2016.08.17
Wéber Anikó

A könyvek segítségével a gyerekek eljuthatnak távoli tájakra, együtt izgulhatnak a szereplőkkel, beléphetnek titkos kertekbe, sivár londoni padlásokra. Megtudhatják, milyen az élete annak a fiúnak, aki egy plázában él, vagy annak az óriási királylánynak, aki nem talál magának párt. Cikkünkben nyárra és az őszi estékre gyűjtöttünk össze olvasmányokat a legkisebbeknek és a tiniknek egyaránt.

Nem mindegy, hogy a gyermek első találkozása a könyvekkel milyen. Ha csupa olyan olvasmányt kap kézhez, amely a személyiségétől idegen, az érdeklődési köreitől távoli történeteket mesél el, nem biztos, hogy megszereti az olvasást. Cikkünkben olyan kortárs magyar és világirodalmi műveket, régi klasszikusokat gyűjtöttünk össze, amelyekből válogathat magának alsós vagy felsős lány és fiú egyaránt. Az is előfordulhat, hogy engedményeket kell tennünk. Ha irodalmi olvasmány iránt nem érdeklődik a diák, megfoghatjuk őt néhány kalandkönyvvel is.


djdsdsivj

KALANDOK A LEGKISEBBEKNEK

Amikor a mese bennünk él tovább
Vannak olyan könyvek, amelyeknek egy-egy jelenete, képe, hangulata úgy megragadja az embert, hogy még hetekig a hatása alatt áll. A legváratlanabb pillanatokban jut eszébe egy tájról, egy szóról, egy mozdulatról a történet. Domonyi Rita Tündérbodár című meseregénye is pont ilyen. Olyan pillanatokat, emberi tulajdonságokat és magatartásformákat, érzéseket, ízeket és képeket ír le, amelyekkel gyakran találkozunk, és annyira erősen, jellegzetesen festi le őket, hogy amikor ismét előttünk vannak, azonnal eszünkbe jut a könyv.

A 2013 nyarán megjelent mű igazi nyári olvasmány, amely elsősorban az 5–10 éves gyermekeknek tartogat izgalmakat. Azt az otthont ragadja meg, ahol mindenki szívesen élne, ahol harmónia, béke és szeretet lengi körül a szereplőket. Egy erdőben játszódik, a főszereplője pedig Tündérbodár és barátja, Devevér denevér, akik elhatározzák, hogy egész nyáron át tartó fesztivált rendeznek, olyan fergeteges programokkal, mint a tormaevő és műsíró verseny, a pitypangfújás vagy a felhőbámulás. A játékok között a művészetek is helyet kapnak: van versírás, drámaírás, színjátszás, festménykiállítás, esti koncert és tangóest is, amelyek azt sugallják: minden alkotás, a dilettáns is lehet jó, ha örömet ad a készítőjének és a környezetének. A könyv igazi kaland, és ahhoz nyújt ötleteket, hogyan varázsoljuk nyarunkat három hónapos fesztivállá.

Felsorakoznak az autók
Emlékszem azokra a nyári délutánokra, amikor próbáltuk elaltatni az öcsémet. A kérdés mindig az volt: miről meséljek neki elalvás előtt? A válasz pedig mindig ugyanaz: autókról vagy vonatokról. Most legalább az egyik kívánságuk valóra válhat a kisfiúknak az Autósmesék – mai mesemondóktól című könyvnek köszönhetően. Olyan kortárs szerzők írnak a járgányokról, mint Berg Judit, Lackfi János, Dragomán György, Kiss Ottó.

„A gyűjteményes kötetben szerepelnek játékautók, igazi autók, kukásautók, locsolóautók, érző és gondolkodó autók, öreg és megbízható autók, fiatal és szemtelen autók – egy a lényeg: minden mesében az AUTÓ áll a középpontban, és az autó nem szimplán használati tárgy, hanem társ, játékszer, rokon, barát, varázseszköz” – írják a könyvről a Pagony Kiadó oldalán. A meséket 4–10 éves gyerekeknek ajánlják, és első olvasmányélményei lehetnek egy kisiskolásnak.

Amikor a királylány a sárkányba szeret bele
Tündérekből, királylányokból, sárkányokból sosem elég. Akik így gondolkoznak, azoknak szól Dóka Péter A Lila királylány című mesekönyve, amelyben a tipikus népmesékből ismert szereplők, helyszínek, fordulatok sorakoznak fel, csak kicsit másként. Itt ugyanis előfordulhat az, hogy a királylány a királyfi helyett a sárkányt választja, hogy a sárkány félős és iszákos, a hercegnő pedig nem a legszebb.

A meséket a szerző kilencéves kortól ajánlja egészen százévesig. A gyerekszemszög helyett egyértelműen a felnőttek tapasztalataiból és élményeiből táplálkoznak a történetek, mégis a kicsiket is elérik, éppen azzal, hogy bepillantást nyerhetnek az idősebbek életébe, problémáiba, félelmeibe, örömeibe a mese varázslatos nyelvén keresztül.

Dóka Péter történetein rengeteget lehet nevetni, néha sírni, máskor pedig elgondolkozni. A mesékről eltűnik a cukorréteg, bemutatva: a világ nem fekete és fehér, a szereplők nem rosszak vagy jók. A királylányt nem elég megmenteni a sárkánytól, el kell érni, hogy belénk szeressen. A szerelmes feleknek pedig meg kell tanulniuk együtt élni.

RÉGI KLASSZIKUSOK ROMANTIKUSOKNAK

Mindegyiknek egy árva lány a főszereplője, aki szeretetre vágyik, és olyan képzelőerővel, kedvességgel, vidámsággal bír, hogy egytől egyig megbabonázza a körülötte élőket. Frances Hodgson Burnett A padlásszoba kis hercegnője és A titkos kert című regényei, valamint Lucy Maud Montgomery Anne otthonra talál című könyve elsősorban a 8–12 éves lányokat varázsolják el.

1437429141
Képzeletben mindig hercegnő voltam
A padlásszoba kis hercegnője Sara történetét meséli el, aki Indiából egy londoni lánynevelő intézetbe utazik, ahol még nappal is éjszakai sötétség honol. Először ő az intézmény leggazdagabb mintadiákja, aztán egy szerencsétlen fordulat során kolduskenyéren élő padláslakó válik belőle. Mindennek látszólag egyetlen oka van: a gyémántbányák. Valójában azonban a körülötte élők irigysége, féltékenysége és szűklátókörűsége okozza Sara megpróbáltatásait. Bár a történetet film is feldolgozta, a könyv igazi varázslatát nem a történet adja, hanem Sara személyisége, amely a könyvön keresztül hat az olvasóra. Sara a legnehezebb helyzetekben is azt vallja: a képzelettel mindent át lehet vészelni. Végig úgy viselkedik, mint egy igazi hercegnő, akit nem a ruha tesz, hanem a cselekedetei. A regény így komoly segédeszközt ad az olvasó kezébe: megmutatja, hogyan lehet a negatív szituációkból is jól kijönni, a rossz érzéseken is felülkerekedni, a megalázást is hercegnőként tűrni.

Frances Hodgson Burnett másik könyvében, A titkos kertben szintén egzotikus helyről érkezik az árva kislány egy bús, komor villába. Összebarátkozik állatokkal, meggyógyít egy kisfiút, és közben felfedezi a titkos kertet, amelyen át az emberek szívéig vezet az út.

A természet szerelmese
Az Anne otthonra talál az Anne Shirley-sorozat első része, amelyből szintén készült filmsorozat. A könyveknek azonban itt is erőteljesebb hatásuk van. Ami igazán megragadhatja az olvasót a történeten kívül, az a természet ábrázolása. Olyan különleges, hatalmas természetszeretet fedezhető fel benne, amely Lucy Maud Montgomery minden könyvéből – köztük az Anne sorozatból is – árad. Úgy festi le az évszakok jellegzetességeit, a legátlagosabb és legszebb tájakat, hogy utána bennünk, olvasókban is megváltozik a világ. Amint újból kilépünk a zöldbe, érezzük és látjuk mindazt, amelyről az írónő mesél.

Anne szintén árva kislány, aki egy véletlen folytán kerül új lakhelyére: a Zöldmanzárdos házba. Kisugárzása, cserfessége és képzelete hat az ott élőkre, és megszeretik a kislányt, aki mindenhol otthagyja nyomát – bármihez hozzáér, az varázslattá válik. A tájaknak furcsa neveket ad, a házba virágokat hord be, és mindig puffos ujjúnak képzeli a ruhákat, amelyeket hord. Állandóan bajba keveredik, ám a hibák lassan erénnyé válnak, és a szeleburdi lányból ifjú hölgy válik, hogy újabb kalandokkal nézzen szembe a következő kötetekben.


VARÁZSLATTAL FOGJUK MEG A FIÚKAT!

Ki tudja miért, a fiúkat elsősorban a varázslatos könyvek fogják meg gyerekként. A Harry Potter-sorozat sokukkal szerettette meg az olvasást, azóta pedig akár hányszor szóba kerül, mit kellene még a régi kötelezőkön kívül kezükbe adni, mindig a varázslótanonc könyvét ajánlják először. Pedig a magyar alkotások között is van olyan, amely a varázsvilágba repíti olvasóit. Ilyen például Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című mesekönyve, amelynek főszereplője Gergő. A fiú egy beszélő farkaskölyök társaságában fedezi fel, hogy a szürke hétköznapok mögött ott rejtőzködik még egy világ, amelyben vajákosok, táltosok, énekmondók, sámánok élnek. Ahogy a Harry Potter-könyvekben a kelta mitológia elemei fedezhetők fel, úgy a Gergő és az álomfogókban az ősmagyar mítoszok elevenednek meg.

Szintén a magyar kultúra, mitológia adja a hátterét Kiss Attila Altináj című 2012-es regényének. A történet a magyar nép múltjába kalauzolja az olvasót, egészen a keszi törzsig, amely több mint ezer évvel ezelőtt a Don–Donyec vidéki pusztában élt, szövetségben hat másik törzzsel. Az ősi mondavilág főszereplője egy Csábán nevű fiú, akinek édesapja eladja szeretett lovát: Altinájt. A fiú – mint a népmesékben – vándorútra indul, hogy megtalálja lovát. Útján boszorkánnyal, sámánnal, medvekoponyás rémalakkal is találkozik. Vajon segítenek Csábánnak vagy ellenségek? Visszakaphatja-e a fiú szeretett társát? Mindezt megtudhatja, aki elolvassa a könyvet.

Amikor a kaland részesévé válhatsz
Még egy könyvtípus létezik, amely talán a székhez szegezheti a 12–14 éves fiúkat. Ez a lapozgatós játékkönyv, amely egészen más olvasói attitűdöt vár el, mint a többi mese. A könyvek személyes szerepjátékok, amelyekben a diák lesz a főhős. Kap bizonyos tulajdonságokat, személyiségjegyeket, és már indulhat is a kaland. A történeteket nem lehet lineárisan olvasni, hanem előre-hátra kell lapozgatni az alapján, hogy a rövid fejezet végén milyen utasítást kap az olvasó, és mennyit dob a kockával. A szerencse mellett azonban a diák döntései is szerepet játszanak abban, hogyan folytatódik a mese, és végül mi lesz a vége.


TÁVOLI, MISZTIKUS HELYEK EGÉSZEN KÖZEL

A nagyobbaknak: 11–14 évesnek is egyre több kortárs magyar és világirodalmi könyv születik. Azoknak, akik a kalandok, a titkok, a misztikumok iránt érdeklődnek, ajánlott olvasmány Seita Parkkola Vihar című könyve, amely a montreuil-i gyermekkönyv- és folyóiratvásáron elnyerte a legjobb európai ifjúsági regénynek járó díjat. Seita Parkkola regényeiben nincsenek varázslók, boszorkányok és vámpírok. Műveivel bebizonyította, hogy nélkülük is lehet elképesztően izgalmas fikciót adni a tini olvasók kezébe. A fiatalokat saját, 21. századi környezetükben, a jelenkor problémái között mutatja be, ahol a plázák, a graffitik, a deszkás világ köré épülnek titkok és mítoszok.

A Vihar főszereplője egy 12 éves deszkás srác, aki saját szemszögéből meséli el a valóság és a fikció határán billegő történetet. Megismerjük elvált szüleit, az új mozaikcsaládját, amelybe sehogyan sem tud beilleszkedni, deszkás barátait, valamint egy különös, zsarnoki iskolát. Az intézmény utolsó esélyt kínál a csellengő fiataloknak, mégis inkább börtönre emlékeztet, ahol a diákokat valamilyen különös varázslattal és hatalmas szigorral próbálják „robotszerű lényekké” átalakítani. Elveszik a saját akaratukat, döntéseiket, érzéseiket, és csak a szabályok maradnak a helyükön. A főszereplő fiú és néhány társa azonban fellázad, és megpróbál rájönni a titokra. A regény tele van izgalmakkal, kérdésekkel, társadalomkritikával, és fenntartja az érdeklődést egészen az utolsó oldalig.

Az írónő másik – Pára című – könyvében egy 13 éves lány a főszereplő, így általa a tini lányok problémáiba tekinthetünk be. Milyen az, amikor a társaink kicsúfolnak, mert nem vagyunk elég divatosak és szépek? Amikor az iskolában mindenki bandákba verődik, de mi egyikhez sem tartozunk igazán? Amikor két fiú is közeledik hozzánk, de magunk sem tudjuk, melyik az igazi, és meg lehet-e bennük bízni? Ezekkel a kérdésekkel mind foglalkozik a regény, miközben itt is izgalmas, titokzatos világba kalauzolja el az olvasóit. Ezúttal egy pláza rejt különös dolgokat és egy fiút, akit Pumának neveztek el, és egész életét a próbababák között tölti. Emellett feltűnik egy különös csapat is, a Légió, amely örökké tizenhárom éves utcagyerekekből áll, és a bajbajutott tinédzsereken segít. Kik a tagjai? Szellemek vagy élők? Jók vagy rosszak? A választ az olvasónak kell megfejtenie.

Szintén titkokat rejt Mette Jakobsen Minou szigete című könyve, amely inkább a nagyobb: 13–15 éves diákoknak szól magányról, szeretetről, tévedésekről, megcsalásról, identitáskeresésről. Főszereplője egy félárva kislány, Minou, aki egy furcsa szigeten él édesapjával és pár különös emberrel. Bár mind azt mondják, édesanyja meghalt, Minou nem hisz nekik, és amikor egy napon rábukkan egy fiú holttestére, elkezd kutatni édesanyja titkai után is. Ám az igazság nem mindig megnyugtató. Remények, félelmek, ábrándok, filozófiai gondolatok, apró, szép részletek regénye a Minou szigete.


Wéber Anikó

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

anna-margit-remulet-980-483-900x444

2018.11.19

20. századi magyar női képzőművészek munkáiból nyílik Mint liliom a tövisek közt címmel időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban. Az intézmény főleg a vidéki múzeumok gyűjteményeiből válogatva mutat be olyan alkotásokat, amelyek nem, vagy csak ritkán voltak láthatóak fővárosi kiállítóhelyeken.

Bartos_Erika

2018.11.19

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma