IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.14

A magyarországi filmes összköltés 2017-ben 108,2 milliárd forint volt, míg az idei első félévben elérte a 44 milliárd forintot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint – közölte szeptember 13-án az NMHH. Mint írják: 2018 első negyedévében a Valami Amerika 3-ra váltottak legtöbben jegyet, míg az art mozikban az első félévben a Testről és lélekrőlre.

cinema2
Fotó: dailynews.com


A közleményben kiemelik, hogy a 2016-os év után tavaly is meghaladta a 100 milliárd forintot Magyarország filmipari költése. Az NMHH Nemzeti Filmirodájának nyilvántartása alapján 2017-ben a filmes összköltés 108,2 milliárd forint volt, és idén júliusig is elérte a 44 milliárd forintot, amely jelentősen meghaladja a 2014-es 56,4 milliárd és a 2013-as 54,2 milliárd forintos összeget. Tavaly Magyarországon összesen 285, idén pedig eddig 144 film gyártását regisztrálták, amelybe beletartoznak a külföldi filmek, a koprodukciók és a magyar alkotások is. Jelentős összeget, 20,8 milliárd forintot költöttek el a The Alienist című amerikai sorozat alkotói, amelynek főbb szerepeiben Daniel Brühl, Luke Evans és Dakota Fanning látható. Magyarországon forgatták Jennifer Lawrence főszereplésével a Vörös veréb című thrillert, amelyre 11,3 milliárd forintot költöttek, a nemrég bemutatott A kém, aki dobott engem című film – Mila Kunis és Kate McKinnon főszereplésével – pedig kilencmilliárdos büdzsével valósult meg.


Nevtelen2_masolata
Testről és lélekről

 

A forgalmazók jelentése szerint a magyar filmszínházaknak tavaly 15,1 millió látogatója volt, amely mintegy félmillióval haladja meg a 2016-os, 14,6 milliós nézőszámot. A mozik jegyárbevételei is nőttek: a bruttó összeg tavaly 20,9 milliárd forint volt, míg 2016-ban 19,8 milliárd forintot tett ki. Az átlag jegyár 2017-re minimálisan, 1375,5 forintra emelkedett a 2016-os 1357 forinthoz képest. Tavaly is júliusban és decemberben volt a legnagyobb forgalom a mozipénztáraknál, ami megfelel a korábbi évek tendenciájának. A nyári hónapban 1,49 millió, az év utolsó hónapjában pedig 1,88 millió látogatót jegyeztek, ami szintén emelkedést jelent a 2016. decemberi 1,63 milliós nézőszámhoz képest. Idén az első negyedévben 3,8 millióan, majdnem 300 ezerrel többen mentek moziba, mint a tavalyi év elején, az idei második negyedévben – a tavalyi év hasonló időszakának 3,41 milliós nézőszáma után – 3,48 millió volt ez a szám.


IMG_7755_preview
Valami Amerika 3

 

Az idei év első félévének összesített adatai alapján a Bosszúállók: Végtelen háborúra váltottak a legtöbben jegyet a magyarországi mozikban: mintegy 566 ezren voltak kíváncsiak a filmre, amelyet a Deadpool 2 (374 ezer néző) és a Valami Amerika 3 (370 ezer néző) követett a sorban. Ha külön-külön megnézzük az első és a második negyedévet, akkor a magyar alkotás az első negyedévet uralta 349 ezer nézővel, amikor A szabadság ötven árnyalatára 261 ezren, a Fekete Párducra pedig 256 ezren váltottak jegyet. A második negyedévet a Bosszúállók nyerte 566 ezer nézővel, ezüstérmes lett a Deadpool 2 (374 ezer néző), amelyet a Jurassic World: Bukott birodalom követett 339 ezer mozilátogatóval.


aszabadsag
A szabadság ötven árnyalata
Fotó: popsugar.com

 

A magyar filmek népszerűségét már a 2017-es negyedik negyedév statisztikája is tükrözte: akkor A Viszkis című film volt a harmadik helyezett a mozikban 270 ezer nézővel. Az art mozikban az idei első félévben egy másik magyar alkotásra, a Testről és lélekről című filmre váltottak legtöbben, 25 ezren jegyet. A magyar alkotást A legsötétebb óra (24 ezer néző) és a Három óriásplakát Ebbing határában (22 ezer néző) követte. A második negyedév győztese, a Bosszúállók – Végtelen háború (14 ezer néző) a teljes félévben a hetedik helyet érte el a művészmozikban. Az art mozikban egyébként a magyar filmek már tavaly is folyamatosan dobogós helyezéseket értek el minden negyedévben. A második negyedévben például a négy legnézettebb film magyar alkotás volt: a Kincsem (32 ezer néző), az 1945 (20 ezer néző), a Testről és lélekről (19 ezer néző) és a Brazilok (9,5 ezer néző), a negyedik negyedévben pedig két kivétellel az első hat helyezett volt magyar film, a lista élén az Aurora Borealis – Északi fény című alkotással, amelyre 30 ezren váltottak jegyet.

 

A részletes listák és statisztikák megtalálhatók az NMHH honlapján, a Mozgóképszakmai statisztikák között.



Forrás: MTI

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma