2018.04.27

Jukka-Pekka Saraste finn származású sztárkarmester Bruckner 8. szimfóniáját vezényli a Budapesti Fesztiválzenekar élén április 28-án, 29-én és 30-án a Müpában. A magyar földön ritkán hallható remekmű egy hazánkban alig ismert változatban hangzik el és egyedüli műsorszám lesz. Az alcímnek választott Rilke-sor a szimfónia kozmikus jelképiségére, monumentális szerkezetére és érthető emberi-metafizikai távlataira utal. INTERJÚ

Miért pont Bruckner 8. szimfóniáját választotta a magyarországi koncertjére?

Mert ez a kedvencem. (nevet) Azt gondolom, hogy kevés ennyire őszinte és nagyszabású kompozíció született a zenetörténetben. Hatalmas maga a zenei építmény, újszerűek a harmóniái, a ritmikai szabadságai, félelmetesek a belső távlatai és mindemellett még hiteles is. Úgy értem: őszinte, tudhatjuk, hogy egy ember áll mögötte. Nem feltétlen egy Anton Bruckner nevű, hanem egy érző, hívő, ám tragikusan vívódó lélek.


Saraste_Jukka-Pekka_Felix_Broede
Fotó: Felix Broede


Melyik változat mellett döntött?

A két ismert kiadás közül az első kifejezetten erős, a Leopold Nowak-féle második kiadás meg nagyon száraz, de én nem ezt használom, hanem egy harmadikat. Hadd meséljek erről egy kicsit! Bruckner, rendkívül érzékeny zseni volt. Nem dölyfös, öntelt vagy zsarnokoskodó, hanem schubertien érzékeny, szinte már félénk. Amikor megírta a nagyszabású szimfóniáit, úgy, ahogyan azt ő tökéletesnek érezte, akkor jöttek a barátai. A barátai mind okos emberek voltak, és ráadásul, mint minden igaz barát, jót akartak. Az ő esetükben ez azt jelentette, hogy segíteni akartak Brucknernek. Féltették a kudarctól és ezért módosításokat javasoltak neki. Mind megpróbálták teljesen lecsupaszítani a szimfóniákat. Különböző eszmények szerint gyalulták a műveket.

Bruckner pedig megfogadta ezeket a tanácsokat és átírta a darabjait. A két említett kiadás ezeket a munkafolyamatokat mutatja be: az első az ősváltozatot, a második a szomorú átdolgozás legvégső változatát. Sőt: Nowak néha azon is túlment, mintha kicsit utólag is tisztított volna a formán. Bruckner 3. szimfóniája esetén sem veszem elő az első változatot, mindig a második verziót vezénylem. A lecsupaszított, „javított” változatok csak csontvázai a zeneszerzői elképzelésnek.

Magam Robert Haas kottakiadói koncepciójával értek egyet: egy Bruckner-szimfóniának bruckneri elvekre, szerkezetre és hangokra kell épülnie. A Haas-féle harmadik (köztes) kiadás összegyűjtötte azokat az elemeket, amelyek a leginkább közel állnak az eredeti bruckneri tervhez és tartalmazzák azokat a szükségszerű módosításokat, amelyeket egy zeneszerző elvégez a munkáin. Ezt a változatot használta egyébként Herbert von Karajan és Bernard Haitink is. Amikor átolvastam a szakirodalmat és a partitúrákat, akkor kedveltem meg én is.

Magyarországon mi ezt nagyon ritkán hallhatjuk…
Ez meglep. Az osztrák vagy a német zenei élet egyik legstabilabb sarokköve Bruckner 5. és 8. szimfóniája. Elképzelni sem lehet nélküle a német nyelvterületek zenei életét. Ahogy már említettem, egész embert igénybe vevő kompozícióról van szó, de kezdhetném onnan is, hogy mennyi az áradó dallam benne, mennyire szigorú és újszerű a ritmusvilága, egészen hátborzongatóan merészek a harmóniái. Mindeközben pedig óriási léptékű látomás, monumentális zene. Remélem, önöknél is felkerül a listára. Mi mindenesetre mindent megteszünk ezért. (nevet) Persze, nem könnyű vagy nem hagyományos a kezdete. Az 5., a 6. és a 8. szimfónia kezdete jelentősen eltér a többi hangzásától. A 4. vagy a 7. szimfónia világára viszont bizonyos értelemben más romantikus alkotásokból fel lehet készülni. Könnyebben rá lehet hangolódni, főként az első tételek kezdetén annyira egyértelmű, mi történik, hogy az magával ragadja a hallgatót. Ám az említett három máshogy működik, viszont mind megérdemeli az időt, mert sokszoros élményt adnak.

Meglepett, hogy csak egyetlen mű kerül terítékre az előadás során.

Nincs idő másra. (nevet) Komolyan, nem kell oda semmi más. Ez egy egészestés kompozíció. Bármi lenne ott, csak felesleges lenne. Ha Mahler II. vagy VI. szimfóniája hangzik el egy estén, akkor sem játszik az ember társdarabot. Egy kisebb léptékű Bruckner-darab mellé el tudok képzelni mondjuk Ligetit: de a mindenség szimfóniája, a VIII. mellé? Így is kozmikus lesz az élmény.


Mennyi ideje dirigálja?
Tizenöt éve.

Mondhatjuk azt, hogy Bruckner vezényletéhez „idős”-nek kell lenni?

Igen. (nevet) De nemcsak Brucknerhez, hanem Schuberthez vagy Brahmshoz is. Sőt: Brahmshoz kifejezetten szükséges a nagyfokú érettség, ahogy maga fogalmazott: az „öregség”. Annyira összetettek ezek a zenék, olyan végtelenül gazdagok belső folyamatokban, és főként érzelmileg olyannyira árnyaltak, hogy bizonyos életkor felett tágul csak ki rájuk az ember szeme, szíve – és keze.


Jukka-Pekka_Saraste2__Felix_Broede
Fotó: Felix Broede


Ki az ideális hallgatója Bruckner 8. szimfóniájának?

Akinek van rá koncentráltan két órája. Ez nem olyan, mint a hollywoodi filmek, ahol hét másodpercenként snitt van, és a zenéjük is csak ütempárokból áll. Bruckner időt, elmélyedést, figyelmet igényel. Említette, hogy önöknél ezt ritkán játsszák, így nem tudom, a magyar közönségnek milyen tapasztalatai vannak a mély későromantikáról. Én Finnországból jövök, ahol Sibelius-nyelven növünk fel, őt szívjuk magunkba és – meglepő, de – őt szeretjük. Én is előszeretettel vezényelek Sibeliust. Nos, az ő példaképe Anton Bruckner volt. El is ment hozzá Bécsbe, hogy tanuljon tőle. De a mester már öreg volt, fáradt és szerény, így nem tudta tanítani. Erre ő végigtanulmányozta Bruckner szimfóniáit. Sibelius így a bruckneri művészet egyértelmű és egyenesági folytatója. A Sibelius-szimfóniák révén a finn közönség Bruckner-beavatott, nálunk éppen ezért mindegyik szimfóniája közismert és közértett. Remélem, most itt is sikerül világosan megmutatni ennek a műnek a lényegét, nagyságát, szépségét.

Amikor egy zenekar megtudja, hogy Brucknert játszanak, akkor a kürtösök megdicsőülve várják a próbákat. De mi a helyzet a többiekkel, például a vonósokkal?

Igen, ez jó kérdés. Ők is örülnek. (nevet) Remélem. Igaz ugyan, hogy a hosszú műben sokat kell húzni a vonót, hogy fárasztó a temérdek tremoló, hogy rengeteget kell akkordfelbontásos kíséretet játszaniuk, de azért sok-sok szép dallamot is kaptak. Kifejezetten kényes ügy, hogy mennyire kemény, szigorú és drámaian feszített ritmikát kell játszaniuk. Minden rajtuk múlik. A vonósok tehát ebben a szimfóniában főszerephez jutnak – ha nem is feltétlenül őket halljuk sokszor –, mert dallamaik, ritmikájuk, harmóniájuk az alap. De azért nyilván elfáradnak az előadás végére.

Lesz speciális ültetés a színpadon?
Nem, a Bruckner 8-ban mindenki maradhat a helyén. A 7. és a 9. szimfónia sokkal bonyolultabb ebből a szempontból, mert a kürtök, a Wagner-tubák és a basszustuba hagyományosan egymástól távol ülnek. Szoktuk azt kérni az említett zenészektől, hogy üljenek egy tömbbe, sőt sok esetben a brácsák helyére, a zenekar közepére ültetjük őket. Így lehet elérni ideális hangzást, összecsengést – összebúgást.

Mikor lesz elégedett az előadással?

Megfogott. Számomra ez a mű nagyon személyes. Hatalmas indulatok, szenvedélyek és fájdalmak jelennek meg benne, és csak lassan-lassan jut el a feloldódáshoz. Az enyhület, a lecsendesedés ebben a csaknem száz zenészt foglalkoztató műben éppen annyira fontos, mint a harsogó tuttik. Ha ezt a végtelen univerzumot sikerül megmutatni az önök közönségének, akik ezeken az estéken rám bízzák magukat, akkor elégedett leszek. Persze, az eredmény még annyi mindentől függ. Például, hogy a legjobb tempókat, dinamikákat és közös ritmust vegyük fel a helyszínen is. A karmesterek, köztük magam is, újra és újra félünk attól, hogy nehogy legyilkoljuk a rezeket a Finálé előtt. Mert akkor mindennek vége. Szóval vigyáznom kell a rezekre – meg az ütőkre, a fákra és a vonósokra. A mi kis és nagy, valós és szellemi univerzumunkra.


Windhager Ákos

cafe_budapest_kiemelt2

2018.09.20

„Egy kortárs fesztiválnak mindig újat kell mutatnia, abban a tekintetben is, hogyan értelmezi újjá a régit” – mondta Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke. Az október 5-től kezdődő fesztiválra jönnek világsztárok, a 100-nál is több program között lesznek ősbemutatók és köztéri programok, ráadásul mindezt csaknem 40 helyszínen, akár a bulinegyed romkocsmáiban is megtalálhatjuk.

hernadijudit_kiemelt

2018.09.20

A közönség- és a szakmai sikerek után a Magyar Színházi Társaság a 2018/2019-es évadban folytatja a Jó kérdés elnevezésű ingyenes beszélgetéssorozatot, amelynek keretében a színházszakmai témákat nem csupán a szűk szakmát érintő szempontok mentén járják körbe. És hogy kik lesznek górcső alatt? Többek között Hernádi Juditot, Ónodi Esztert, Scherer Pétert, Törőcsik Franciskát és Novák Esztert kérdezi szeptember 22-től Veiszer Alinda.

_D0A8999_Copy

2018.09.20

Idén 45. alkalommal osztják ki a Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában bejutott a díjazottak közé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) mesterszakán diplomázó rendező, Kovács István legújabb alkotása, az Ostrom. Az alkotók szeptember 20-án sajtótájékoztatón meséltek örömükről.

Tizenhat programmal készül a szeptember 22-ei színházak éjszakájára a Játékszín, ahol nyíltpróbával, varietéműsorral és kulisszajárással is várják a közönséget. A Bock Színpad első programja a Mesedélután lesz, amelynek szereplői Hapci Benő, Mirr-Murr, Pom Pom és Oriza Triznyák. Ugyancsak délután, méghozzá 3 órakor kezdődik az első kulisszajárás, amelyet háromnegyed óránként tartanak meg. Mindezek mellett idén is megrendezik a Vers a’la carte elnevezésű programot Hirtling István vezetésével, aki a közönség tagjaival közösen instruálja színésztársait, majd további produkciók várják a közönséget.

Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleki Vármúzeum: szeptember 21-én az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tornyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy földalatti óvóhelyén mutatják be. A szezonzáró kiállításon a 18. század végétől a 20. század elejéig mutatják be az üvegtermékeket, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre.

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét szeptember 21-én, pénteken kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik. Idén először csatlakoznak külföldi kortárs alkotók a programokhoz – a magyar és külföldi alkotók számára Szimbiózis címmel hirdettek meg nemzetközi pályázatot, a 38 kiválasztott munkát a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) szeptember 20. és 23. között lehet megtekinteni. Az idei év vendégkiállítása a K.A.S. Galériában kap helyet, ahol a németországi Burg Giebichenstein University of Art and Design Halle professzora, Hans Stofer a hallgatókkal együtt mutatja be munkáit. A rendezvény célja a magyar kortárs ékszertervezés szélesebb körben való megismertetése, valamint a pályakezdő és gyakorlott alkotói közeg inspirálása, összefogása.

A 20. századi magyar festészet és grafika jelentős képviselőinek munkáit láthatja a közönség a Mihályfi-gyűjteményből rendezett kiállításon szeptember 20-tól a szegedi Reök-palotában. Mihályfi Ernő az 1920-as, 30-as években újságíróként felfigyelt a magyar progresszív képzőművészetre, támogató kritikákat írt és így kapcsolatba került a kortárs alkotókkal. Magángyűjteményét az 1950-es és 1960-as években alakította ki, a műveket saját ízlése alapján válogatta, de döntéseit később a művészettörténet igazolta. Ebből a több mint nyolcszáz alkotásból 155 festmény és grafika látható a Reök-palotában. A gyűjtő elsősorban kortárs alkotók munkáit vásárolta meg, de kollekcióját történelmi kitekintéssel állította össze, így a november elejéig látható kiállításon szerepelnek Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festményei és grafikái, valamint a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak munkái, és többek között három Picasso-grafika is.

A Madách Színházban ad koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends szeptember 28-án. Az est folyamán vendégként színpadra lépnek a Pintér Béla Társulat színészei, valamint Kiss László és Másik János is. A Müller Péter Sziámi AndFriends játszik idén megjelent új albumáról, a Nevess magadra! című anyagról, de elhangzanak Müller Péter Sziámi korábbi zenekarai: az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi, illetve az Európa Kiadó kiemelkedő dalai is.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma