NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

dr._Janosi_Zoltan
Dr. Jánosi Zoltán átveszi a díjat

 

A Magyar Érdemrend Lovagkereszttel kitüntetett dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztője pályája szépíróként kezdődött. „A nyolcvanas évek elején megnyertem egy novellapályázatot, majd novellás-, később verseskötetem jelent meg. Nagyon sokáig albérletben éltünk a családommal, és úgy láttam, az írói pálya nem igazán kedvezne a megélhetésünknek. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző főiskolán lettem tanár, majd az irodalomkutatás irányába navigáltam. Noha alkalmanként írtam szépirodalmi műveket, kötetben azonban egyiket sem jelentettem meg. Most, hogy hamarosan betöltöm a hatvanötödik évemet, fontolgatom, hogy visszatérek a szépíráshoz” – mondta el.


dijatado_2
 

Az irodalomtörténész korábban Ratkó József és Oláh János költőkről is írt monográfiát. Ennek kapcsán elmondta, hogy mindkét alkotó Nagy László bölcsőjéből bújt ki. „Nagy László életművével viszonylag korán, főiskolásként kezdtem el foglalkozni, megragadott a népköltészettel való kapcsolata, sajátságos képalkotása” – emlékezett. 1996-ban megjelent, Év könyve díjjal jutalmazott Nagy László-könyve után tanulmányköteteket adott ki, behatóan foglalkozott Federico García Lorca költészetével. „A magyar irodalomnak van egy belső értéke, de ahhoz, hogy észrevegyük az egyetemes értékeit is, meg kell jelölni néhány kapcsolódási pontot a világirodalommal. Ilyen kapcsolódások fedezhetőek fel Nagy László, Ratkó, Oláh esetében is” – mondta.


Mivel Nyíregyházán élt, úgy vélte, tartozott a helyieknek azzal, hogy megírja a Ratkó-monográfiát. „Oláh Jánost személyesen is ismertem. Egyszer ketten maradtunk az Irodalmi Magazin szerkesztőségében, és ő megkérdezte, ismerek-e olyan irodalomtörténészt, aki róla is készítene egy monográfiát. Azonnal felajánlottam, hogy itt vagyok én, örömmel megcsinálom” – idézte fel.


dr._Janosi_Zoltan_irodalomtortenesz


Érdeklődésünkre, hogy Nagy László életműve megkérdőjelezhetetlen-e, vagy egy-egy ponton újraértelmezést kíván, azt válaszolta, hogy napjainkban nem kérhetjük számon egy régen élt alkotó jelen idejű korszerűségét, ugyanakkor az irodalomnak vannak olyan értékei, amelyek örökké érvényesek, elég csak Catullus verseire gondolnunk. „Úgy látom, hogy Nagy László a mai világban folytathatatlan, de a küldetés, amit annak idején beteljesített, óriási, világirodalmi színvonalú érték” – emelte ki, majd hozzátette, még azoknál is tetten érhető a hatása, akik megtagadták. Ahogy Weöres Sándor fogalmazott: „a hiányával van jelen”. „A Kiss Annával, Csoóri Sándorral, Juhász Ferenccel, Kormos Istvánnal együtt beteljesített morális és költői erő a mai napig fellelhető, nem veszett el” – hangsúlyozta.


A Magyar Napló folyóirat főszerkesztőjeként elmondta: szeretnének többet elmondani a vidéki Magyarországról és a határon túli magyarok helyzetéről, de a tervek közt szerepel az elméleti és az irodalomelemző munkák bővítése is. „Nem a nyugaton divatos elméletek kopírozásait, hanem a magyar irodalom, kultúra belső fejlődéséről születő munkákban gondolkodunk” – jegyezte meg.


ifj._Zsurafszky
ifj, Zsuráfszki Zoltán átveszi a kitüntetést

 

A népművészet ifjú mestere címmel kitüntetett ifj. Zsuráfszky Zoltán táncos elmesélte: mivel szülei jeles koreográfusok, szinte beleszületett a folklórba. „Kezdetben ellenálltam, de aztán annyira nagy hatást tett rám a 2002-ben megismert csángó kultúra, az erdélyi emberek világa, hogy ezen a vonalon indultam el” – idézte fel. Arra a kérdésre, hogy mi fogta meg a csángókban, elmondta, hogy a nyelvük, az egyenességük, a tisztaságuk: sallangmentes táncuk nemes egyszerűsége azonnal magával ragadta. Véleménye szerint a néphagyomány folyamatosan megújuló és fejlődő történet, a számos környezeti hatás állandóan megtermékenyíti ezt a közösséget és a közösségi alkotást. „Mi, néptáncosok szeretjük emlegetni azt a bizonyos idealizált századfordulót, amikor még fellelhettünk élő néphagyományt, népviseletet. Ma, ha elmegyek a csángókhoz, lehet, mindenki farmert hord, mobiltelefonja van, de ez nem okoz gondot a néphagyomány művelésében, a 21. században is él ez a kultúra” – vélte.


Bolvari_Andrasne
Bolvári Andrásné pingáló művész


A népművészet mestere díjjal jutalmazott kalocsai Bolvári Andrásné pingáló művész elmondta, hogy már egészen kicsi gyerekként megismerkedett a rajzolással. „Alig pár éves voltam, amikor a társaimat rajzolni tanítottam” – emlékezett vissza. „Először a saját és a barátnőim ruháit díszítettem, később porcelánfestőként dolgoztam” – idézte fel. Úgy véli, hogy az igazi porcelánnal semmi nem veszi fel a versenyt, a tömegtermelés nem szoríthatja háttérbe. Rengetegen keresik meg és rendelnek tőle az ország számos pontjáról. Az utánpótlásról némileg szkeptikusan nyilatkozott. „Sajnos kevesen szánják rá magukat arra, hogy ezzel a szakmával foglalkozzanak, bár mi mindent megteszünk azért, hogy néhányan kedvet kapjanak hozzá” – mondta.

 

Ayhan Gökhan

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

hattyuktava_600x346

2019.09.20

Idén újra Budapestre látogat a Moszkvai Balett: A hattyúk tavát december elején három alkalommal láthatjuk az Erkel Színházban. Csajkovszklij művét Emelianov Anatolij, a társulat alapítója, az orosz kultúra lovagja koreografálta. Interjú.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

bitskey_psota_harmadik_csengetes

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma