kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.04.29

A BTM - Budapest Galéria és a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Óvodája több mint két éve szervez közösen művészetpedagógiai foglalkozásokat a Vármúzeum, a Budapest Galéria és az Új Budapest Galéria kiállításain. Ispánki Ágnes és Murányvári Aliz konduktorok arról beszéltek, hogy egy kortárs kiállításban tartott program mit adhat a mozgásukban korlátozott gyerekeknek.

muzeumpedagogia
A Pető Óvodából érkező gyerekek nagyon bátran dolgoznak a kiállításokon

Hogyan kell felkészülnie egy múzeumpedagógusnak, ha a Pető Intézetből fogad csoportot egy kiállításon?

 

Ispánki Ágnes: A mobilitást és a dinamikát kell pontosan kitalálni, különben a kísérő pedagógusnak kell folyamatosan figyelni a foglalkozás alatt, hogy például melyik gyereknek kell vastagabb ceruzát vagy nagyobb ecsetet adni.

 

Murányvári Aliz: Az a fontos, hogy a múzeumpedagógus kreatívan oldjon meg egy helyzetet. A konduktorok, akik nap mint nap foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel, sokszor féltik őket, ezért nem adnak a kezükbe éles eszközöket. Ezeken a művészetpedagógiai foglalkozásokon viszont előkerül a tűzőgép, az olló, a miltonkapocs, és ezeket meglepően jól használják, még soha senki nem sérült meg.

 

A Pető Óvodából érkező gyerekek, más csoportokhoz képest, nagyon bátran dolgoznak a kiállításokon. Nincs bennük semmilyen megfelelési kényszer.

 

M.A.: Ez általában jellemző a mozgássérültekre. Más csoportoknál valószínűleg a külső visszajelzések miatt alakulhat ki egyfajta gátlás.

 

I.Á.: Mindenkit arra biztatunk, hogy mindent meg kell próbálni. Nincs megoldhatatlan feladat. Soha nem kapnak negatív visszajelzéseket. Bármeddig is jutnak el, az pont elég, azzal mindenki elégedett.


muzeumpedagogia_peto_intezet
Ezeken a művészetpedagógiai foglalkozásokon előkerülnek az éles eszközök is,
amiket jól használnak a gyerekek

 

Az önértékelés szempontjából hogyan segíthet egy integrált családi délelőtt?

 

I. Á.: Egy családi programon ugyanazon a feladaton dolgozik mindenki, csak éppen másképp oldják meg ezeket. Mindenki megbirkózik velük, és minden megoldás egyformán jó.

 

M. A.: Mivel mindenki ugyanazt a feladatot kapja, ezért a mozgásukban korlátozott gyerekek egyformának érzik magukat a többiekkel. Látják, hogy a másik is gondolkozik és küzd, és ő sem tudja rögtön megoldani a feladatokat.

 

I. Á.: Az októberi családi napon azért voltak olyan nehéz feladatok is, amelyeket kifejezetten a szülőknek találtunk ki, és voltak olyanok, amelyeket csak együtt tudtak megoldani a szülők és a gyerekek.


muzeumpedagogia_peto_intezet2
A mozgássérült gyermekek ritkábban jutnak el képzőművészeti kiállításokra,
ezért is fontosak ezek a programok.

 

A foglalkozások szinte minden esetben a kiállításhoz kapcsolódó mesére épülnek, amelynek cselekménye a gyerekeket problémahelyzetek elé állítja. Mi a jelentősége a kiállítótérben meghallgatott és átélt történetnek?

 

I. Á.: A Pető Intézetes gyerekeknél a játéktevékenység fejlődése is zavart lehet, sokszor nem jutnak el a szabad játékig. Egy varázslatos történet megérintheti őket, és ha jól érezték magukat, akkor az óvodában már nem idegen tőlük a szerepjáték, és ezzel az ő játéktevékenységük ugrott egy szintet.

 

A mesére épülő foglalkozásoknál a gyerekek nem arra koncentrálnak, hogy meg tudnak-e rajzolni egy képet, hanem hogy − például egy varázslat miatt − le kell rajzolniuk huszonötször a boszorkányt. Más a cél. Nem arra figyelnek, hogy egy figurát kell rajzolniuk, hanem hogy leküzdjenek egy akadályt a történetben.

 

I. Á. Kialakítunk egy kötöttebb feladatsort a gyerekeknek, és azt már jól tudják alkalmazni egy mesés szituációban, egy kötetlen, spontán helyzetben. Ilyenkor észre sem veszik, hogy megfognak valamit, hogy elengedik, hogy leguggolnak vagy felállnak, mert részesévé válnak a mesének. Előfordul, hogy a gyerekek a kiállítótérben annyira motiváltak lesznek, hogy onnantól fogva képesek olyan mozdulatokra is, amelyekre korábban nem, például elkezdenek ollóval vágni.


muzped_peto_intezet
Itt nincsenek elvárások, minden megoldás egyformán jó

 

Amikor a Pető Intézetes gyerekeknek találok ki foglalkozásokat, akkor legtöbbet az eszközökön és a technikai megoldásokon gondolkozom. Ezeket az eszközöket vagy feladatokat azért találom ki, hogy segítsem a mozgást, vagy éppen nehezítsem.

 

M. A.: Mi nem nagyon használunk más eszközöket, mint amelyeket az adott lehetőségek kínálnak. Nem szoktunk eszközöket gyártani. Egy másik területen dolgozó szakember mindig friss szemmel látja a mozgásfejlesztés kérdését. Sokat lehet tőlük tanulni. Minden különleges eszköz használata lehetőség a mozgás fejlesztésére.

 

Miért lehet hasznos a szülőknek illetve a gyerekeknek, ha részt vesznek egy művészeti galériában szervezett családi rendezvényen?

 

M.A.: Ezeken a családi programokon a szülő is aktív alkotóvá válhat, jól érezheti magát a kiállításon.

 

I.Á.: A mozgássérült gyermekek ritkábban jutnak el képzőművészeti kiállításokra. Ezen a programon a családok megtapasztalják egy műalkotás befogadásának az élményét, varázsát és harmóniáját. A mozgáskorlátozott gyermeknek fejlődhet a koordinációja, problémamegoldó- és kognitív képessége. Csökkenhet a szorongása, a negatív énképe vagy az önbizalomhiánya. Nem utolsó sorban pedig aktív művészetkedvelő és múzeumba járó felnőtté válhat.

 

A következő családi programot 2019. május 4-én, szombat délelőtt 11-13 óráig szervezik Csörgő Attila Mozgásterek című kiállításán az Új Budapest Galériában a Bálna épületében.


A teljes interjú a Magyar Múzeumok honlapján olvasható.

Fotók forrása: magyarmuzeumok.hu


joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma