indiai termében. A vetítésen tíz rövidfilmet mutattak be a közönségnek, köztük A munkaidő végét, a Megöntözött öntő­t és A kisbaba reggelijét. További filmjeik is a mindennapokat dolgozzák fel, egyik legismertebb és leghírhedtebb A vonat érkezése, amelynek vetítése során a legenda szerint a nézők kifutottak a teremből.


Fratelli_Lumiere

A Lumiere! kiállítás íve is az első filmfelvétel és az első filmvetítés köré szerveződik: megelevenedik a Grand Café indiai terme és a látogató megtapasztalhatja, milyen volt abban a korban filmnézőnek lenni, valamint az összes, 1500 Lumière-filmet teljes hosszukban megnézheti. A 120 éves A munkaidő vége című filmet olyan rendezők gondolták újra az évforduló alkalmából, mint Quentin Tarantino, Pedro Almodóvar, Michael Cimio, Paolo Sorrentino és Jerry Schatzberg, ezeket is a kiállításon lehet megtekinteni a Lumiere családi archívum mellett. A tárlat március 27-től június 14-ig látogatható a Paris’ Grand Palais-ban.


A franciaországi vetítések után a Lumière fivérek első filmje egy évvel később, 1896-ban már látható volt Magyarországon, május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában, és ezzel megkezdődött a film és a mozi magyarországi története. Sziklai Arnold és Zsigmond ez év júniusában nyitott mozit az Andrássy út 41. alatt, ahol Lumière-ék filmjeit mutatták be. Az úri közönség lenézte az új szórakozási lehetőséget, és hamar csődbe jutottak, viszont a mozi teret tudott nyerni a kávéházakban, és 1911-re már 100 filmszínház működött Budapesten.


Az első magyar felvételeket a millenniumi ünnepségekről készítette Sziklai Zsigmond, ami a Budavári felvonulást, a Városligetet és a Munkácsy-kiállítás megnyitóját rögzítette, de a felvételek mára elvesztek. Az első magyar filmet 1901-ben készítették el az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához A táncz címmel, amit az Uránia vetítőgépésze Zsitovszky Béla forgatott a kor híres színészeivel és az Operaház balerináival, bemutatója 1901. április 30-án volt. A filmszínház nagy népszerűségnek örvendett az 1900-as évek elején, 270 állandó mozi található a fővárosban, néhány még nagy nézőközönség befogadására is képes volt. A tízes évekre megszervezték a filmforgalmazást is, aminek keretében dokumentumfilmeket és filmhíradókat forgalmaztak.


Bodor Máté

Kamilkajo
2017.06.27

A Kamilka és a Pesti Sikk, a Massza és Hangácsi Márton különböző zenei stílust képviselnek, egyvalami mégis közös bennük – a zene szeretete mellett –: az, hogy sikeresen pályáztak a Cseh Tamás Programban. A kezdeményezés egyik célja az induló zenekarok támogatása, a kezdő lökés megadása. A zenészeket a programról és jövőbeli terveikről kérdeztük.

3hx_masolata

2017.06.27

Van egy videó, mely átkot szabadít arra, aki megnézi. Mindössze hét napot kap a halálra ítélt néző, és amint ez lejár, jön a „szörny”, aki rögtön magával viszi a túlvilágra. E rövid leírás épp elég ahhoz, hogy mindenki tudja, a halálból vissza-visszalátogató gyilkos egy kétségbeesett kislány, Samara szelleme, a szóban forgó film pedig nem más, mint A kör. De melyik a jobb? A remake vagy az eredeti?

picasso_minotaurusz_es_a_halott_kanca_egy_barlang_elott_1936_flickr

2017.06.27

Művészeti szempontból a 2017-es év igen erősre sikerült: idén ünnepeljük a holland művészeti mozgalom, a De Stijl megalapításának, valamint a híres francia szobrász, Auguste Rodin halálának 100. évfordulóját. Ennek apropóján összegyűjtöttük a tíz legjobb időszaki kiállítást Európa jelentősebb művészeti városaiból, ahová külföldi utazás esetén érdemes ellátogatni. Figyelem, a végére hagytuk a legjobbat!

Felnagyított fotók, eredeti vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével ad átfogó képet Róth Miksa sokszínű és sokrétű munkásságáról az a kiállítás, amely Megszínesített napfény címmel június 27-étől látható Sepsiszentgyörgyön a Köntés Pincegalériában. A tárlaton olyan alkotások is szerepelnek, amelyeket a művész a kor kiemelkedő festőivel, mások mellett Székely Bertalannal, Vaszary Jánossal vagy a gödöllői műhely alkotóival közösen készített.

A koncertek mellett irodalmi est és színházi performance is várja az érdeklődőket az ingyenes Érdi Jazz Fesztiválon szeptember 5. és 10. között. A fesztivál első napján Juhász Gábor gitárművész és Lackfi János író, költő lép színpadra, a Jazz és Irodalom című műsorban irodalmi alkotások hangoznak el zenei kísérettel a Szepes Gyula Művelődési Központban.

Olyan programokkal készül fennállásának kétszázadik évfordulójára a madridi Prado múzeum, amelyek közelebb hozzák az intézményt a közönséghez – erről Miguel Falomir igazgató beszélt június 23-ai madridi sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a világhírű múzeum ünnepi programtervét. Az évfordulós eseménysorozat 2018. november 19-től 2019. december 31-ig tart majd.

Tizenhét frissen végzett restaurátor hallgató huszonhat munkáját – többek között egy újjávarázsolt kínai papíresernyőt, Körösfői-Kriesch Aladár egy festményét és a Budavári Palota freskótöredékét – vonultatja fel június 24-től a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Megmentett műkincsek 2017 című kiállítása.

Idén ötödik alkalommal, július 8. és 14. között rendezik az Óbudai Blues Fesztivált – hangzott el az M1 aktuális csatorna június 25-ei műsorában. Az eseménysorozat 8-án, a Kobuci kertben Little G. Weevil zenész, producer 40. születésnapi koncertjével kezdődik.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma