hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.10

A Fővárosi Nagycirkusz az elmúlt 80 évben sokat változott. A 30-as években a klasszikus számok mellett fontos szerep jutott a varietének. Ekkor mutatkozott be Eötvös Gábor zenebohóc is, aki híressé vált számában évtizedeken át megunhatatlanul kiáltotta a poént: Van máááásik! Az 50-es években állandó vendégként léptek a porondra a korszak ismert színészei: Latabár Kálmán és Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi. A közönség tódult az előadásokra, ahol felszabadultan szórakozhatott, kis időre elfeledve a Rákosi-korszak nyomasztó hétköznapjait.

01-cirkusz-s-mvszet68c5
Balra a Barokaldi Cirkusz, a későbbi Néparéna a vurstliban. Jobbra Aba-Novák Vilmos 1930-as években készült festményén

A cirkusz első fél évszázadában alig találunk hazai artistákat a fellépők között. Kisebb szenzációnak számított, hogy Beketow Sándor 1933-ban egyszerre hat magyar számot is szerepeltetett a műsorában.


Ez a tendencia Fényes György igazgatása alatt változott meg, sőt az 1930-as évektől kezdve nemcsak hazai artisták, hanem neves színészek is felléptek a cirkuszi porondra.


02-leichte-kavallerie-193514d1
Rökk Marika mint cirkuszi műlovarnő az 1935-ben, Werner Hochbaum rendezésében készült, Könnyűlovasság című német film plakátján egy korabeli filmmagazin címlapján


Fényes György 1936-tól vette át a Ligetben a cirkuszi élet irányítását: előbb a vurstliban működő Néparénába szervezett olcsó, népszerű gyerekprogramokat, majd 1936–1943 között a Városi Cirkusz épületét is bérelte, így kezébe került a teljes városligeti cirkuszi élet irányítása.


Az épületet is teljesen felújítatta, és új felirat került a főbejárat fölé: Fényes Fővárosi Nagy Cirkusz. Ez az első változata az intézmény ma használatos Fővárosi Nagycirkusz elnevezésnek.

 

03-fnyes-nagy-cirkusz-plaktjai95ec
A Néparéna és a Fényes Fővárosi Nagy Cirkusz plakátjai és műsorfüzetei az 1930-as évekből.
A két jobboldali reklámgrafikát a neves festőművész, Pólya Tibor tervezte


A programban összefonódtak a cirkuszi és varietéelemek. 1937-ben közönségsikert aratott a Rivels-testvérek fellépése, és ekkor mutatkozott be ifjú Eötvös Gábor zenebohóc is, aki híressé vált számában évtizedeken át megunhatatlanul kiáltotta a poént: Van máááásik!

04-4-etvs-zenebohcokab2f
Eötvös Gábor és felesége, Picard Mariska cirkuszkocsiban született, akárcsak közös gyermekeik.
Az 1960 körül készült képen a 4 Eötvös zenehumorista

1943-ban volt Fényes György utolsó cirkuszi szezonja, a bombázások miatt 1944-re a főváros már nem adott ki játékengedélyt. A háború után pedig a reakciósként elkönyvelt Fényes nem kaphatott működési engedélyt. Az ostrom időszakában, 1944–45 telén a német csapatok istállót létesítettek a cirkusz épületében, a tetőt több bombatalálat is érte.


De az élet 1945 tavaszán meglepően gyorsan újraindult. A szociáldemokrata párthoz közel álló artisták – a Göndör-testvérek és Árvai Rezső – szerezték meg az értékes játékengedélyt. 1945. május 1-jén gyerekelőadással indítottak, majd négy évig működtették a cirkuszt, de végül az intézményt 1949 szeptemberében ellenszolgáltatás nélkül államosították.

 

05-fvrosi-nagycirkusz-1949c323
A Fővárosi Nagycirkusz épülete 1949-ben, nem sokkal az államosítás előtt


Az állami irányítás alá került Fővárosi Nagycirkusz 1950. május 1-jén Köszöntünk, Budapest! című műsorával indította az első évadot, majd az ötvenes években a nagynevű külföldi produkciók hiányában varieté és revüműsorok voltak a porondon.


Állandó vendégként léptek fel a cirkuszban a korszak ismert színészei: Latabár Kálmán és Latabár Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi. A közönség tódult az előadásokra, ahol felszabadultan szórakozhatott, és egy kis időre elfeledhette a Rákosi-korszak nyomasztó hétköznapjait.

 

06-nagycirkusz-az-50-es-vekbenc0dc
Telt ház, mosolygó emberek a Fővárosi Nagycirkusz nézőterén 1955-ben


A televízió megjelenése az 1960-as évek fordulóján hatalmas lökést adott a cirkusz népszerűségének. A Fővárosi Nagycirkusz műsorai és művészei a tévéközvetítések eredményeképpen országosan ismertté váltak. A nemzetközi turnék révén pedig külföldön is megismerhették a magyar cirkuszművészetet.


07-vzirev-19582a33
Korabeli plakát és jelenet az 1958-ban bemutatott Magyar vízirevüből

 

Eldöntötték, hogy a 100. évéhez közeledő városligeti épületet felújítják. 1966-ban búcsúelőadással köszönt el megszokott otthonától a társulat, majd az előadás végén bemutatták a nézőknek az új cirkuszépület makettjét, a következő napokban pedig megkezdődött az ország egyetlen kő cirkuszépületének bontása.


08-cirkuszi-plaktok-1960-aseb47
Derűs hangulatú, modern grafikájú cirkuszi plakátok az 1960-as évekből (balra),
jobbra pedig egy párizsi vendégszereplés plakátja az 1970-es évek közepéről


Az építkezés ideje alatt a Dózsa György út és Damjanich út kereszteződésében felállított sátorban folytak az előadások.Öt év telt el a Városligetben állandó cirkuszépület nélkül.

 

09-bcszik-a-cirkusz-1966261b
Búcsúzik a cirkusz – a lebontásra váró épület homlokzata (balról), középen a cirkusz vasszerkezetének bontása 1967-ben, jobbra az ideiglenes sátorcirkusz korabeli reklámképeslapon


Az új cirkuszépület 1971. január 14-én nyitotta meg kapuit. A társulat élén ekkor női igazgató állt: Eötvös Gáborné Picard Mária, aki 1969 és 1983 között vezette a Fővárosi Nagycirkuszt.


10-j-cirkuszplet-1971398e
Az ünnepi nyitó gálaműsor plakátja és az új cirkuszépület 1971-ben


Ennek immár 47 éve. Azóta több mint 15 ezer előadás közel 30 millió nézője koptatta az épület lépcsőit és a nézőtér széksorait. A vurstli rég a múlté, a cirkusz viszont fennmaradt, és népszerűsége töretlen a 21. században is.


11-nagycirkusz-10-vesc2dc
A Fővárosi Nagycirkusz épülete a 10. évfordulón az előadásra érkező nézők kígyózó sorával


Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrásai itt olvashatók.

A nyitóképen Eötvös Gábor zenebohóc. Fotó forrása: eotvoscirkusz.com


A hazai cirkusztörténet kezdeteiről itt olvashat.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

Bicskei_Bertalan__Budapesti_Honved_1969_R

2019.05.24

Farkas József World Press Photo díjas fotóriporter, a Képes Sport és a Nemzeti Sport szaklap legendás fényképészének fotóiból nyílt kiállítás A pillanat varázslója címmel a Pozsonyi Magyar Intézetben. A sport iránt egész életében elkötelezett fotós képei a sportversenyek, az olimpiák, a küzdelmek és a sikerek hőseinek, bajnokainak felejthetetlen pillanatait mutatják be.

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma