IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.12

Hetven múzeum és kulturális intézmény gyűlik össze a 23. Múzeumok Majálisára május 13-án a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM). Az idei majális többek között a Családok évéhez és a Közösségek Hetéhez kapcsolódik. De miből érdemes válogatni? Összegyűjtöttük a legizgalmasabb programokat!

muzeumok_majalisa


Az idei Múzeumok Majálisa három tematika köré épül. Kapcsolódik a Családok évéhez, a Közösségek Hetéhez, valamint a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM aktuális jelmondatához: Múzeumok hiperhálózata – Új megközelítés, új közönség – mondta Varga Benedek, az MNM főigazgatója az esemény sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a hiperhálózat gondolata a múzeumok kapcsolati hálójára, társadalmi tőkéjére, közösségi munkájára hívja fel a figyelmet.


muzeumok_majalisa2


A rendezvény alapvetően a közönség számára nyitott helyszíneken fog zajlani, de néhány eseményt a látogatók elől máskor elzárt területen, például a díszteremben tartanak meg. De milyen programokból érdemes válogatni? A Múzeum-zugoly és a Lapidárium főként a múzeumi szakemberek és a közönség találkozásának, szakmai előadásoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek lesz a színhelye. Míg a Műtárgysétányon az MNM állandó kiállításaiban betűk szólítják meg a látogatókat, a Tudássétányon pedig mindenki tesztelheti tudását. A majálison megjelenő múzeumok programjai közül kiemeltünk néhány érdekességet:


  • A Múzeumi-zugolyban délben a Néprajzi Múzeum képviseletében tart előadást Kemecsei Lajos A megújuló budapesti Néprajzi Múzeum címmel.
  • Szintén a Múzeumi-zugolyban tart előadást Kémek, korok, életek címmel Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója.
  • A Lapidáriumban Élő Múzeum Café – Pénz? Ambíció? Megbecsülés? címmel rendeznek beszélgetést, amelyen a Petőfi Irodalmi Múzeum is képviselteti magát Kalla Zsuzsanna gyűjteményi igazgató személyében.
  • Mi lenne, ha tényleg megmozdulnának a képek és mesélni kezdenének? Erre ad választ az Élő fényképalbum címmel tartandó rendhagyó tárlatvezetés, amely 15:30-kor kezdődik az Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításában.
  • Szintén az MNM állandó történeti kiállításban tartanak rendhagyó tárlatvezetést „El kell menni katonának”… – Családi tárlatfelfedező séta címmel.


Az ingyenes majálison különleges tárlatvezetésekkel, gasztronómiai kóstolókkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket, ahol a kiemelt múzeumok mellett képviselteti magát többek között az Országos Széchényi Könyvtár, a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is. A Hahó Együttes 11 órától játszik a gyerekeknek, a rendezvény záróeseménye pedig a Balázs Elemér Group koncertje lesz.


A részletes program ITT olvasható.


muzeumok_majalisa3


A 23. Múzeumok Majálisának védnöke Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint Sára Botond, Józsefváros alpolgármestere. A rendezvényen átadják a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elismeréseit is.

 


Fischer Viktória/MTI

Fotó: muzeumokmajalisa.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma