GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.10

A Fővárosi Nagycirkusz az elmúlt 80 évben sokat változott. A 30-as években a klasszikus számok mellett fontos szerep jutott a varietének. Ekkor mutatkozott be Eötvös Gábor zenebohóc is, aki híressé vált számában évtizedeken át megunhatatlanul kiáltotta a poént: Van máááásik! Az 50-es években állandó vendégként léptek a porondra a korszak ismert színészei: Latabár Kálmán és Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi. A közönség tódult az előadásokra, ahol felszabadultan szórakozhatott, kis időre elfeledve a Rákosi-korszak nyomasztó hétköznapjait.

01-cirkusz-s-mvszet68c5
Balra a Barokaldi Cirkusz, a későbbi Néparéna a vurstliban. Jobbra Aba-Novák Vilmos 1930-as években készült festményén

A cirkusz első fél évszázadában alig találunk hazai artistákat a fellépők között. Kisebb szenzációnak számított, hogy Beketow Sándor 1933-ban egyszerre hat magyar számot is szerepeltetett a műsorában.


Ez a tendencia Fényes György igazgatása alatt változott meg, sőt az 1930-as évektől kezdve nemcsak hazai artisták, hanem neves színészek is felléptek a cirkuszi porondra.


02-leichte-kavallerie-193514d1
Rökk Marika mint cirkuszi műlovarnő az 1935-ben, Werner Hochbaum rendezésében készült, Könnyűlovasság című német film plakátján egy korabeli filmmagazin címlapján


Fényes György 1936-tól vette át a Ligetben a cirkuszi élet irányítását: előbb a vurstliban működő Néparénába szervezett olcsó, népszerű gyerekprogramokat, majd 1936–1943 között a Városi Cirkusz épületét is bérelte, így kezébe került a teljes városligeti cirkuszi élet irányítása.


Az épületet is teljesen felújítatta, és új felirat került a főbejárat fölé: Fényes Fővárosi Nagy Cirkusz. Ez az első változata az intézmény ma használatos Fővárosi Nagycirkusz elnevezésnek.

 

03-fnyes-nagy-cirkusz-plaktjai95ec
A Néparéna és a Fényes Fővárosi Nagy Cirkusz plakátjai és műsorfüzetei az 1930-as évekből.
A két jobboldali reklámgrafikát a neves festőművész, Pólya Tibor tervezte


A programban összefonódtak a cirkuszi és varietéelemek. 1937-ben közönségsikert aratott a Rivels-testvérek fellépése, és ekkor mutatkozott be ifjú Eötvös Gábor zenebohóc is, aki híressé vált számában évtizedeken át megunhatatlanul kiáltotta a poént: Van máááásik!

04-4-etvs-zenebohcokab2f
Eötvös Gábor és felesége, Picard Mariska cirkuszkocsiban született, akárcsak közös gyermekeik.
Az 1960 körül készült képen a 4 Eötvös zenehumorista

1943-ban volt Fényes György utolsó cirkuszi szezonja, a bombázások miatt 1944-re a főváros már nem adott ki játékengedélyt. A háború után pedig a reakciósként elkönyvelt Fényes nem kaphatott működési engedélyt. Az ostrom időszakában, 1944–45 telén a német csapatok istállót létesítettek a cirkusz épületében, a tetőt több bombatalálat is érte.


De az élet 1945 tavaszán meglepően gyorsan újraindult. A szociáldemokrata párthoz közel álló artisták – a Göndör-testvérek és Árvai Rezső – szerezték meg az értékes játékengedélyt. 1945. május 1-jén gyerekelőadással indítottak, majd négy évig működtették a cirkuszt, de végül az intézményt 1949 szeptemberében ellenszolgáltatás nélkül államosították.

 

05-fvrosi-nagycirkusz-1949c323
A Fővárosi Nagycirkusz épülete 1949-ben, nem sokkal az államosítás előtt


Az állami irányítás alá került Fővárosi Nagycirkusz 1950. május 1-jén Köszöntünk, Budapest! című műsorával indította az első évadot, majd az ötvenes években a nagynevű külföldi produkciók hiányában varieté és revüműsorok voltak a porondon.


Állandó vendégként léptek fel a cirkuszban a korszak ismert színészei: Latabár Kálmán és Latabár Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi. A közönség tódult az előadásokra, ahol felszabadultan szórakozhatott, és egy kis időre elfeledhette a Rákosi-korszak nyomasztó hétköznapjait.

 

06-nagycirkusz-az-50-es-vekbenc0dc
Telt ház, mosolygó emberek a Fővárosi Nagycirkusz nézőterén 1955-ben


A televízió megjelenése az 1960-as évek fordulóján hatalmas lökést adott a cirkusz népszerűségének. A Fővárosi Nagycirkusz műsorai és művészei a tévéközvetítések eredményeképpen országosan ismertté váltak. A nemzetközi turnék révén pedig külföldön is megismerhették a magyar cirkuszművészetet.


07-vzirev-19582a33
Korabeli plakát és jelenet az 1958-ban bemutatott Magyar vízirevüből

 

Eldöntötték, hogy a 100. évéhez közeledő városligeti épületet felújítják. 1966-ban búcsúelőadással köszönt el megszokott otthonától a társulat, majd az előadás végén bemutatták a nézőknek az új cirkuszépület makettjét, a következő napokban pedig megkezdődött az ország egyetlen kő cirkuszépületének bontása.


08-cirkuszi-plaktok-1960-aseb47
Derűs hangulatú, modern grafikájú cirkuszi plakátok az 1960-as évekből (balra),
jobbra pedig egy párizsi vendégszereplés plakátja az 1970-es évek közepéről


Az építkezés ideje alatt a Dózsa György út és Damjanich út kereszteződésében felállított sátorban folytak az előadások.Öt év telt el a Városligetben állandó cirkuszépület nélkül.

 

09-bcszik-a-cirkusz-1966261b
Búcsúzik a cirkusz – a lebontásra váró épület homlokzata (balról), középen a cirkusz vasszerkezetének bontása 1967-ben, jobbra az ideiglenes sátorcirkusz korabeli reklámképeslapon


Az új cirkuszépület 1971. január 14-én nyitotta meg kapuit. A társulat élén ekkor női igazgató állt: Eötvös Gáborné Picard Mária, aki 1969 és 1983 között vezette a Fővárosi Nagycirkuszt.


10-j-cirkuszplet-1971398e
Az ünnepi nyitó gálaműsor plakátja és az új cirkuszépület 1971-ben


Ennek immár 47 éve. Azóta több mint 15 ezer előadás közel 30 millió nézője koptatta az épület lépcsőit és a nézőtér széksorait. A vurstli rég a múlté, a cirkusz viszont fennmaradt, és népszerűsége töretlen a 21. században is.


11-nagycirkusz-10-vesc2dc
A Fővárosi Nagycirkusz épülete a 10. évfordulón az előadásra érkező nézők kígyózó sorával


Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrásai itt olvashatók.

A nyitóképen Eötvös Gábor zenebohóc. Fotó forrása: eotvoscirkusz.com


A hazai cirkusztörténet kezdeteiről itt olvashat.

plakat003

Sara_Sandor_India_1
2019.03.20

Imádkozó nő és férfi fotója egymással szemben, sokszínű karakterű és szuggesztív tekintetű arcok, a nők és a gyermekek mindennapjai. Boldogság, gyönyörű környezet, szegénység, nyomorúság és bánat. Ezek a fő témái Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező fotóinak. A TÉR-KÉP Galériában kiállított nyolcvanhárom képe India ezer arcáról mesél.

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

A kétoldalú együttműködés számos formájában állapodtak meg a Magyar és a Szlovák Írószövetség vezetői. Megegyeztek például a kortárs szlovák és magyar irodalom kölcsönös és rendszeres fordításában először folyóiratok és antológiák, később egyéni kötetek formájában.

Az underground dj-világnak idén is több helyszínt szentel a Balaton Sound. Ismét jelentkezik az Elrow, és új helyszín nyílik The Club néven. A világ egyik legkedveltebb show-sorozata, az Elrow felhozatalában fellép például Paul Kalkbrenner, Jamie Jones, a CamelPhat és Wade is. A modern elektronikus zenei klub arculatát és hangulatát idéző, részben a Balaton vizére épített The Club nevű új helyszínen ad műsort többek között Marco Carola, Martinez Brothers dj-duó, Dubfire és az Alle Farben is. A fesztivál idén július 3. és 7. között lesz Zamárdiban.

Christian Silvain belga művész munkáinak plagizálásával vádolta meg az ismert kínai festőt, Je Jong-csingot. A 69 éves Silvain a belga sajtónak panaszkodott arról, hogy Je mintegy 30 évvel korábban több festményét lemásolta, és ezek közül egy százszor annyiért kelt el, mint az eredeti mű. A kínai művész azt állítja, hogy több alkalommal sikertelenül próbált meg kapcsolatba lépni az őt plágiummal vádoló Silvainnel, hogy személyesen tisztázhassák az ügyet, így nem maradt más választása, mint hogy jogi úton mossa tisztára a nevét.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A Magyarság Háza különleges lelki élményeket ígérő nagyböjti programként rendezi meg Sebestyén István bukovinai székely népdalénekes, mesemondó lemezbemutató koncertjét március 22-én 18.00-kor. Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.

Sebestyen_Istvan

Már hagyomány, hogy a fesztiválévadot a Feszt!Eger nyitja, idén május 30-án. Három nap a hazai pop, rock és hip-hop jegyében, festői környezetben, a löszfalba vájt pincéiről híres egri Bolyki-völgyben. Egyedi koncerthelyszíneken, a több mint negyven éve használaton kívüli bányaudvarok és borospincék közvetlen szomszédságában a hazai könnyűzenei élet legnagyobbjai lépnek fel.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma