NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.12.10

Több mint 120 éven át gőzmozdonyok karbantartására szolgált az a Kőbányai úti épület, amely hamarosan a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházának és próbacentrumának ad otthont. Marosi Miklós Széchenyi-díjas építésszel a múlt emlékeinek megőrzéséről, tervezői kreativitásról és az épület további hasznosításáról is beszélgettünk.

Eiffel_Muhelyhaz1


Már csak egy régi mozdony és a hatalmas, bazilikaszerű belső tér emlékeztet a MÁV egykori szerelőcsarnokára, ahol nemrégiben bokrétaünnepet tartottak. A felújított épület a maga egyszerűségében igyekszik otthont teremteni az Operaháznak, mely hamarosan birtokba is veszi. A beruházás tervezője, Marosi Miklós elmondta: kihívást jelentett a lenyűgöző méretű épületetet a magyar zene 21. századi helyszínévé alakítani. A korábban lebádogozott deszkatetőt például úgy kellett átépíteni, hogy megfeleljen az opera akusztikai feltételeinek. Ilyen típusú felújításra nincs példa a világon.


„Az nem szokatlan, hogy egy operaház próbaterme külön épületben van. De ez több mint próbaterem. Itt minden együtt van, ami az előadáshoz szükséges: díszlettárolás, díszletgyártás, jelmezkölcsönzés, műhely a suszternek, a fodrásznak... Itt állítják majd össze »adáskészre« a teljes előadást: itt történik a fények, a hangok, a színpadi szereplők beállítása, és a már elkészített anyaggal mennek át az igazi színpadra. Úgy kell elképzelni, mintha a végső formájába öntött előadást innen pendrive-on átvinnék a másik helyszínre, ott pedig elindítják, és megy minden úgy, ahogy azt a rendező a próbafolyamat alatt kidolgozta.”


Eiffel_Muhelyhaz_epitesz
Marosi Miklós az Eiffel Műhelyház bokrétaünnepén


A felújítás tervezőinek kreativitását ösztönözte az is, hogy az ipari műemlék múltját, karakterét mindenképpen meg akarták őrizni. Ebbe a koncepcióba nem fért bele sem a márvány, sem az arany stukkó használata. Marosi Miklós elárulta: az építészek kezében vannak olyan rafinált eszközök, amellyekkel meg tudják teremteni a pompa illúzióját, megtartva ugyanakkor a szerkezet szépségét. Például csiszolt betonnal vagy a színek kiválasztásával el tudják érni, hogy az épület nyers vonzereje érvényesüljön.


A 19. század végén Feketeházy János tervezte ipari csarnokot szerencsére megkímélte a történelem: a két háború és a forradalom alatt kapott kisebb belövéseket, de a fő jellegzetesség, a szegecselt acélszerkezet sértetlen maradt.

„Ez a korszak ipari technológiájának legkorszerűbb eleme volt. A felújítás során tátott szájjal csodáltuk a régi mesterek hihetetlen tudását. Egy Kossuth-díjas professzor, aki velünk dolgozott, boldogan újságolta egy felmérés után: kivételes szerencse, hogy a tartószerkezet elkészülte idején még nem ismerték a hegesztett acélt, ezért szegecsekkel dolgoztak. Ezt a technikát, amelyet például a Lánchíd építésénél is használtak, ma már kevesen ismerik. Szerencsére azt a néhány embert, aki még tud ilyet készíteni Magyarországon, sikerült megnyerni a munkánkhoz.”


Eiffel_munkasok


Nemcsak a tartószerkezet felújításához találtak elfeledett módszerekkel dolgozó mestereket. A homlokzat nyers téglából készült, összefestékezett falának helyreállításában is segítettek speciális tudással rendelkező emberek. Így lehetett megoldani a kezdetben lehetetlennek tűnő feladatot, hogy a Kőbányai útra néző épületrészt eredeti szépségében állítsák helyre.


Marosi Miklós szerint a műhelyház az eredetileg tervezettnél akár több feladatara is alkalmas lehet. „A két színpadon napközben zajlanak a próbák, de este kiürülnek a termek. Kőbányának nincsen kőszínháza, ugyanakkor itt van két csodás színházterem magas színvonalú technikai felszereltséggel, ahová más társulat is jöhetne előadást vagy más rendezvényt tartani. Akár az Operaház is használhatná újabb játszóhelyként, ahol például fiatal szerzők kísérleti kamaradarabjait mutathatnák be. Úgy vélem, van annyi zeneszerető ember Budapesten, hogy megtöltse ezt az épületet.”


Eiffel_Muhelyhaz_homlokzat


Az Operaház vezetésének kívánságára az épület múltját jelkép formájában is megőrzik. „Ókovács Szilveszter főigazgató megszerezte a magyar vasút egyik legszebb múzeumi darabját, egy étkezőkocsit. Az Operaház vállalta a felújítását, hogy később ez lehessen a színház büféje. Annak, aki nem ismeri az épület történelmét, furcsának tűnhet majd, hogy itt áll egy mozdony. De ez nem csupán dísz, hanem a magyar ipartörténet szimbóluma.”


P. A.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

foter-fesztival_R

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma