IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.08.11

Por van, óriási tömeg és végtelenítettnek tűnő sorban állás – legalábbis így tapasztaltuk az augusztus 10-ei napon, de rögtön hozzá kell tennünk: mindezek emlékét elnyomja az a feledhetetlen élmény, melyet a Világzenei Színpad koncertjei adtak nekünk. A cipőnkre tapadt por mellett így azt a jóleső érzést is elhoztuk magunkkal a Szigetről, hogy a zene tényleg „megragadja az ember szívét”.

„Az élet egy végtelenített sorban állás”

Mint minden évben, idén is csak egyetlen napra látogattam ki a Sziget Fesztiválra. Ez a gyakorlat nem véletlenül vált bevett szokássá: valljuk be, nem mindenki születik „fesztiválarcnak”. Nos, nyilván egyértelmű: én nem annak születtem. Vagy ha mégis, akkor olyan forgatagban van a komfortos helyem, ahol nem száll minden fuvallatnál a szemembe a por és nem kell órákat sorban állással töltenem. Pedig azt is le kell szögeznem, már az elején, hogy úgy tartom: a Sziget a kedvenc fesztiválom. Mert hogy „van nutellás-banános palacsinta, vegán pasta, magyar tervezők sátrainak hada és persze, színes kulturális, valamint zenei programkavalkád – szóval minden, ami szem-szájnak-fülnek, ne adj’ Isten: szívnek ingere” – ahogy azt tavaly megfogalmaztam. De idén nem stimmelt valami…


DSCN0454

 

Már a bejutást követően – amely egyébként durván egyórás türelmes várakozás után következett be – megállapítottuk a barátnőmmel, hogy olyan, mintha évről évre többen lennének a fesztiválon. Ezt akkor is érzékeltük, mikor beálltunk egy újabb sorba, hogy vizet vegyünk magunknak. Meg is jegyeztük, hogy „hát igen, az élet egy végtelenített sorban állás” és jót nevettünk azon, hogy bár alig jutottunk be a fesztivál területére, olyan fáradtak vagyunk, mint máskor a buli végén, hazafelé induláskor. Még bosszankodtam is magamban, hogy „minek kellett ez nekem a 35 fokos hőségben?”, aztán ahogy megérkeztünk az én komfortos Sziget-helyszínemre, vagyis a Világzenei Színpadhoz, elszállt a düh. Persze, egy ideig még sorolgattam magamban az augusztus 10-ei nap headlinerjeit, hogy kitaláljam, vajon elkelhetett-e az összes jegy, ez azonban csak addig tartott, míg meg nem hallottam azt a dalt, amelyet délután vagy tízszer lejátszottam otthon.


DSCN0870

 

Ez a dal a Hasta Llegar volt, a zenekar pedig, amely játszotta, a francia Les Négresses Vertes. Az 1987-ben alakult együttes világzenével beoltott rockot játszik – legalábbis én így tudom legjobban meghatározni. Ehhez a különleges rockhoz ugyanis olykor balkáni dallamok is dukálnak, no, meg akusztikus gitár, tangoharmonika, zongora és trombita. A Les Négresses Vertes néhány lírai dal kivételével energikus számokkal örvendeztette meg a Sziget közönségét, azt pedig öröm volt figyelni, ahogy a gitáros majdnem mindegyik szám kezdetén új hangszert vett a kezébe. Ezután tulajdonképpen már azon sem lepődtem meg, hogy az énekes a mikrofont először trombitára, aztán meg villanygitárra cserélte – már, ha villanygitár volt. Bevallom, a csípőmozgása és a színpadi jelenléte olyannyira vonzotta az ember tekintetét, hogy képtelenség volt másra figyelni.


DSCN0877

 

Bár én csak néhány hete ismerkedtem meg a héttagú francia banda zenéjével, a Világzenei Színpadnál igen sok rajongó volt, akik mind úgy fújták a szöveget, hogy azt éreztem, már csak azért is megéri megtanulni franciául, hogy egy esetleges következő koncerten velük dalolhassak. Már értem, miért hívják őket a világzene Rolling Stonesának… Tehát lassan már eszembe se jutott a várakozás és a por, a Besh o droM koncertjén pedig még azt is elfelejtettem, hogy voltam-e valaha szomorú életemben. A francia zenekar után ugyanis hazánk egyik legkülönlegesebb bandája következett, akik olyan bulit csaptak, amilyet csak a legjobb táncházakban találni.

 

„Van egyfajta tökéletlen zene, amely éppen tökéletlenségénél fogva ragadja meg az ember szívét”

Az 1999-ben alakult Besh o droM a magyarországi világzene egyik legjelentősebb képviselője. Balkáni és román cigány, illetve közel-keleti tradicionális zenét ötvöznek magyar népzenével és játszanak sajátos feldolgozásban, összeolvasztva különböző zenei stílusokat. A nevük mellesleg – lovári cigány nyelven – annyit tesz, hogy „üld meg az utat”, vagyis, hogy „indulj el”. Hangszereik között pedig van minden, amit csak el lehet képzelni: darbuka, dob, koboz, cimbalom, basszusgitár, ney fuvola és kaval. Ez utóbbi a kedvenc hangszerem, és ha már itt tartunk: a Besh o droM az egyik kedvenc hazai együttesem. Számos Besh o droM-koncertet megjártam már, így egészen magabiztosan mondtam a barátnőmnek, hogy a színpad előtti tér legkésőbb a harmadik számnál tele lesz. Pedig a behangolás alatt kábé mindössze tízen álldogáltunk ott, méterekre egymástól.


DSCN1067

 

Aztán egyik pillanatról a másikra megtörtént az ilyenkor szokásos csoda: felcsendült néhány magyar népdal meg a kaval hangja, én pedig azon kaptam magam, hogy a barátnőm győzköd: nem állunk be vonatozni! Jöttek szépen sorban a Besh o droM-nóták: a Meggyújtom a pipám, a Csángó Leány, a Rumelaj, a Roman Swing, és a közönség egy emberként táncolt, aminek hatására a palló ritmusra mozgott alattunk. Talán az ilyesmire mondják azt, hogy „még a Föld is beleremeg”. Mert most ez történt, és amíg én elfelejtettem minden gondom és halkan énekelgettem, hogy „ha megfogom az ördögöt, a ládába zárom”, egy csomó ember, akik között bizonyára nem egy volt, aki először hallotta a Besh o droM zenéjét, úgy ropta a magyar nótára, hogy esküszöm, meghatódtam. Sokszor mondjuk mi, magyarok, hogy ekkor meg akkor igazán jó érzés magyarnak lenni; én a Sziget augusztus 10-ei napján minden eddiginél erősebben éreztem ezt.


DSCN1090

 

„Van egyfajta tökéletlen zene, amely éppen tökéletlenségénél fogva ragadja meg az ember szívét” – írja Murakami Haruki, és bár természetesen nem így van, de mintha a Besh o droM szigetes koncertjéről nyilatkozott volna. Bár a hangosítás néha nem a legjobb volt, igaz, mit értek én hozzá, mi több: kit érdekel? Senkinek sem tűnt fel. A Világzenei Színpadnál egyáltalán nem számít az ilyesmi, sőt: azt hiszem, ott még hangosítás nélkül is remek lenne a buli. Szóval mit ne mondjak, volt por, óriási tömeg és végtelenítettnek tűnő sorban állás, én leginkább mégis arra emlékszem, milyen vidáman énekeltem, hogy „egész héten cigánybálba készülök, a babámmal egyet-kettőt pördülök”, és hogy elfelejtettem a valaha volt összes gondom. Én ezt hoztam haza a Szigetről.



Tóth Eszter

Fotó: Révy Orsolya

lukoviczky

toldi_JM

2019.04.22

Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el.

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

Tandori utolsó verseiről, rajzairól, Lanczkor Gábor a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent drámakötetéről, új kéziratáról beszélget Hász Róbert, Tóth Ákos és Orcsik Roland április 24-én 19 órakor a szegedi Tiszatáj Szalonban. A részvétel ingyenes.

Egy oroszlánnál hétszer nagyobb termetű, mintegy 22 millió éve élt ragadozó fosszíliáira bukkantak paleontológusok Kenyában. Az állat, mely a Földön valaha élt egyik legnagyobb húsevő emlős lehetett, nincs közeli rokonságban a nagymacskákkal, az emlősök osztályának egy kihalt neméhez, a hyaenodonhoz tartozik.

Nyolcvan művész alkotásait válogatták be a 40. szegedi Nyári Tárlatra, így a meghívott alkotók munkáival együtt száznál is több festmény, szobor és grafika fogadja május 24-től a látogatókat a Reök-palotában. A szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, amelyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész válogatta össze a kiállítás anyagát.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

Hat magyar filmet vetít a magyar film napja alkalmából a Csíki Mozi április 29-én és 30-án.

Utoelet

Grigorij Szokolov muzsikálása közben megáll az idő a félig lesötétített hangversenytermekben: játéka, a művek hamisíthatatlan, letisztult interpretációja, billentésének tökéletes technikája elvarázsolja a hallgatókat. Csoda ez, amelyről a magyar közönség minden évben megbizonyosodhat; idén április 29-én 19.30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma