IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.09.05

„Mikor felidézzük a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját és az ő pályafutását, úgy érezzük, mintha most is itt lenne közöttünk” – fogalmazta meg dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 5-én a hetvenöt éve elhunyt Móricz Zsigmond sírjánál, a Fiumei Úti Sírkertben. Az író pedig bizonyára egyetértett, letekintett az egybegyűltekre és köszönetet mondott az emlékező szavakért.

_D0A2544_Copy


Ha Móricz Zsigmond műveire és a bennük megidézett paraszti világra gondolunk, olyan érzésünk támad, mintha az író koránál régebbi múltba, egy letűnt, túlhaladott és vad világba repülnénk – folytatta emlékezését dr. Hoppál Péter, és kiemelte: Móricz naturalistának mondott ábrázolásmódja, amelyet Kosztolányi Dezső magához a természethez hasonlított, egy valóban kilátástalan, zárt világot tár elénk. Ennek mintegy ellenpontozásaként Móricz a harmincas évek Magyarországának vidékén értékmentő és tehetséggondozó munkát vállalt: járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, de még amerikai magyar szerzők írásait is közölte, és felkarolta az autodidakta tehetségeket. Áldozatos munkája során meséket, népdalokat és más népi kincseket rögzített és őrzött meg az örökkévalóság számára.


_D0A2473_Copy

 

„Móricz életére és életművére is jellemző, hogy olyan messzire utazik, olyan rejtett zugokat tár fel, ahol már mások az élet törvényszerűségei. Olyan helyeket mutat meg és olyan mélyre ás a magyar lélek, illetve a magyar társadalom bugyraiban, hogy sebeket és fájdalmakat is okoz vele. Ezzel azonban egyúttal tükröt is tart a társadalom és a magyarság egésze felé, továbbá a fejlődés szükségességét is hangsúlyozza” – emlékezett dr. Hoppál Péter. Arról is szólt: Móricz Zsigmond kora Magyarországának kiemelt személyisége volt, a jobb jövő akarója, a pozitív emberi értékek védelmezője, a ma Magyarországának pedig hírnöke, aki azt vallotta: „mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható, pillanatnyi sikernek”. Gondolatvilágának mélysége ma, hetvenöt évvel halála után is aktuális mondanivalót hordoz emberről, társadalomról, nemzetről és a fejlődés folytonos szükségességéről. „Ezért fontos, hogy a jelen és a jövő számára is érthetővé tegyük életművét, és életben tartsuk szellemiségét” – szólított fel dr. Hoppál Péter, majd értékőrző tevékenységéért köszönetet mondott a Móricz Zsigmond Társaságnak, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is.


_D0A2529_Copy

 

Az ünnepélyes megemlékezésen dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke felidézte, miként zajlott Móricz Zsigmond temetése és meghatódva emlékezett Illyés Gyula búcsúszavaira: „A magyarság hadszínterének legnagyobb ismerője szállt sírba. Siratunk, mint a kurucok siratták Vak Bottyánt, mert te magad is teremtetted hadseregedet. Turi Danit, Nyilas Misit és a többieket. Ez a hadsereg immár mindörökké fogva él és hirdetni fogja a nevedet. Ady, Kaffka, Kosztolányi, Osvát Ernő és Babits Mihály után te is korán hagytál el bennünket. Pedig még mindig nagyon kevesen vagyunk és még mindig kevés az alkotás. Újulj meg bennünk, ne hagyj el minket!”.

 

Visszaemlékezésében dr. Szilágyi Zsófia azt is elmondta: Móricz független szellem volt, aki olyan mennyiségű szöveget hagyott ránk, hogy még ma sem jelenthetjük ki magabiztosan, ismerjük a teljes életművet. Hetvenöt évvel a halála után is azt érezhetjük időnként, hogy kopog valahol az írógépén, hiszen új Móricz-könyvek keltenek izgalmakat, mai olvasók várják naplójának egy-egy új kötetét. Ugyanakkor nem csak olvasni és újraolvasni izgalmas a köteteit, kimondottan izgalmas foglalkozni Móricz Zsigmond személyével is: életművén és sorsán keresztül egy egész korszakra láthatunk rá – és nem pusztán a korszak irodalmára. „Azon is elgondolkozhatunk, milyen utat járt be a Tiszacsécsén született kisfiú, vajon mennyire tipikus vagy egyedi az a társadalmi emelkedéstörténet, ami egészen az irodalmi elit közepére vitte fel őt.”


_D0A2560_Copy

 

Móricz azonban nemcsak író volt, hanem az írás rabja is – tette hozzá dr. Szilágyi Zsófia, majd kijelentette: „mégis képes volt a szövegtermelésben megállni időnként, hiszen nem szerette ismételni önmagát sem témában, sem művei elbeszélésmódjában vagy szerkesztésében. Néha elfáradt, majd újra nekirugaszkodott, hogy valami nagyon mást, nagyon újat hozzon létre. Ezekből a nekibuzdulásokból született meg Az Isten háta mögött, a Kivilágos kivirradtig, a Rab oroszlán vagy az Árvácska.” „Ne hagyj el minket” – mondta beszédében Illyés, és Móricz máig nem hagyta el irodalmunkat – jegyezte meg, hozzáfűzve: nem minden regénye és novellája szólítja meg a mai olvasót, a színpadokon ritkán születnek Móricz-műveket idéző előadások, de az irodalomtörténészek ma is kutatják titkait, írók beszélnek esszékben kedvenc Móricz-műveikről, sőt Móricz néha regények hőseként jelenik meg, mondatai élednek újra kései utódai – Nádas Péter, Esterházy Péter, Spiró György, Grecsó Krisztián, Háy János, Oravecz Imre – szövegeiben.

 

A megemlékezés zárásaként Móricz Zsigmond sírjánál koszorút helyezett el többek között dr. Hoppál Péter, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete vezetője és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes is.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma