GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.27

Jukka-Pekka Saraste finn származású sztárkarmester Bruckner 8. szimfóniáját vezényli a Budapesti Fesztiválzenekar élén április 28-án, 29-én és 30-án a Müpában. A magyar földön ritkán hallható remekmű egy hazánkban alig ismert változatban hangzik el és egyedüli műsorszám lesz. Az alcímnek választott Rilke-sor a szimfónia kozmikus jelképiségére, monumentális szerkezetére és érthető emberi-metafizikai távlataira utal. INTERJÚ

Miért pont Bruckner 8. szimfóniáját választotta a magyarországi koncertjére?

Mert ez a kedvencem. (nevet) Azt gondolom, hogy kevés ennyire őszinte és nagyszabású kompozíció született a zenetörténetben. Hatalmas maga a zenei építmény, újszerűek a harmóniái, a ritmikai szabadságai, félelmetesek a belső távlatai és mindemellett még hiteles is. Úgy értem: őszinte, tudhatjuk, hogy egy ember áll mögötte. Nem feltétlen egy Anton Bruckner nevű, hanem egy érző, hívő, ám tragikusan vívódó lélek.


Saraste_Jukka-Pekka_Felix_Broede
Fotó: Felix Broede


Melyik változat mellett döntött?

A két ismert kiadás közül az első kifejezetten erős, a Leopold Nowak-féle második kiadás meg nagyon száraz, de én nem ezt használom, hanem egy harmadikat. Hadd meséljek erről egy kicsit! Bruckner, rendkívül érzékeny zseni volt. Nem dölyfös, öntelt vagy zsarnokoskodó, hanem schubertien érzékeny, szinte már félénk. Amikor megírta a nagyszabású szimfóniáit, úgy, ahogyan azt ő tökéletesnek érezte, akkor jöttek a barátai. A barátai mind okos emberek voltak, és ráadásul, mint minden igaz barát, jót akartak. Az ő esetükben ez azt jelentette, hogy segíteni akartak Brucknernek. Féltették a kudarctól és ezért módosításokat javasoltak neki. Mind megpróbálták teljesen lecsupaszítani a szimfóniákat. Különböző eszmények szerint gyalulták a műveket.

Bruckner pedig megfogadta ezeket a tanácsokat és átírta a darabjait. A két említett kiadás ezeket a munkafolyamatokat mutatja be: az első az ősváltozatot, a második a szomorú átdolgozás legvégső változatát. Sőt: Nowak néha azon is túlment, mintha kicsit utólag is tisztított volna a formán. Bruckner 3. szimfóniája esetén sem veszem elő az első változatot, mindig a második verziót vezénylem. A lecsupaszított, „javított” változatok csak csontvázai a zeneszerzői elképzelésnek.

Magam Robert Haas kottakiadói koncepciójával értek egyet: egy Bruckner-szimfóniának bruckneri elvekre, szerkezetre és hangokra kell épülnie. A Haas-féle harmadik (köztes) kiadás összegyűjtötte azokat az elemeket, amelyek a leginkább közel állnak az eredeti bruckneri tervhez és tartalmazzák azokat a szükségszerű módosításokat, amelyeket egy zeneszerző elvégez a munkáin. Ezt a változatot használta egyébként Herbert von Karajan és Bernard Haitink is. Amikor átolvastam a szakirodalmat és a partitúrákat, akkor kedveltem meg én is.

Magyarországon mi ezt nagyon ritkán hallhatjuk…
Ez meglep. Az osztrák vagy a német zenei élet egyik legstabilabb sarokköve Bruckner 5. és 8. szimfóniája. Elképzelni sem lehet nélküle a német nyelvterületek zenei életét. Ahogy már említettem, egész embert igénybe vevő kompozícióról van szó, de kezdhetném onnan is, hogy mennyi az áradó dallam benne, mennyire szigorú és újszerű a ritmusvilága, egészen hátborzongatóan merészek a harmóniái. Mindeközben pedig óriási léptékű látomás, monumentális zene. Remélem, önöknél is felkerül a listára. Mi mindenesetre mindent megteszünk ezért. (nevet) Persze, nem könnyű vagy nem hagyományos a kezdete. Az 5., a 6. és a 8. szimfónia kezdete jelentősen eltér a többi hangzásától. A 4. vagy a 7. szimfónia világára viszont bizonyos értelemben más romantikus alkotásokból fel lehet készülni. Könnyebben rá lehet hangolódni, főként az első tételek kezdetén annyira egyértelmű, mi történik, hogy az magával ragadja a hallgatót. Ám az említett három máshogy működik, viszont mind megérdemeli az időt, mert sokszoros élményt adnak.

Meglepett, hogy csak egyetlen mű kerül terítékre az előadás során.

Nincs idő másra. (nevet) Komolyan, nem kell oda semmi más. Ez egy egészestés kompozíció. Bármi lenne ott, csak felesleges lenne. Ha Mahler II. vagy VI. szimfóniája hangzik el egy estén, akkor sem játszik az ember társdarabot. Egy kisebb léptékű Bruckner-darab mellé el tudok képzelni mondjuk Ligetit: de a mindenség szimfóniája, a VIII. mellé? Így is kozmikus lesz az élmény.


Mennyi ideje dirigálja?
Tizenöt éve.

Mondhatjuk azt, hogy Bruckner vezényletéhez „idős”-nek kell lenni?

Igen. (nevet) De nemcsak Brucknerhez, hanem Schuberthez vagy Brahmshoz is. Sőt: Brahmshoz kifejezetten szükséges a nagyfokú érettség, ahogy maga fogalmazott: az „öregség”. Annyira összetettek ezek a zenék, olyan végtelenül gazdagok belső folyamatokban, és főként érzelmileg olyannyira árnyaltak, hogy bizonyos életkor felett tágul csak ki rájuk az ember szeme, szíve – és keze.


Jukka-Pekka_Saraste2__Felix_Broede
Fotó: Felix Broede


Ki az ideális hallgatója Bruckner 8. szimfóniájának?

Akinek van rá koncentráltan két órája. Ez nem olyan, mint a hollywoodi filmek, ahol hét másodpercenként snitt van, és a zenéjük is csak ütempárokból áll. Bruckner időt, elmélyedést, figyelmet igényel. Említette, hogy önöknél ezt ritkán játsszák, így nem tudom, a magyar közönségnek milyen tapasztalatai vannak a mély későromantikáról. Én Finnországból jövök, ahol Sibelius-nyelven növünk fel, őt szívjuk magunkba és – meglepő, de – őt szeretjük. Én is előszeretettel vezényelek Sibeliust. Nos, az ő példaképe Anton Bruckner volt. El is ment hozzá Bécsbe, hogy tanuljon tőle. De a mester már öreg volt, fáradt és szerény, így nem tudta tanítani. Erre ő végigtanulmányozta Bruckner szimfóniáit. Sibelius így a bruckneri művészet egyértelmű és egyenesági folytatója. A Sibelius-szimfóniák révén a finn közönség Bruckner-beavatott, nálunk éppen ezért mindegyik szimfóniája közismert és közértett. Remélem, most itt is sikerül világosan megmutatni ennek a műnek a lényegét, nagyságát, szépségét.

Amikor egy zenekar megtudja, hogy Brucknert játszanak, akkor a kürtösök megdicsőülve várják a próbákat. De mi a helyzet a többiekkel, például a vonósokkal?

Igen, ez jó kérdés. Ők is örülnek. (nevet) Remélem. Igaz ugyan, hogy a hosszú műben sokat kell húzni a vonót, hogy fárasztó a temérdek tremoló, hogy rengeteget kell akkordfelbontásos kíséretet játszaniuk, de azért sok-sok szép dallamot is kaptak. Kifejezetten kényes ügy, hogy mennyire kemény, szigorú és drámaian feszített ritmikát kell játszaniuk. Minden rajtuk múlik. A vonósok tehát ebben a szimfóniában főszerephez jutnak – ha nem is feltétlenül őket halljuk sokszor –, mert dallamaik, ritmikájuk, harmóniájuk az alap. De azért nyilván elfáradnak az előadás végére.

Lesz speciális ültetés a színpadon?
Nem, a Bruckner 8-ban mindenki maradhat a helyén. A 7. és a 9. szimfónia sokkal bonyolultabb ebből a szempontból, mert a kürtök, a Wagner-tubák és a basszustuba hagyományosan egymástól távol ülnek. Szoktuk azt kérni az említett zenészektől, hogy üljenek egy tömbbe, sőt sok esetben a brácsák helyére, a zenekar közepére ültetjük őket. Így lehet elérni ideális hangzást, összecsengést – összebúgást.

Mikor lesz elégedett az előadással?

Megfogott. Számomra ez a mű nagyon személyes. Hatalmas indulatok, szenvedélyek és fájdalmak jelennek meg benne, és csak lassan-lassan jut el a feloldódáshoz. Az enyhület, a lecsendesedés ebben a csaknem száz zenészt foglalkoztató műben éppen annyira fontos, mint a harsogó tuttik. Ha ezt a végtelen univerzumot sikerül megmutatni az önök közönségének, akik ezeken az estéken rám bízzák magukat, akkor elégedett leszek. Persze, az eredmény még annyi mindentől függ. Például, hogy a legjobb tempókat, dinamikákat és közös ritmust vegyük fel a helyszínen is. A karmesterek, köztük magam is, újra és újra félünk attól, hogy nehogy legyilkoljuk a rezeket a Finálé előtt. Mert akkor mindennek vége. Szóval vigyáznom kell a rezekre – meg az ütőkre, a fákra és a vonósokra. A mi kis és nagy, valós és szellemi univerzumunkra.


Windhager Ákos

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma