Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.01.10

Bodolai Balázs tizenkét éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. Ezalatt sok fontos rendezővel, többek között Matthias Langhoff-fal, Silviu Purcăretével, Andrij Zsoldakkal dolgozott együtt. Ibsen Rosmersholmjában, a 2018-as POSZT díjjal elismert, legjobb előadásában ő alakítja Rosmert. A próbafolyamat megéléséről, a motiváció változásáról, a társulati létről is beszélt transindexnek. INTERJÚ.

Bodolai_Balasz_Rosmersholm
Ibsen: Rosmersholm
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház


Hogyan tekintesz vissza pályakezdésedre? Mi maradt meg, mi változott azóta?

Középiskolában sokat szerepeltem színpadon, ott lehettem igazán önmagam. Akkor nem foglalkozott senki azzal, hogy a karakter mögé el lehet bújni, mindenestől fejest szöktünk a helyzetekbe. Ami azóta átalakult bennem, az a motiváció. Akkor nagyon eredménycentrikusan közelítettem meg ezt a munkát.


Mit értettél akkor eredmény alatt?

A cél a visszajelzés volt, a taps a végén. Ahogy az iskolában: nem az a fontros, hogy mennyit foglalkoztál valamivel, hanem hogy hányas a jegy a naplóban. Ez alakult át bennem azóta. Most már nem az eredmény hajt, sokkal inkább a folyamat érdekel. Egyre kevésbé tekintek úgy próbákra, mint valamire, amit át kell vészelni, inkább lehetőségként, hogy valamiben elmerüljön az ember.


b_bodolaiamerika4r
A Michal Dočekal rendezte Amerikában nyújtott alakításáért Bánffy Miklós-vándordíját kapott
Fotó: kronika.ro


A játék öröme megmaradt?

Volt egy periódus, amikor azt éreztem, hogy emberileg és a munka szempontjából is falnak ütköztem. Arra jöttem rá, hogy én mindenben az eredményt keresem, és a végét várom. Hiába hangoztatják gyakran, hogy a színház az itt és mostról szól, amíg az ember nem jut el addig, hogy ezt megtapasztalja, ez egy jól hangzó szöveg, egy belső graffiti. Daniel Goleman, Csíkszentmihályi Mihály, Daniel Kahneman könyvei hoztak sok felismerést, és Declan Donnellan könyve, a The Actor and the Target. Ő azt mondja, ne azon dolgozz, hogy egy karaktert kitalálj, azt kell megtanulni, hogy hogyan tudsz létezni a színpadon. Ne kényszeresen magadat figyeld, a figyelemnek a partnerre kell irányulnia. Sztanyiszlavszkij is, Zsoldak is ezt mondta: te nem létezel, csak a partnered.


A kolozsvári színháznál töltött évek alatt sok fontos rendezővel volt alkalmad együtt dolgozni. Milyen az a rendező, akivel szívesen dolgozol együtt?

Az egyetlen szempont a minőségre való törekvés. A rendező létrehoz egy keretet, ami meghatározza a színész mozgásterét. Nincs recept, hogy ha ezt a térképet használom, akkor el lehet jutni a hegy tetejére, a másikkal meg nem. Sok térkép van, és sok egyéniség.



hattyudal_bodolai_2016bi
A Hattyúdal című előadásban
Fotó: Bíró István


A Rosmersholmban Andrij Zsoldakkal dolgoztatok, aki sokszor megfogalmazta, hogy semmi szabadságot nem ad a színészeknek. Az előadásban mégis a racionális kontrollnak az elengedését láttam rajtad.

Zsoldak a színházat egy végletekig felfokozott konfliktuális helyzetnek látja. Egy rendkívül pontos pályát rajzolt meg mindenkinek. Cselekvések sorozatát, amelyeket a végletekig pontosított: megvolt, hogy adott pillanatban mi történik. Ezáltal megteremtette a lehetőséget, hogy az ember teljes mértékben átadja magát neki. A kontroll elengedésében mindig az a gond, hogy egy idő után kifullad, általános robbanás lesz belőle. Viszont ezek a pontos stációk megadják a lehetőségét annak, hogy te ne vaktában szaladj bele az erdőbe, hanem fától fáig. Mindennek az alapja a nagyon pontos rend. Ha megvan a konkrét cél, ahova el kell érnem, teljesen bele tudom vetni magamat.


Téged hogyan változtatott meg ez a próbafolyamat? Mi történik egy ilyen találkozás után?

A Rosmersholm egy új minőség megélését jelentette. Van egy improvizációs jelenetem az előadásban, amely teljesen egzaltált állapotot feltételez. Ez a munkafolyamat igazolta, hogy mindaz, amit egészen addig a pontig megtapasztaltam, nem volt hiába. Olyan volt, mint egy érettségi. Addig éreztem, hogy oké, vannak szerepek, amik ha megtalálnak, akkor talán jól tud működni valami, most viszont azt érzem, hogy vannak bizonyos munkakörülmények, amelyek között bármilyen szereppel meg tudok birkózni. És mivel borzalmasan intenzív volt a munkafolyamat és maga az előadás is, hagyott egy hiányt, vagy nosztalgiát az iránt az intenzitás iránt, hogy olyan hőfokon létezhessek.


Tizenkét éve vagy a kolozsvári színház társulatának tagja. Milyen a folyamatos társulati létezés?

A társulattal való viszonyom most jó. Sok év telt el úgy, hogy nem találtam a helyem. Sokat gondolkodtam azon, hogy elmenjek, de most úgy érzem, el kell engednem ezt a lufit, ami folyton ott lebegett fölöttem. Inkább szembenézek a ténnyel, hogy tizenkét éve itt vagyok, most itt vagyok.


A teljes inetrjú a transindex.ro-n olvasható.

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma