728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.07.13

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színész, rendező tíz évvel ezelőtt Magyarföldön ökumenikus fatemplomot épített. Felszentelésének évfordulóján minden évben fesztivált szerveznek, idén pedig különleges faorgonája is lett a templomnak. A színművésszel hitről, színházról, és arról is beszélgettünk, hogy mennyit tud tanulni egy-egy szerepből.

Fatemplom_1
Forrás: fatemplomfesztival.hu


Hogyan kötődik Magyarföldhöz, honnan jött a fatemplom építésének ötlete?

Ez az Őrségben található kis falu tulajdonképp a második otthonom. Vettem is itt egy házhelyet, és építettem egy faházat. Aztán felújítottuk a pajtát is a dombháton, és a mellette húzódó nagy rét kapcsán az jutott eszembe, hogy lehetne oda építeni valamilyen szakrális épületet. Ezen a településen egyébként sohasem volt templom, de az Őrségben a korábbi évszázadokban nagyon sok, fából készült templom állt, csak ezek azóta többnyire elpusztultak. A magyarföldi templom gerendákból épült a zalacsébi fatemplom mintájára, ami jelenleg a zalaegerszegi skanzenben láható.


fatemplopm


Nem egyetlen valláshoz kötődik a templom, hiszen három püspök szentelte fel. Ökumenikus szertartásokat tartanak itt?

Mindhárom egyház használhatja, megtarthatja itt a szertartásait. A Fatemplom Fesztivált pedig az teszi különösen egyedivé, hogy a záróalkalom egy ökumenikus istentisztelet, aminek során mindig három felekezet képviselője celebrálja a szertartást. Egyébként nagyon sok esküvőt, keresztelőt is tartottak már a környékbeliek ezen a helyen, és rendszeresen járnak ide különböző közösségek imaalkalmakra, így a templomnak közösségösszetartó ereje is van.


ratoti_eori_szabo_zsolt
Fotó: Nemzeti Színház/ Eöri Szabó Zsolt


Hogyan kapcsolódik össze a templom a kultúrával? Honnan jött a fesztivál ötlete?

Mindig is az volt a célunk, hogy ez a templom ne csak a hitéletet szolgálja, hanem kulturális térként is funkcionáljon. Annak idején már a felújított, 160 nm-es pajtában, és az épülőfélben lévő fatemplomban is tartottunk koncerteket, amikor még csak a tetőszerkezet és falak álltak: többek között Vukán György, Gulyás Dénes, Berkes Kálmán lépett itt akkor fel.


A fesztivált a templom felszentelésének évfordulóján tartjuk, és az első pár évben templomünnepnek neveztük, de mivel ma Magyarországon mindenki fesztiválokra jár, beadtam a derekam, és megváltoztattuk az elnevezését, bár azért ez inkább egy kisebb, meghittebb, családiasabb rendezvény. A programot minden évben Gryllus Dánielék állítják össze, lesznek többek között komolyzenei koncertek, prózai előadások, jazzkoncertek és egyházzenei programok. Az idei év különlegessége, hogy most építjük fel a fa orgonát, ami a fesztiválon fog megszólalni először. A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrával kötöttünk szerződést, velük állítjuk fel a hangszert.


gryllus_ratoti-980x400
Gryllus DSániellel


Ki fogja először megszólaltatni?

Rákász Gergely. Ő már a Nemzeti Színházban megtartott jótékonysági koncerten is részt vett, amin már erre az orgonára kezdtünk el gyűjteni.


Ez a fesztivál tulajdonképpen összeköti a hitet, szakralitást a művészettel. A saját életében hogyan kapcsolódik össze ez a kettő?

A hit nem csak a művészettel, hanem életem minden területével összefonódik. Természetesen a színházhoz való hozzáállásomat és az egész gondolkodásomat is áthatja, de ennek nem mindig vannak látható jelei, bár én azért törekszem arra, hogy mindez tapinthatóvá váljon, és hogy legyenek gyümölcsei.


Ratoti_Zoltan_es_Feher_Tibor_az_Egy_ember_az_orokkevalosagnak
Rátóti Zoltán és Fehér Tibor az Egy ember az örökkévalóságnak című darabban
Fotó: Nemzeti Színház/ Eöri Szabó Zsol

Bizonyos szerepekben konkrétan megjelenhet a hit: idén mutatták be a Nemzeti Színházban a Morus Tamás életéről szóló drámát, amelyben főszerepet játszik.

Igen, nagyon nagy szerencsém van, hogy találkoztam ezzel a szereppel. Morus Tamás nagyon nagy egyéniség volt, példaértékű számomra a rendíthetetlensége. Elképesztő önazonos ember volt, és amikor elolvastam a darabot, az volt az első kérdésem, hogy van-e ma még olyan ember, aki ennyire megingathatatlan. És csak bízni lehet benne, hogy van, de ha az ember önvizsgálatnak veti alá magát, akkor bizony be kell látnia, hogy sokszor kompromisszumokat köt, mert az élet erre sarkallja. Ettől függetlenül Morus Tamás példáját meg kell próbálni követni, és törekedni kell rá, hogy minél kevesebb helye legyen az életünkben a megalkuvásnak.


Morus esetében ez nemcsak hitbeli rendíthetetlenséget jelent, az egész személyiségét áthatotta.

Nem, de minden a hit erejéből fakad. Ha nem lett volna ilyen erős a hite, nem is lett volna ekkora a személyes tragédiája, nem kellett volna az életét feláldoznia. De megtette, nem véletlenül lett az egyház szentje. Ez elgondolkodtató és követendő példa. Nagyon kevesen tudják ma így élni az életüket. Ha mégis, az lenyűgöző.


Egy_ember_az_orokkevalosagnak_Ratoti
Rátóti Morus szerepében


Lehet tanulni ilyen módon is egy-egy szerepből?

Igen, biztos, hogy ezek a szerepek hatnak az ember gondolkodására. Nehezen megválaszolható, hogy hogyan, mert nem mindig lehet tetten érni, hogy egy-egy cselekedet pontosan miből következik. De minden jó szerep egy teljes élettel való találkozást jelent, és ahogy egymástól tanulunk, úgy a szerepeinkből is.


Miért érezte fontosnak, hogy később felolvassa Morus imáit is, miért ragadták meg annyira ezek a szövegek?

Ez tulajdonkép a darabhoz kötődő háttérmunka része volt, meg szerettük volna mutatni, hogy miket fogalmazott meg Morus az imáiban. Azt akartuk szemléltetni, hogy az imának milyen fantasztikus ereje van, ha azt komolyan veszi az ember. Még pici, jelentéktelennek tűnő dolgokért is lehet imádkozni, hiszen van, amikor az apró dolgokban is nagy segítségre van szükségünk.


anagymama3560
Veszprémi Petőfi Színház: A nagymama


Ősszel mutatták be az Ön rendezésében a Veszprémi Petőfi Színházban Csiky Gergely A nagymama című darabját. Miért pont erre a műre esett a választása? Másként közelít meg egy darabot színészként, illetve rendezőként?

Én színészi gondolkodásból rendezek, megpróbálom úgy vezetni a színészeket, ahogy engem vezettek azok a rendezők, akiktől a legtöbbet tanultam. Számomra pont ez a kihívás a rendezésben: hogy át tudom-e adni azt, amit kaptam. Ezt a darabot régóta szeretem, de a mostani rendezés oka egészen prózai: a veszprémi színházban szerettek volna bemutatni egy populárisabb darabot olyan szereplőkkel, akikre kíváncsi a közönség. Tőlem kértek tanácsot, és így választottuk ki ezt a művet.


A színjátszás és a rendezés mellett zenélni is szokott. Milyen szerepet tölt be az életében a zene, hogyan viszonyul a színházhoz?

A zene egy másik szerep. Teljesen más színpadi létezést jelent, minden szám egy két-három perces előadás, a számok között pedig újra és újra civillé válik az ember. Ugyanakkor a színpadi hitelesség szempontjából nem tudok ebben különbséget tenni. A zene is csak akkor jó, ha hiteles, mint minden jól eljátszott szerep.


Csodalepes_a_Fatemplom_fesztivalon_2013
Csodalépés a Fatemplom Fesztiválon (2013)
Fotó: Rátótizoltán.hu


Előadóestekkel is fel szokott lépni- a Fatemplom Fesztiválon Huzella Péterrel közös estjén a borról szóló művek hangzanak majd el, többek között Hamvastól, Máraitól, Petőfitől, Csokonaitól. Hogyan állítja össze ezeket az esteket, és hogyan választotta ki ezt a témát?

Ennek oka Hamvas Béla A bor filozófiája című könyve, régi kedvencem, és mivel egy elég populáris műről van szó, adta magát, hogy a közönség is szeretni fogja. Ráadásul ebben a címe ellenére inkább egy nagyon mély és különleges életfilozófia jelenik meg, amiben jó elmerülni. Ez egy olyan szöveg, amit szeretek bizonyos időközönként újramondani.


Milyen tervei vannak, hol láthatjuk a közeljövőben?

A Nemzeti Színházban jövőre két bemutatóm lesz, ezek közül az első Euripidész Médeia című drámája, de dolgozom majd Pécsett is, a Rózsavölgyi Szalonban, Veszprémben pedig rendezni fogok. Emellett kaptam egy nagyon különleges felkérést az Operettszínháztól: egy monooperát rendezek majd egy fiatal énekesnővel. Ez komoly kihívás, hiszen az opera új műfaj az életemben. Így kifejezetten sűrű lesz a következő évad, nagyon izgalmas újdonságokkal.


Izsó Zita

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

parasztbecsulet_bajazzok_4

2019.08.24

A Budapesti Nyári Fesztivál igazi komolyzenei különlegességének ígérkezett a Parasztbecsület és a Bajazzók egyfelvonásos operák bemutatója. Szerelem, féltékenység, megcsalás és megcsalatás, vagyis párkapcsolati drámák állnak mindkét mű középpontjában, melyeket rendkívül élethűen, emberközeli módon ábrázolnak.

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója lesz az új filmügyi kormánybiztos szeptember 1-jétől – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely azt mondta, Káel Csaba alkalmas arra, hogy eleget tegyen a kormánybiztosi feladatok ellátásának a Müpa vezetése mellett is. A miniszter úgy fogalmazott, az Andy Vajna halálával keletkezett űrt próbálják betölteni.

A térség a caral civilizáció fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy béka és egy emberfej látható. Az andoki civilizációban a béka a vizet, az emberfej az esőzésre váró embert jelenti. Egy közelben talált másik kőképen négy emberfej látható, amelyeket kígyók vesznek körbe. A kőképeket egy olyan időszakban készíthették, amikor ínség sújtotta a térséget.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

astmain_1922074b

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma