GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.10

Több mint 120 éven át gőzmozdonyok karbantartására szolgált az a Kőbányai úti épület, amely hamarosan a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházának és próbacentrumának ad otthont. Marosi Miklós Széchenyi-díjas építésszel a múlt emlékeinek megőrzéséről, tervezői kreativitásról és az épület további hasznosításáról is beszélgettünk.

Eiffel_Muhelyhaz1


Már csak egy régi mozdony és a hatalmas, bazilikaszerű belső tér emlékeztet a MÁV egykori szerelőcsarnokára, ahol nemrégiben bokrétaünnepet tartottak. A felújított épület a maga egyszerűségében igyekszik otthont teremteni az Operaháznak, mely hamarosan birtokba is veszi. A beruházás tervezője, Marosi Miklós elmondta: kihívást jelentett a lenyűgöző méretű épületetet a magyar zene 21. századi helyszínévé alakítani. A korábban lebádogozott deszkatetőt például úgy kellett átépíteni, hogy megfeleljen az opera akusztikai feltételeinek. Ilyen típusú felújításra nincs példa a világon.


„Az nem szokatlan, hogy egy operaház próbaterme külön épületben van. De ez több mint próbaterem. Itt minden együtt van, ami az előadáshoz szükséges: díszlettárolás, díszletgyártás, jelmezkölcsönzés, műhely a suszternek, a fodrásznak... Itt állítják majd össze »adáskészre« a teljes előadást: itt történik a fények, a hangok, a színpadi szereplők beállítása, és a már elkészített anyaggal mennek át az igazi színpadra. Úgy kell elképzelni, mintha a végső formájába öntött előadást innen pendrive-on átvinnék a másik helyszínre, ott pedig elindítják, és megy minden úgy, ahogy azt a rendező a próbafolyamat alatt kidolgozta.”


Eiffel_Muhelyhaz_epitesz
Marosi Miklós az Eiffel Műhelyház bokrétaünnepén


A felújítás tervezőinek kreativitását ösztönözte az is, hogy az ipari műemlék múltját, karakterét mindenképpen meg akarták őrizni. Ebbe a koncepcióba nem fért bele sem a márvány, sem az arany stukkó használata. Marosi Miklós elárulta: az építészek kezében vannak olyan rafinált eszközök, amellyekkel meg tudják teremteni a pompa illúzióját, megtartva ugyanakkor a szerkezet szépségét. Például csiszolt betonnal vagy a színek kiválasztásával el tudják érni, hogy az épület nyers vonzereje érvényesüljön.


A 19. század végén Feketeházy János tervezte ipari csarnokot szerencsére megkímélte a történelem: a két háború és a forradalom alatt kapott kisebb belövéseket, de a fő jellegzetesség, a szegecselt acélszerkezet sértetlen maradt.

„Ez a korszak ipari technológiájának legkorszerűbb eleme volt. A felújítás során tátott szájjal csodáltuk a régi mesterek hihetetlen tudását. Egy Kossuth-díjas professzor, aki velünk dolgozott, boldogan újságolta egy felmérés után: kivételes szerencse, hogy a tartószerkezet elkészülte idején még nem ismerték a hegesztett acélt, ezért szegecsekkel dolgoztak. Ezt a technikát, amelyet például a Lánchíd építésénél is használtak, ma már kevesen ismerik. Szerencsére azt a néhány embert, aki még tud ilyet készíteni Magyarországon, sikerült megnyerni a munkánkhoz.”


Eiffel_munkasok


Nemcsak a tartószerkezet felújításához találtak elfeledett módszerekkel dolgozó mestereket. A homlokzat nyers téglából készült, összefestékezett falának helyreállításában is segítettek speciális tudással rendelkező emberek. Így lehetett megoldani a kezdetben lehetetlennek tűnő feladatot, hogy a Kőbányai útra néző épületrészt eredeti szépségében állítsák helyre.


Marosi Miklós szerint a műhelyház az eredetileg tervezettnél akár több feladatara is alkalmas lehet. „A két színpadon napközben zajlanak a próbák, de este kiürülnek a termek. Kőbányának nincsen kőszínháza, ugyanakkor itt van két csodás színházterem magas színvonalú technikai felszereltséggel, ahová más társulat is jöhetne előadást vagy más rendezvényt tartani. Akár az Operaház is használhatná újabb játszóhelyként, ahol például fiatal szerzők kísérleti kamaradarabjait mutathatnák be. Úgy vélem, van annyi zeneszerető ember Budapesten, hogy megtöltse ezt az épületet.”


Eiffel_Muhelyhaz_homlokzat


Az Operaház vezetésének kívánságára az épület múltját jelkép formájában is megőrzik. „Ókovács Szilveszter főigazgató megszerezte a magyar vasút egyik legszebb múzeumi darabját, egy étkezőkocsit. Az Operaház vállalta a felújítását, hogy később ez lehessen a színház büféje. Annak, aki nem ismeri az épület történelmét, furcsának tűnhet majd, hogy itt áll egy mozdony. De ez nem csupán dísz, hanem a magyar ipartörténet szimbóluma.”


P. A.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma