NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2017.09.05

„Mikor felidézzük a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját és az ő pályafutását, úgy érezzük, mintha most is itt lenne közöttünk” – fogalmazta meg dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 5-én a hetvenöt éve elhunyt Móricz Zsigmond sírjánál, a Fiumei Úti Sírkertben. Az író pedig bizonyára egyetértett, letekintett az egybegyűltekre és köszönetet mondott az emlékező szavakért.

_D0A2544_Copy


Ha Móricz Zsigmond műveire és a bennük megidézett paraszti világra gondolunk, olyan érzésünk támad, mintha az író koránál régebbi múltba, egy letűnt, túlhaladott és vad világba repülnénk – folytatta emlékezését dr. Hoppál Péter, és kiemelte: Móricz naturalistának mondott ábrázolásmódja, amelyet Kosztolányi Dezső magához a természethez hasonlított, egy valóban kilátástalan, zárt világot tár elénk. Ennek mintegy ellenpontozásaként Móricz a harmincas évek Magyarországának vidékén értékmentő és tehetséggondozó munkát vállalt: járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, de még amerikai magyar szerzők írásait is közölte, és felkarolta az autodidakta tehetségeket. Áldozatos munkája során meséket, népdalokat és más népi kincseket rögzített és őrzött meg az örökkévalóság számára.


_D0A2473_Copy

 

„Móricz életére és életművére is jellemző, hogy olyan messzire utazik, olyan rejtett zugokat tár fel, ahol már mások az élet törvényszerűségei. Olyan helyeket mutat meg és olyan mélyre ás a magyar lélek, illetve a magyar társadalom bugyraiban, hogy sebeket és fájdalmakat is okoz vele. Ezzel azonban egyúttal tükröt is tart a társadalom és a magyarság egésze felé, továbbá a fejlődés szükségességét is hangsúlyozza” – emlékezett dr. Hoppál Péter. Arról is szólt: Móricz Zsigmond kora Magyarországának kiemelt személyisége volt, a jobb jövő akarója, a pozitív emberi értékek védelmezője, a ma Magyarországának pedig hírnöke, aki azt vallotta: „mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható, pillanatnyi sikernek”. Gondolatvilágának mélysége ma, hetvenöt évvel halála után is aktuális mondanivalót hordoz emberről, társadalomról, nemzetről és a fejlődés folytonos szükségességéről. „Ezért fontos, hogy a jelen és a jövő számára is érthetővé tegyük életművét, és életben tartsuk szellemiségét” – szólított fel dr. Hoppál Péter, majd értékőrző tevékenységéért köszönetet mondott a Móricz Zsigmond Társaságnak, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is.


_D0A2529_Copy

 

Az ünnepélyes megemlékezésen dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke felidézte, miként zajlott Móricz Zsigmond temetése és meghatódva emlékezett Illyés Gyula búcsúszavaira: „A magyarság hadszínterének legnagyobb ismerője szállt sírba. Siratunk, mint a kurucok siratták Vak Bottyánt, mert te magad is teremtetted hadseregedet. Turi Danit, Nyilas Misit és a többieket. Ez a hadsereg immár mindörökké fogva él és hirdetni fogja a nevedet. Ady, Kaffka, Kosztolányi, Osvát Ernő és Babits Mihály után te is korán hagytál el bennünket. Pedig még mindig nagyon kevesen vagyunk és még mindig kevés az alkotás. Újulj meg bennünk, ne hagyj el minket!”.

 

Visszaemlékezésében dr. Szilágyi Zsófia azt is elmondta: Móricz független szellem volt, aki olyan mennyiségű szöveget hagyott ránk, hogy még ma sem jelenthetjük ki magabiztosan, ismerjük a teljes életművet. Hetvenöt évvel a halála után is azt érezhetjük időnként, hogy kopog valahol az írógépén, hiszen új Móricz-könyvek keltenek izgalmakat, mai olvasók várják naplójának egy-egy új kötetét. Ugyanakkor nem csak olvasni és újraolvasni izgalmas a köteteit, kimondottan izgalmas foglalkozni Móricz Zsigmond személyével is: életművén és sorsán keresztül egy egész korszakra láthatunk rá – és nem pusztán a korszak irodalmára. „Azon is elgondolkozhatunk, milyen utat járt be a Tiszacsécsén született kisfiú, vajon mennyire tipikus vagy egyedi az a társadalmi emelkedéstörténet, ami egészen az irodalmi elit közepére vitte fel őt.”


_D0A2560_Copy

 

Móricz azonban nemcsak író volt, hanem az írás rabja is – tette hozzá dr. Szilágyi Zsófia, majd kijelentette: „mégis képes volt a szövegtermelésben megállni időnként, hiszen nem szerette ismételni önmagát sem témában, sem művei elbeszélésmódjában vagy szerkesztésében. Néha elfáradt, majd újra nekirugaszkodott, hogy valami nagyon mást, nagyon újat hozzon létre. Ezekből a nekibuzdulásokból született meg Az Isten háta mögött, a Kivilágos kivirradtig, a Rab oroszlán vagy az Árvácska.” „Ne hagyj el minket” – mondta beszédében Illyés, és Móricz máig nem hagyta el irodalmunkat – jegyezte meg, hozzáfűzve: nem minden regénye és novellája szólítja meg a mai olvasót, a színpadokon ritkán születnek Móricz-műveket idéző előadások, de az irodalomtörténészek ma is kutatják titkait, írók beszélnek esszékben kedvenc Móricz-műveikről, sőt Móricz néha regények hőseként jelenik meg, mondatai élednek újra kései utódai – Nádas Péter, Esterházy Péter, Spiró György, Grecsó Krisztián, Háy János, Oravecz Imre – szövegeiben.

 

A megemlékezés zárásaként Móricz Zsigmond sírjánál koszorút helyezett el többek között dr. Hoppál Péter, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete vezetője és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes is.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma