IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.15

A nagypolgári játékok még a felnőttek szórakoztatását szolgálta: a férfiak a kőépítőkből a kor legújabb vivmányainak kicsinyített mását építették meg, a hölgyek pedig a szalonban állították ki porcelánbabáikat. Az Óbudai Múzeum játéktörténeti kiállításán tartott tárlatvezetésen ezektől a térgyaktól a szocialista időszak játékaihoz jutottunk el.

jatekkiallitas2
Több készlet kőépítő is szerepel a vitrinekben
Forrás: Óbudai Múzeum

A Játék a városban 2016-ban nyitott meg, a korábbi, ma már elavultnak számító, 1977-es tárlatot váltotta. A kiállításrendezési koncepció is elmozdult az előzőtől, ahol még külön szerepeltek a fiúknak és lányoknak készített játékok. A mostani elrendezés városi térbe helyezve vizsgálja, hogy az egyes korokban hogyan épül fel a gyerekek mikrokozmosza. Maga a tér is olyan, mint egy város, különféle szigetekre tagolódik, az egységek egymással szoros kapcsolatban állnak, ezáltal nem is beszélhetünk lezárt és jól körülhatárolható kategóriákról.


A Budapest Art Week részeként tartott tárlatvezetésen Oroszi Diana elsőként a múzeum legkorábbi játékait mutatta meg. A gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1860-as évekből származnak. Megtudtuk, hogy ezek a nagypolgári játékok még nem a gyermekek számára készültek. A felvilágosodás előtt nem volt szempont a gyermekek szórakoztatása és tudatos nevelése, ennek megfelelően a 18. századi játékok a felnőttek számára nyújtottak felüdülést.


IMG_20190411_163226
Vasúti modellek a kiállításban
A szerző felvétele


A legkorábbi játékok között szerepelnek a férfiak számára készített kőépítők, amelyek az akkori ipari vívmányokat modellezték le. A jellemzően 3-4 havi átlagfizetésért megvásárolható készletekhez igényes metszetes füzetek is tartoztak, amelyek részletesen megmutatták, hogy mit és hogyan lehet építeni az adott készletből. Az Anker kőépítőket a második világháborúig gyártották, ezt követően fokozatosan megjelentek az egyszerűbb, szerényebb, de továbbra is minőségi építőjátékok, amelyeket a könyvkiadók gyakran karácsonyi kiadványaik mellé csomagoltak.


Szintén a férfiak számára készültek a különféle vasúti modellek. Egyes változataiknál a mozdonyok fűthetőek voltak – így előforfult, hogy a játék közben bekövetketett tűz miatt ki kellett hívni a tűzoltókat. Az 50-es évek végén megjelentek a pénzverdei vasutak, amelyek szerényebb kivitelezésűek voltak, mint a korábbiak, de még ezek is luxuscikknek számítottak: az Előre nevű típus például egy havi átlagfizetésbe került. Habár ezek a vonatok aprólékosan kidolgozottak, a hozzájuk készített kiegészítők nem teljesen kompatibilisek velük, és minőségükben is silányabbak. A pénzverdei vasutakat csak 5 éven át gyártották, őket követték a PIKO készletek, amelyek megfelelthetőek voltak ugyan, viszont a vonatok már műanyagból készültek.


IMG_20190411_163246
Babák a kiállításban
A szerző felvétele


A kiállítás következő nagy egysége a babák vitrinjei, ahol a különféle típusok mellett megismerhető készítésük technológiai háttere is, valamint a híres porcelángyárak luxusbabái is megtekinthetők. Megtudtuk, hogy a játékbabákat a fejrészük alapján lehet datálni, például a porcelánbabák Magyarországon az 1860-as évektől jelentek meg. Ezek még szalonbabák voltak, tehát nem játékra tervezték őket, sokkal inkább presztízsértékük volt.


A központi térben nagyon sok babaházat lehet megtekinteni. A rendezés során nem az volt a cél, hogy komplett enteriőröket rendezzenek be, inkább egy-egy hangulat megragadása volt a kurátorok szándéka. Megnéztünk többek között egy nagypolgári szatócsbolt miniatűr változatát, ahol minden részlet egy valós üzlet kicsinyített mása, minden pontosan kidolgozott és mozgatható. Megfigyelhető, hogy a korral előrehaladva az egyes elemek egyre inkább rögzítettek és jelzésértékűek lesznek, ami nemcsak a tömegtermelés következménye, hanem az is, hogy ezek a bútorok már a gyermekeknek készültek, és egyre fontosabbá vált, hogy a játék során ne kapjanak mindent készen, hanem használják a fantáziájukat is.


IMG_20190411_163230
Babaházak a kiállításban
A szerző felvétele


Kiemelt vitrint kaptak a kiállításon a különféle vigasztárgyak is. Megtudtunk, hogy a klasszikus medvék és a játékmackók között a különbség jellegükben rejlik: míg előbbik az emberhez hasonló felépítésűek és inkább dísznek készültek, addig az utóbbiak ölelni való puhaságok.


A kiállítás a mesekönyvek evulóciójával is részletesen foglalkozik. Itt megint szó esett arról, hogy a felvilágosodás korában terelődik a figyelem a gyerekekre, ekkor kezdenek el pedagógiai szempontok szerint is foglalkozni velük, így ekkoriban jelennek meg az első, kifejezetten nekik szóló kiadványok is. Elsőként még többnyire német meséket dolgoztak át, a gótbetűs, metszetes kötetek voltak a jellemzőek, majd Benedek Eleknek köszönhetően egyre inkább megjelentek a magyar kiadók, a magyar szerzők és a magyar illusztrátorok is.


jatekkiallitas4
A nagypolgári játékok legtöbbször díszként funkcionáltak
Forrás: obuda.hu


A második világháborút követően elindult egy amerikanizációs folyamat. Megérkeztek a Disney-mesék magyarra átültetett változatai, amelyek köszönő viszonyban sem voltak az eredeti szöveggel. Idővel megszülettek a klasszikus magyar mesék is, amelyek közül kiemelkedik a Sebők Zsigmond–Mühlbeck Károly páros által létrehozott Mackó úr, aki több mint száz éven át boldogította a gyermekeket, egy idő után Dörmögő Dömötör néven újjászületve.


A társasjátékoknál elhangzott, hogy ezek a libás, létrás táblák, sőt még az ugróiskola is tulajdonképpen az emberi életet modellezi, hiszen a játékok az élethez hasonlóan teli vannak kihívásokkal, megoldandó rejtéllyel, majd az egyes lépéseket végigjárva egyaránt véget érnek.


jatekkiallitas1
A kiállítás szabadtéren használatos játékai
Forrás: Óbudai Múzeum

 

A társasjátékokat követően megismerkedtünk a Lego történetével, amit Ole Kirk Christiansen talált fel. Az eredeti készletek elemei még faillesztékkel kapcsolódtak egymáshoz. A szocializmus természetesen ebből a játékból is megszülte a saját verzióit, mellyekkel csupán annyi volt a gond, hogy szétszedhetetlennek bizonyultak.


Itt találhatók még az egyéb fém- és műanyagépítő készletek, valamint a Lemezárugyár játékai is, amelyek legfontosabb darabjai külön vitrint kaptak.


IMG_20190411_163328
Nagyméretű fajárgányok
A szerző felvétele


A kiállításon széles válogatás szerepel még a különféle játszótéri játékokból, ezek között az egyik legizgalmasabb az a szovjet játék, amely egy hintaló és egy bicikli fúziójából született meg. Ez a tipikus példája annak, nem elegendő a szándék, ha a végeredmény nehezen használható, és sokszor nem úgy működtek, mint ahogyan azt a tervező elképzelte.


A tárlat legnagyobb vitrinjében szerepelnek a magyar játékkereskedelem legjellemzőbb tárgyai: külön egységben tekinthetjük meg, hogy mit láthattak a nagypolgárok, az 50-es évekbeli gyermekek és a tomboló szocializmusban élt kicsik a kirakatokban.


maci
Sok mackót és medvét is meg lehet tekinteni
Forrás: Óbudai Múzeum Facebook oldal


Ebben a válogatásban is megmutatkozik a kiállítás meghatározó gondolata: a nagypolgárok játékai részletgazdagabbak, értékesebb anyagokból és jellemzően kézzel készültek, míg a szocialista játékok szerényebbek, kevésbé értékesek ugyan, ám legalább valóban gyermekek számára készültek.


Kocsis Katica


lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma