GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.13

„A veszteség gyakran téma a drámairodalomban. Minden ember elveszített egy nagyon fontos dolgot: az édent. Az is egy kert volt, egy hely, amiről mindenki beszél, ahová vágyunk, de még senki sem lépett be oda – mondta a Nemzeti Magazinnak adott interjújában Silviu Purcărete, aki több évtizedes színházi pályafutása ellenére mindössze másodszor rendez Csehovot. A Meggyeskertet március elején mutatta be a Nemzeti Színház.

Meggyeskert_2
Nemzeti Színház: Meggyeskert

Nem ihlették meg eddig Csehov darabjai?

Valóban, eddig Csehovtól csak a Három nővért rendeztem meg, több mint húsz éve a franciaországi Limoges-ban, a Le Théâtre de l’Unionban. Ihlet lett volna, de eltántorított, hogy annyi nevezetes Csehov-előadás van a világban, láttam én is párat egészen kiváló megoldásokkal, és óvakodtam beállni a sorba, versenybe szállni egy újabb variációval. Ez ugyanis az egyik legveszélyesebb csapda a rendezéskor: ha az ember versenyezni akar. A másik, ha a rendező mindenáron sikerre törekszik.


Mit gondolt, amikor a Nemzeti Színház részéről megérkezett a felkérés egy Csehov-darab megrendezésére? Miért a Meggyeskertet választotta?
Nagy örömmel és teli szorongással vállaltam el ezt a felkérést. Ahogy a Vihar Shakespeare-nek, a Meggyeskert Csehovnak az utolsó darabja, amolyan művészi végrendelete.


Meggyeskert_1
Nemzeti Színház: Meggyeskert


Kétségtelenül remekmű, a végről, a veszteségről, a kudarcról szól. Számomra az tűnik nagyon furcsának, hogy Csehov úgy írta meg a darabot, hogy sohasem járnak a szereplők a meggyeskertben. Ha ennél a meggyeskertnél nincs szebb Oroszországban, a szereplők miért nem oda ruccannak ki? Senki sem lép be a kertbe, mert oda nem is lehet belépni. Ezért nem azt keresem, mit jelképezhet a meggyeskert, hanem egy misztikus, megfoghatatlan helynek gondolom, amit nem akarok megnevezni.


Csehovot legtöbbször melodrámaként játsszák, pedig műveit komédiának írta meg. Ön miben látja a komikumot, esetleg a humort a drámáiban?
A Csehov-játszásban sokáig a Sztanyiszlavszkij által elindított hagyomány volt az uralkodó, amit a pszichológiai realizmusra alapoztak, és úgy tudjuk, ez Csehovnak sem tetszett. A fordulatot Nyikita Mihalkov filmje jelentette, az Etűdök gépzongorára, amely a Platonov alapján készült. Ez már komédia volt, erőteljesen kidomborítva a darab teatralitását.


Meggyeskert_4
Udvaros Dorottya és Blaskó Péter a Meggyeskert egy jelenetében


A mi előadásunkban vannak melodrámai elemek, de a szó eredeti értelmében: dráma zenével, ugyanis lírai helyzetekben énekelnek a szereplők. Mert vannak a darabban olyan felfokozott érzelmekkel teli jelenetek, amelyek inkább egy zenei partitúrára hasonlítanak, ezt próbáljuk dalban megfogalmazni. Csehov humora amolyan sírva vígadunk formában működik: kacagunk, utána sírunk, de a sírást követően is mindig jön a nevetés. Humor, de szomorú.


Meggyeskert_5
Udvaros Dorottya


Firszet nem egy idős emberre, hanem Trill Zsoltra osztotta, akivel már korábban is dolgozott együtt. Miért őt választotta erre a szerepre?
Firsz a legtitokzatosabb szereplő, nincs kora, ezért sem az a lényeg, hány éves színészre osztjuk. A Tüzes angyalban annak idején Zsolt démoni figurát játszott, Firsz is hasonlóan mitikus szereplő. Nem tudhatjuk, hány éves, talán sokkal több, mint amennyi emberileg lehetséges. Négyszáz éves is lehet, akár egy bibliai alak.


Önnek van meggyeskertje, azaz egy lelki birtoka, amit elveszített?

Minden embernek van, attól függően, hogy életének éppen milyen szakaszában van. Ahogy haladunk előre az életünkben, ahogy öregszünk, ezek a „meggyeskertek” egyre tisztábban látszanak, elvesztésük egyre megrázóbb. A veszteség gyakran téma a drámairodalomban, elsősorban az utolsó művekben. Minden ember elveszített egy nagyon fontos dolgot: az édent. Az is egy kert volt, egy hely, amiről mindenki beszél, ahová vágyunk, de még senki sem lépett be oda. Elveszítettük, pedig sohasem voltunk benne.

 

A Nemzeti Magazin teljes cikke itt olvasható.

Fotók: Eöri Szabó Zsolt

plakat003

Sara_Sandor_India_1
2019.03.20

Imádkozó nő és férfi fotója egymással szemben, sokszínű karakterű és szuggesztív tekintetű arcok, a nők és a gyermekek mindennapjai. Boldogság, gyönyörű környezet, szegénység, nyomorúság és bánat. Ezek a fő témái Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező fotóinak. A TÉR-KÉP Galériában kiállított nyolcvanhárom képe India ezer arcáról mesél.

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

A kétoldalú együttműködés számos formájában állapodtak meg a Magyar és a Szlovák Írószövetség vezetői. Megegyeztek például a kortárs szlovák és magyar irodalom kölcsönös és rendszeres fordításában először folyóiratok és antológiák, később egyéni kötetek formájában.

Az underground dj-világnak idén is több helyszínt szentel a Balaton Sound. Ismét jelentkezik az Elrow, és új helyszín nyílik The Club néven. A világ egyik legkedveltebb show-sorozata, az Elrow felhozatalában fellép például Paul Kalkbrenner, Jamie Jones, a CamelPhat és Wade is. A modern elektronikus zenei klub arculatát és hangulatát idéző, részben a Balaton vizére épített The Club nevű új helyszínen ad műsort többek között Marco Carola, Martinez Brothers dj-duó, Dubfire és az Alle Farben is. A fesztivál idén július 3. és 7. között lesz Zamárdiban.

Christian Silvain belga művész munkáinak plagizálásával vádolta meg az ismert kínai festőt, Je Jong-csingot. A 69 éves Silvain a belga sajtónak panaszkodott arról, hogy Je mintegy 30 évvel korábban több festményét lemásolta, és ezek közül egy százszor annyiért kelt el, mint az eredeti mű. A kínai művész azt állítja, hogy több alkalommal sikertelenül próbált meg kapcsolatba lépni az őt plágiummal vádoló Silvainnel, hogy személyesen tisztázhassák az ügyet, így nem maradt más választása, mint hogy jogi úton mossa tisztára a nevét.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A Magyarság Háza különleges lelki élményeket ígérő nagyböjti programként rendezi meg Sebestyén István bukovinai székely népdalénekes, mesemondó lemezbemutató koncertjét március 22-én 18.00-kor. Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.

Sebestyen_Istvan

Már hagyomány, hogy a fesztiválévadot a Feszt!Eger nyitja, idén május 30-án. Három nap a hazai pop, rock és hip-hop jegyében, festői környezetben, a löszfalba vájt pincéiről híres egri Bolyki-völgyben. Egyedi koncerthelyszíneken, a több mint negyven éve használaton kívüli bányaudvarok és borospincék közvetlen szomszédságában a hazai könnyűzenei élet legnagyobbjai lépnek fel.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma