hangf_spotify_banner_728x90

2018.12.10

Több mint 120 éven át gőzmozdonyok karbantartására szolgált az a Kőbányai úti épület, amely hamarosan a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházának és próbacentrumának ad otthont. Marosi Miklós Széchenyi-díjas építésszel a múlt emlékeinek megőrzéséről, tervezői kreativitásról és az épület további hasznosításáról is beszélgettünk.

Eiffel_Muhelyhaz1


Már csak egy régi mozdony és a hatalmas, bazilikaszerű belső tér emlékeztet a MÁV egykori szerelőcsarnokára, ahol nemrégiben bokrétaünnepet tartottak. A felújított épület a maga egyszerűségében igyekszik otthont teremteni az Operaháznak, mely hamarosan birtokba is veszi. A beruházás tervezője, Marosi Miklós elmondta: kihívást jelentett a lenyűgöző méretű épületetet a magyar zene 21. századi helyszínévé alakítani. A korábban lebádogozott deszkatetőt például úgy kellett átépíteni, hogy megfeleljen az opera akusztikai feltételeinek. Ilyen típusú felújításra nincs példa a világon.


„Az nem szokatlan, hogy egy operaház próbaterme külön épületben van. De ez több mint próbaterem. Itt minden együtt van, ami az előadáshoz szükséges: díszlettárolás, díszletgyártás, jelmezkölcsönzés, műhely a suszternek, a fodrásznak... Itt állítják majd össze »adáskészre« a teljes előadást: itt történik a fények, a hangok, a színpadi szereplők beállítása, és a már elkészített anyaggal mennek át az igazi színpadra. Úgy kell elképzelni, mintha a végső formájába öntött előadást innen pendrive-on átvinnék a másik helyszínre, ott pedig elindítják, és megy minden úgy, ahogy azt a rendező a próbafolyamat alatt kidolgozta.”


Eiffel_Muhelyhaz_epitesz
Marosi Miklós az Eiffel Műhelyház bokrétaünnepén


A felújítás tervezőinek kreativitását ösztönözte az is, hogy az ipari műemlék múltját, karakterét mindenképpen meg akarták őrizni. Ebbe a koncepcióba nem fért bele sem a márvány, sem az arany stukkó használata. Marosi Miklós elárulta: az építészek kezében vannak olyan rafinált eszközök, amellyekkel meg tudják teremteni a pompa illúzióját, megtartva ugyanakkor a szerkezet szépségét. Például csiszolt betonnal vagy a színek kiválasztásával el tudják érni, hogy az épület nyers vonzereje érvényesüljön.


A 19. század végén Feketeházy János tervezte ipari csarnokot szerencsére megkímélte a történelem: a két háború és a forradalom alatt kapott kisebb belövéseket, de a fő jellegzetesség, a szegecselt acélszerkezet sértetlen maradt.

„Ez a korszak ipari technológiájának legkorszerűbb eleme volt. A felújítás során tátott szájjal csodáltuk a régi mesterek hihetetlen tudását. Egy Kossuth-díjas professzor, aki velünk dolgozott, boldogan újságolta egy felmérés után: kivételes szerencse, hogy a tartószerkezet elkészülte idején még nem ismerték a hegesztett acélt, ezért szegecsekkel dolgoztak. Ezt a technikát, amelyet például a Lánchíd építésénél is használtak, ma már kevesen ismerik. Szerencsére azt a néhány embert, aki még tud ilyet készíteni Magyarországon, sikerült megnyerni a munkánkhoz.”


Eiffel_munkasok


Nemcsak a tartószerkezet felújításához találtak elfeledett módszerekkel dolgozó mestereket. A homlokzat nyers téglából készült, összefestékezett falának helyreállításában is segítettek speciális tudással rendelkező emberek. Így lehetett megoldani a kezdetben lehetetlennek tűnő feladatot, hogy a Kőbányai útra néző épületrészt eredeti szépségében állítsák helyre.


Marosi Miklós szerint a műhelyház az eredetileg tervezettnél akár több feladatara is alkalmas lehet. „A két színpadon napközben zajlanak a próbák, de este kiürülnek a termek. Kőbányának nincsen kőszínháza, ugyanakkor itt van két csodás színházterem magas színvonalú technikai felszereltséggel, ahová más társulat is jöhetne előadást vagy más rendezvényt tartani. Akár az Operaház is használhatná újabb játszóhelyként, ahol például fiatal szerzők kísérleti kamaradarabjait mutathatnák be. Úgy vélem, van annyi zeneszerető ember Budapesten, hogy megtöltse ezt az épületet.”


Eiffel_Muhelyhaz_homlokzat


Az Operaház vezetésének kívánságára az épület múltját jelkép formájában is megőrzik. „Ókovács Szilveszter főigazgató megszerezte a magyar vasút egyik legszebb múzeumi darabját, egy étkezőkocsit. Az Operaház vállalta a felújítását, hogy később ez lehessen a színház büféje. Annak, aki nem ismeri az épület történelmét, furcsának tűnhet majd, hogy itt áll egy mozdony. De ez nem csupán dísz, hanem a magyar ipartörténet szimbóluma.”


P. A.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma