hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.04

Világszínvonalú tárgyakat is őriz, legnagyobb ereje mégis az, hogy képes láthatóvá tenni a klasszikus ókor sokféleségét és sokszínűségét. A Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját követően megnyílt az intézmény 110 éves Antik Gyűjteményének új, állandó kiállítása. A tárlatról a három kurátor, Nagy Árpád Miklós, Lakatos Szilvia és Jerger Krisztina mesélt a MúzeumCafénak.

 antikkep_002

Az elmúlt bő évszázad során többször változott az Antik Gyűjtemény. Milyen tárgyakat foglal ma magába?

Nagy Árpád Miklós: A gyűjtőkör a klasszikus ókor, ahogyan az újragondolt állandó kiállítás címe is jelzi. Mindez a Mediterráneum, azaz a Földközi-tenger medencéjének ókori kultúráit jelenti a Kr. e. 3. évezred közepétől a Kr. u. 7. századig. Irdatlan terület és időbeli horizont. Ezt a végtelen gyűjtőkört persze leszűkíti, hogy az Antik Gyűjtemény szinte kizárólag csak művészeti tárgyakat őriz.

 

Történeti vagy művészettörténeti kiállítás készült?

N. Á. M.: Művészettörténeti, kultúrtörténeti és vallástörténeti. Ez a három szempont a kiállítás három egységének vezérelve. A gyűjtemény az ókori Mediterráneum számos kultúrájából meg tud mutatni legalább valami keveset. Bár őriz néhány világszínvonalú műtárgyat is, legnagyobb ereje átfogó jellegében rejlik, hogy képes láthatóvá tenni a klasszikus ókor sokféleségét és sokszínűségét.


A kiállítás egy T alakú területen helyezkedik el. A középső térben kap helyet a háromrészes művészettörténeti egység, innen az egyik irányba nyílik a kultúrtörténeti válogatás, a másik irányban a vallástörténeti szempontú anyag látható.


antikkep2_002

 

Melyek a főművek, amelyeket biztosan nem lehet kihagyni egy állandó tárlatról?

N. Á. M.: Elsorolhatnám mind a százat…

 

A kérdés arra vonatkozik, mekkora kötöttséget jelent, hogy ezt a száz tárgyat biztosan újra és újra ki kell állítani?

N. Á. M.: Ez nem jelent kötöttséget. Ha ezeket a műtárgyakat újra és újra bemutatjuk, szükségképpen mindig új értelmezési keretek közé kerülnek. Az ókortudománynak addig van esélye, hogy komolyan vegyék, amíg élő a kapcsolata a mindenkori jelennel.


antikkep3_002

 

Hogyan osztották fel a szerepet a kiállítás tervezése, rendezése során?

Lakatos Szilvia: Elképzeléseinket már a kezdetektől folyamatos beszélgetések mentén finomítottuk, alakítottuk a tér adottságaihoz és a vizuális igényekhez.


N. Á. M.: A kiállítás koncepcióját én alakítottam ki. Forgatókönyv készítése helyett inkább megnéztük, hogy melyik műtárggyal mit szeretnénk elmondani. A kiállítás kidolgozása egy folyamatos, több résztvevős beszélgetés volt.


atnikkep4_002


Jerger Krisztina: Minden kiállításrendezés csapatmunka. Úgy működik, mint egy profi nagyzenekar. Mindenki hangszertudása legjavát adja. Állandó kiállítást tervezni felemelően izgalmas feladat. A feladatom ebben a kontextusban elsősorban a rendcsinálás, a tartalom átfordítása vizuális nyelvre.


N. Á. M.: Egy ilyen kiállítás élettartama legfeljebb 15-20 év. A lényeg: nem magunknak csináljuk, hanem azoknak, akik utánunk jönnek. Manapság az állandó kiállítások is inkább félig állandók, és ez a miénknek is fontos jellemzője. A saját gyűjteményünk darabjai mellett vannak itt kölcsönzött műtárgyak Ezek csak ideiglenesen maradnak itt, ezt a kiállítást szeretnénk időről időre megújítani. Az állandó kiállításba belekomponáltunk egy kis időszakit.


antikkep5_002

 

Ha ez a kiállítás legfeljebb húsz évig él, lehet-e már most látni, mit érdemes megváltoztatni a következőn?

L. SZ.: Most még nem látszik, de néhány év múlva egyértelmű lesz. Az előző kiállításon például még természetes volt, hogy a római másolatok a görög művészet példáiként kerülnek bemutatásra, ma sokkal inkább a római művészet emlékeiként értelmezzük ezeket.


N. Á. M.: Az Antik Gyűjtemény első fél évszázada szaggatott történet volt, az egyik korszak nem épült a másikra, a láncszemek nem kapcsolódtak össze. A gyűjtemény évtizedekig egy-két emberből állt, ma tucatnyian dolgozunk benne, ez volt az évezredforduló nagy eredménye.

 

A teljes interjú a MúzeumCafé 68. számában olvasható.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma