GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.05

A január végén nyílt Iparterv 50+ című kiállítás annak az eseménysorozatnak a része, amellyel a Ludwig Múzeum az 1968-ban és 1969-ben, az Iparterv irodaépületének dísztermében megrendezett legendás kiállítások 50 éves évfordulóját ünnepli. Milyen legendák kötődnek a kiállításokhoz? Miért voltak történelmi jelentőségűek ezek a tárlatok? Erről beszélt Készman József, az Iparterv 50+ egyik kurátora.

AzIpartervCsoport1969
Az Iparterv csoport 1969-ben
Forrás: slideplayer.hu


Tulajdonképpen hogyan lehet definiálni az Iparterv-csoportot? Miért volt művészettörténeti jelentőségű a két kiállítás?

Sinkovits Péter, az Iparterv kiállítások rendezője fogalmazta meg a Dokumentum 69-70 című katalógusban, hogy: „a kiállítás koncepciója az volt, hogy azokat a művészeket mutassa be, akik az aktuális törekvések legjellemzőbb változatait képviselik.


Ezek a fiatalok nem folytatták közvetlenül a hagyományokat, hanem a világ művészetének jelenlegi állapotában próbáltak tájékozódni, a leghaladóbb avantgard törekvésekkel együttlépni. Szabadon próbáltak gondolkozni a világ jelenségeiről, új formákat kerestek élményeik kifejezésére.”


vegeldaniel_com_337863_600
Az Iparterv-csoport tagjai a Ludwig Múzeum kiállításának megnyitóján
Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Adattár és Digitális Archívum


Az első Iparterv kiállításokon szereplő művészek tehát nem képeztek egységes csoportot sem stilárisan, sem egyéni törekvéseik szintjén, hanem egy alkalmilag összeállt csoport volt, amelynek tagjai 1968-ban elsőként tudtak zsűrimentes kiállításon megjelenni úgy, hogy a Nyugat-Európában, vagy az egyetemes művészetben lévő tendenciákat képviselték. A modernitás, illetve a modern művészet első csoportos deklarált megjelenése volt ez, még akkor is, ha csak néhány napig volt nyitva.


Az első kiállításról számos legenda kering. Mit lehet tudni a történtekről?

A visszaemlékezések egyik változata szerint a megnyitó után rögtön elkezdtek gyűlni a fellegek a kiállítás körül, úgyhogy összesen néhány napig volt csak nyitva, lekapcsoltatták a kiállítótérben a villanyt, aztán rövid időn belül le is bontották a kiállítást.


A_legendas_1968-as_elso_Iparterv-kiallitas_terme
Az 1968-as első Iparterv-kiállítás terme az Iparterv Deák Ferenc utcai épületének dísztermében
Forrás: Artpool Művészetkutató Központ


Az egy évvel később megrendezett második kiállítás előtt már volt zsűrizés?

Igen, a második tárlat nyitása előtt már volt zsűrizés és meg is maradt a jegyzőkönyv. Ugyanakkor volt olyan is, hogy a zsűri által nem javasolt műveket mégis kiállították.


Milyen hatással volt az Iparterv a következő generációk művészeire?

Az Iparterv meghatározó tény, a művészettörténeti kánonban szereplő nagyon fontos ügy, sokszor talán kicsit a magyar művészet „szent tehene is”. Ugyanakkor az iparterves művészek később a saját egyéni pályájukat járták, így direkt összefüggések nem mutathatók ki a későbbi generációk művészetében, minthogy valaki az Iparterv hatására „ipartervszerűen” kezdett gondolkodni, és ez megjelenik a munkájában, de azt megpróbáljuk a mostani kiállításon bemutatni, hogy a mester-tanítvány viszonyban hogyan forgatódik vissza, az „ipartervesség”.

 

Az_1968-as_Iparterv-kiallitas_katalogusanak_boritoterve
Az 1968-as Iparterv-kiállítás katalógusának borítóterve, amelyet Kemény György készített
Forrás: Artpool Művészetkutató Központ

Mi az Iparterv 50+ című programsorozat alapkoncepciója?

A most nyílt kiállításon nem rekonstruálni szeretnénk az egykori tárlatot, hanem kicsit körbejárni a témát. Emellett lesz konferencia és kerekasztal-beszélgetés, illetve vetítések és még sok egyéb program.

 

Hogyan járja körbe a mostani kiállítás a témát?

Azt szerettük volna megnézni, hogy az egykori iparterves művészek 50 év elteltével milyen utakat jártak be, milyen munkákat hoztak létre. Ezt tükrözi a tárlat címe is: Iparterv 50+ Érdekes lehet a jelen felől újra gondolni, esetleg átkeretelni gondolataikat erről a fontos, kánonképző jelentőségű kiállítássorozatról.


vegeldaniel.com_336354
Iparterv 50+
Forrás. ludwigmuseum.hu

A látogatók hogyan ismerhetik meg az Iparterv történetét?

A tárlat első részében van egy információs tér, ahol dokumentumok szintjén fel fog bukkanni az egykori Iparterv I.–II., plusz az egésznek a kontextusa. Körbejárjuk az előzményeket, hogy milyen fontos kiállítások voltak az Iparterv előtt a hatvanas években, és ez mire futott ki. Emellett egy összegzés interaktív módon mutatja be az események, helyszínek, személyek és színterek közötti kapcsolati hálót, az egyes csomópontokra kattintva pedig bővebb információk jönnek fel.


Hány művész alkotásaival találkozhatunk a kiállításon?

A művésznévsor egyrészt az 1968-as, 1969-es kiállítás résztvevőiből áll. Ezenkívül utólag kiadtak egy katalógust és abban szerepeltek olyan művészek is, akik a két tárlaton nem állítottak ki, pl. Erdély Miklós, aki a kiállítótérben performanszaival szerepelt. Így összesen 18, az Ipartervhez kapcsolódó művész alkotásai láthatóak, illetve beemeltük a kiállításba 8 olyan fiatalabb művész munkáit is, akiknek az iparterves művészek voltak a mestereik, és valamelyik alkotásukra reflektálnak.


vegeldaniel_com_337044_600
Hajdu István megnyitja a kiállítást
Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Adattár és Digitális Archívum

Érdekesség például, hogy Kemény György is szerepel a kiállítók között, aki nem volt kiállító iparterves művész, viszont anno a kiállítás plakátját, meghívóját, katalógus dizájnját ő készítette, és szervesen kapcsolódott a kiállítókhoz. Az egykori plakátokat is bemutatjuk, és megkértük arra, hogy a mostani kiállításra is készítsen egy plakátot, ez is látható lesz, amikor belépünk a kiállítás bejáratán, ahol a múlt és a jelen művészete fog találkozni egymással.


A tárlat március 24-ig tekinthető meg.

A teljes interjú ludwigmuseum.blogon olvasható.


 

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma