Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.04.30

Mi került az európai arisztokrácia étkezőasztalaira? Milyen porcelánokat használtak a budai Várban, valamint a gödöllői kastélyban? Ha kíváncsi vagy a válaszra, látogass el a Gödöllői Királyi Kastélyba, ahol Terítéken a „fehér arany” – Kastélyok, paloták, porcelánok címmel nyílt tárlat! Egy letűnt korszak és egy régen irigyelt társadalmi réteg étkezési szokásaiba pillanthatunk be a kiállításon.

A „fehér arany”, azaz a porcelán birtoklása régen rangot, kiváltságot jelentett – írják a Gödöllői Királyi Kastély oldalán. Olyan áhított tárgy volt, amelynek komoly értéket tulajdonítottak. A magyar arisztokrácia már régóta kedvelte és gyűjtötte az európai porcelánmanufaktúrák termékeit, amelyek magas ára a 19. század közepétől a magyar porcelánmanufaktúrák felé terelte a gazdag polgárság és az arisztokrácia megrendeléseit – olvashatjuk a kiralyikastély.hu-n. Mint írják: külföldön talán a legismertebb magyar porcelánmárka a „Herendi”, a brit uralkodócsalád rajongásának és Fischer Mór szakértelmének köszönhette európai hírnevét.

 

1568
Fotó: kiralyikastely.hu


Amikor a bécsi porcelángyár, a térség második legrégebbi és nagy történeti hagyományokkal rendelkező manufaktúrája 1864-ben beszüntette termelését, a művészi kivitelezésű, egyedi porcelánok előállítására szakosodott herendi gyár vevőköre látványosan bővült. 1867 után a legnagyobb megrendelések a királyi udvarból érkeztek, és a Herendi Porcelánmanufaktúra 1872-ben elnyerte a császári és királyi udvari szállítói címet. A Budán és Gödöllőn használt készletek gyártása mellett gyakran a diplomáciai ajándéknak szánt darabok is Herenden készültek.

Az arisztokraták életének fontos eseményei közé tartozott a vendéglátás, amelynek fénypontját az étkezések adták. A reprezentáció és az etikett sehol sem került annyira erősen előtérbe, mint a szertartások által uralt étkezéseken, kiváltképp az esti vacsorákon. Az étkezések a mindennapok során is szigorú szabályok szerint zajlottak. A terítékek is éppen annyira finomak és drágák voltak, mint a nagyobb eseményeken, talán csak a mennyiségük volt kevesebb, igazodva a rövidebb ételsorhoz és az asztal körül lévők számához. A tányérok, poharak, evőeszközök minősége jól mutatta a vendéglátó család társadalmi helyzetét.


406_1
Fotó: kiralyikastely.hu


„Sajnos a 20. század történelmi viharaiban e pompás porcelánterítékek részben, vagy egészben megsemmisültek, sokszor a tárolásukra szolgáló bútorokkal és gyakran magával a kastély vagy a palota épületével együtt. A kirabolt, felgyújtott és a földdel egyenlővé tett épületekből kimentett minden egyes porcelán ritka és értékes tanú, amely egy letűnt korszak és egy régen irigyelt társadalmi réteg étkezési szokásairól tanúskodik. A kiállításunkon bemutatott tárgyak különleges 19. századi darabok, az empire korszakától egészen a századfordulóig” – olvashatjuk a tárlat oldalán.

 

A kiállításon bemutatott porcelántárgyakat (pohárhűtő, parfés kínáló, csemegéstálka, tejszínes kiöntő) megterített asztalokon, korhű enteriőrökben tekinthetjük meg. A Gödöllői Királyi Kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia korát a híres bécsi gyárak termékei, illetve a különleges herendi porcelánok reprezentálják. A tárlat igazi különlegessége, hogy egy kiállításon belül jelennek meg az úgynevezett Alexandra Pavlovna-étkészlet darabjai és a budai várban, valamint a gödöllői kastélyban használt királyi porcelánok.


godollo-45
Fotó: Papp Eszter


Az időszaki kiállítás a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 keretében az Európai Királyi Kastélyok Szövetsége közös tematikája alapján valósult meg. A tárlatot szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők Gödöllőn.

 

A kiállításra műtárgyakat kölcsönzött:

Ari S. Kupsus, Emberi Erőforrások Minisztériuma

Fazekas György Alpár, Gödöllői Városi Múzeum

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Iparművészeti Múzeum, Nemes Galéria



Forrás: Kultúra.hu/kiralyikastely.hu/MTI

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma