2018.04.27

Jukka-Pekka Saraste finn származású sztárkarmester Bruckner 8. szimfóniáját vezényli a Budapesti Fesztiválzenekar élén április 28-án, 29-én és 30-án a Müpában. A magyar földön ritkán hallható remekmű egy hazánkban alig ismert változatban hangzik el és egyedüli műsorszám lesz. Az alcímnek választott Rilke-sor a szimfónia kozmikus jelképiségére, monumentális szerkezetére és érthető emberi-metafizikai távlataira utal. INTERJÚ

Miért pont Bruckner 8. szimfóniáját választotta a magyarországi koncertjére?

Mert ez a kedvencem. (nevet) Azt gondolom, hogy kevés ennyire őszinte és nagyszabású kompozíció született a zenetörténetben. Hatalmas maga a zenei építmény, újszerűek a harmóniái, a ritmikai szabadságai, félelmetesek a belső távlatai és mindemellett még hiteles is. Úgy értem: őszinte, tudhatjuk, hogy egy ember áll mögötte. Nem feltétlen egy Anton Bruckner nevű, hanem egy érző, hívő, ám tragikusan vívódó lélek.


Saraste_Jukka-Pekka_Felix_Broede
Fotó: Felix Broede


Melyik változat mellett döntött?

A két ismert kiadás közül az első kifejezetten erős, a Leopold Nowak-féle második kiadás meg nagyon száraz, de én nem ezt használom, hanem egy harmadikat. Hadd meséljek erről egy kicsit! Bruckner, rendkívül érzékeny zseni volt. Nem dölyfös, öntelt vagy zsarnokoskodó, hanem schubertien érzékeny, szinte már félénk. Amikor megírta a nagyszabású szimfóniáit, úgy, ahogyan azt ő tökéletesnek érezte, akkor jöttek a barátai. A barátai mind okos emberek voltak, és ráadásul, mint minden igaz barát, jót akartak. Az ő esetükben ez azt jelentette, hogy segíteni akartak Brucknernek. Féltették a kudarctól és ezért módosításokat javasoltak neki. Mind megpróbálták teljesen lecsupaszítani a szimfóniákat. Különböző eszmények szerint gyalulták a műveket.

Bruckner pedig megfogadta ezeket a tanácsokat és átírta a darabjait. A két említett kiadás ezeket a munkafolyamatokat mutatja be: az első az ősváltozatot, a második a szomorú átdolgozás legvégső változatát. Sőt: Nowak néha azon is túlment, mintha kicsit utólag is tisztított volna a formán. Bruckner 3. szimfóniája esetén sem veszem elő az első változatot, mindig a második verziót vezénylem. A lecsupaszított, „javított” változatok csak csontvázai a zeneszerzői elképzelésnek.

Magam Robert Haas kottakiadói koncepciójával értek egyet: egy Bruckner-szimfóniának bruckneri elvekre, szerkezetre és hangokra kell épülnie. A Haas-féle harmadik (köztes) kiadás összegyűjtötte azokat az elemeket, amelyek a leginkább közel állnak az eredeti bruckneri tervhez és tartalmazzák azokat a szükségszerű módosításokat, amelyeket egy zeneszerző elvégez a munkáin. Ezt a változatot használta egyébként Herbert von Karajan és Bernard Haitink is. Amikor átolvastam a szakirodalmat és a partitúrákat, akkor kedveltem meg én is.

Magyarországon mi ezt nagyon ritkán hallhatjuk…
Ez meglep. Az osztrák vagy a német zenei élet egyik legstabilabb sarokköve Bruckner 5. és 8. szimfóniája. Elképzelni sem lehet nélküle a német nyelvterületek zenei életét. Ahogy már említettem, egész embert igénybe vevő kompozícióról van szó, de kezdhetném onnan is, hogy mennyi az áradó dallam benne, mennyire szigorú és újszerű a ritmusvilága, egészen hátborzongatóan merészek a harmóniái. Mindeközben pedig óriási léptékű látomás, monumentális zene. Remélem, önöknél is felkerül a listára. Mi mindenesetre mindent megteszünk ezért. (nevet) Persze, nem könnyű vagy nem hagyományos a kezdete. Az 5., a 6. és a 8. szimfónia kezdete jelentősen eltér a többi hangzásától. A 4. vagy a 7. szimfónia világára viszont bizonyos értelemben más romantikus alkotásokból fel lehet készülni. Könnyebben rá lehet hangolódni, főként az első tételek kezdetén annyira egyértelmű, mi történik, hogy az magával ragadja a hallgatót. Ám az említett három máshogy működik, viszont mind megérdemeli az időt, mert sokszoros élményt adnak.

Meglepett, hogy csak egyetlen mű kerül terítékre az előadás során.

Nincs idő másra. (nevet) Komolyan, nem kell oda semmi más. Ez egy egészestés kompozíció. Bármi lenne ott, csak felesleges lenne. Ha Mahler II. vagy VI. szimfóniája hangzik el egy estén, akkor sem játszik az ember társdarabot. Egy kisebb léptékű Bruckner-darab mellé el tudok képzelni mondjuk Ligetit: de a mindenség szimfóniája, a VIII. mellé? Így is kozmikus lesz az élmény.


Mennyi ideje dirigálja?
Tizenöt éve.

Mondhatjuk azt, hogy Bruckner vezényletéhez „idős”-nek kell lenni?

Igen. (nevet) De nemcsak Brucknerhez, hanem Schuberthez vagy Brahmshoz is. Sőt: Brahmshoz kifejezetten szükséges a nagyfokú érettség, ahogy maga fogalmazott: az „öregség”. Annyira összetettek ezek a zenék, olyan végtelenül gazdagok belső folyamatokban, és főként érzelmileg olyannyira árnyaltak, hogy bizonyos életkor felett tágul csak ki rájuk az ember szeme, szíve – és keze.


Jukka-Pekka_Saraste2__Felix_Broede
Fotó: Felix Broede


Ki az ideális hallgatója Bruckner 8. szimfóniájának?

Akinek van rá koncentráltan két órája. Ez nem olyan, mint a hollywoodi filmek, ahol hét másodpercenként snitt van, és a zenéjük is csak ütempárokból áll. Bruckner időt, elmélyedést, figyelmet igényel. Említette, hogy önöknél ezt ritkán játsszák, így nem tudom, a magyar közönségnek milyen tapasztalatai vannak a mély későromantikáról. Én Finnországból jövök, ahol Sibelius-nyelven növünk fel, őt szívjuk magunkba és – meglepő, de – őt szeretjük. Én is előszeretettel vezényelek Sibeliust. Nos, az ő példaképe Anton Bruckner volt. El is ment hozzá Bécsbe, hogy tanuljon tőle. De a mester már öreg volt, fáradt és szerény, így nem tudta tanítani. Erre ő végigtanulmányozta Bruckner szimfóniáit. Sibelius így a bruckneri művészet egyértelmű és egyenesági folytatója. A Sibelius-szimfóniák révén a finn közönség Bruckner-beavatott, nálunk éppen ezért mindegyik szimfóniája közismert és közértett. Remélem, most itt is sikerül világosan megmutatni ennek a műnek a lényegét, nagyságát, szépségét.

Amikor egy zenekar megtudja, hogy Brucknert játszanak, akkor a kürtösök megdicsőülve várják a próbákat. De mi a helyzet a többiekkel, például a vonósokkal?

Igen, ez jó kérdés. Ők is örülnek. (nevet) Remélem. Igaz ugyan, hogy a hosszú műben sokat kell húzni a vonót, hogy fárasztó a temérdek tremoló, hogy rengeteget kell akkordfelbontásos kíséretet játszaniuk, de azért sok-sok szép dallamot is kaptak. Kifejezetten kényes ügy, hogy mennyire kemény, szigorú és drámaian feszített ritmikát kell játszaniuk. Minden rajtuk múlik. A vonósok tehát ebben a szimfóniában főszerephez jutnak – ha nem is feltétlenül őket halljuk sokszor –, mert dallamaik, ritmikájuk, harmóniájuk az alap. De azért nyilván elfáradnak az előadás végére.

Lesz speciális ültetés a színpadon?
Nem, a Bruckner 8-ban mindenki maradhat a helyén. A 7. és a 9. szimfónia sokkal bonyolultabb ebből a szempontból, mert a kürtök, a Wagner-tubák és a basszustuba hagyományosan egymástól távol ülnek. Szoktuk azt kérni az említett zenészektől, hogy üljenek egy tömbbe, sőt sok esetben a brácsák helyére, a zenekar közepére ültetjük őket. Így lehet elérni ideális hangzást, összecsengést – összebúgást.

Mikor lesz elégedett az előadással?

Megfogott. Számomra ez a mű nagyon személyes. Hatalmas indulatok, szenvedélyek és fájdalmak jelennek meg benne, és csak lassan-lassan jut el a feloldódáshoz. Az enyhület, a lecsendesedés ebben a csaknem száz zenészt foglalkoztató műben éppen annyira fontos, mint a harsogó tuttik. Ha ezt a végtelen univerzumot sikerül megmutatni az önök közönségének, akik ezeken az estéken rám bízzák magukat, akkor elégedett leszek. Persze, az eredmény még annyi mindentől függ. Például, hogy a legjobb tempókat, dinamikákat és közös ritmust vegyük fel a helyszínen is. A karmesterek, köztük magam is, újra és újra félünk attól, hogy nehogy legyilkoljuk a rezeket a Finálé előtt. Mert akkor mindennek vége. Szóval vigyáznom kell a rezekre – meg az ütőkre, a fákra és a vonósokra. A mi kis és nagy, valós és szellemi univerzumunkra.


Windhager Ákos

Adyton_2016

2018.12.10

„A szabad zene puszta voltunkat szólaltatja meg a teremtés szerves forgatagában, ahol minden a magáét zengi, mondja, és mégis, nem önmagáért, hanem mindenekért muzsikál” ­ – vallotta Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Az ő szellemiségét idézi meg az Adyton Karácsony december 11-én a Budapest Music Centerben.

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma