NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.05.30

Török Zoltán rendezése, A fehér szarvas nyerte a május 26-án záruló, gödöllői V. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál első díját az úti és expedíciós filmek kategóriájában. A film egy evenki néphez tartozó, Szibériában élő nomád családot mutat be.

feher_renszarvas_4
Evenki gyermekek népviseletben
Forrás: Rachel Jonas

Eredetileg 2008-ban jelent volna meg a film, A kis rénszarvas címmel. Gondoltad volna, hogy több mint tíz év múlva mutatják csak be?

Egyáltalán nem gondoltam volna. 2008-ban úgy tűnt, hogy befejezhető, de aztán csak teltek az évek. Filmesként más projektekbe is belevágtam, Szibéria pedig azért nem a sarkon van, és a kommunikáció is nehézkes volt akkoriban. Teljesen eltűntek a főszereplők a szemem elől, a közösségi médián néztem a hashtageket is: evenki, Szibéria, aztán hirtelen az Instagramon keresztül rájuk bukkantam. Pályáztam a Médiatanács mecenatúraprogramjánál, és nagy szerencsémre nekik is tetszett a történet.


Alá kellett vetned magadat valamilyen különleges procedúrának ahhoz, hogy eljuss az evenkikhez?

Nem, egyszerűen csak odautaztam, jártam korábban is Szibériában, csak túrázni. Egy evenki kutató ismerősöm még az ezredforduló környékén sokat járt ki evenkikhez, és onnan jött az ötlet. Nagyon szerettem volna megmutatni, hogy milyen az életük. Bementem a helyi kormányzathoz, és elkezdtem kérdezősködni az evenkikkel foglalkozó részlegeken. Mindenki le akart beszélni, mondván, ilyen nomád családok már nincsenek: de hát kiderült, hogy csak vannak még páran. Még most, 2019-ben is. Egyébként határozottan vicces, mert amikor bejárnak a faluba, és van internet, akkor WhatsAppon beszélgetünk. Egészen szürreális.

 
feher_renszarvas_2
Andrej, a 6-os számú rénszarvastenyésztő-brigád vezetője épp vadászatból tér vissza a tajgán, Badár Balázs (a képen balra) követi a kis drónnal
Forrás: Török Zoltán

Az evenkiket zavarta, hogy ott vagy? Rajtad kívül mások is jártak náluk?

Nem sűrűn mennek oda kívülállók. 2006-ban Ekonda faluban én voltam a második nem orosz állampolgár. Amikor visszamentem, előttem csak az az amerikai fotós járt, akinek a képei alapján találtam rá újra régi barátaimra. Én sem találkoztam ott más külföldivel. Ez egy gyönyörű vidék, és manapság már eljutni sem nehéz annyira, de még nem kapták fel a turisták. Rengeteg kultúrát tönkre tud tenni, ha sokan látogatják.


Úgy érzem, pillanatok alatt befogadtak. Persze vendég voltam, de amikor odamentem a nomád családhoz, a faluból mindig vittem egy csomó olyan élelmiszert, amit ők nem tudnak előállítani. Bár én nagyon szeretem az erdei kajákat is, például a nyers jávorszarvas májat, vagy ahogy ők nevezik: az evenki csokoládét. A nyers hal is baromi finom, a vizet meg a folyóból issza az ember, annyira tiszta. Bármikor visszamennék. Az biztos, hogy mindenképp visszamegyek megmutatni a kész filmet. Bár már elküldtem Vimeón, ami önmagában már elég vicces. A két főszereplő unoka, Mása és Misa – akiket nagypapájuk tanított a nomád életre –, most már késő tinédzserek, saját képeket is küldtek, amelyek bekerültek a filmbe. Azt írták vissza WhatsAppon, hogy megkönnyezték a 12 éves felvételeket – akkor még hat év körüli kisgyerekek voltak, nem emlékeztek rám. Csak a családi legendáriumból tudták, hogy volt valami filmes.


Mennyire ment könnyen a modern technológiájú társadalomból a tajgai életmódra váltani?

Ennél jobb érzés nincs! Nincs internet, nincs semmi – ki vagy kapcsolva a világból. Én imádok ilyen közegben lenni, sátorban aludni. Nagyon otthonosan éreztem ott magam. Eszméletlen sok ideje marad az embereknek egymásra, és ez nekem nagyon, nagyon tetszett. A sátorban állandóan vidámkodtak, beszélgettek egymással, sehova nem siettek. Az emberi kapcsolatokról szól ott minden.


feher_renszarvas_1
Mása és Misa, a főszereplő evenki testvérpár kikukucskál nyári sátrából
Forrás: Török Zoltán

A fehér szarvas hagyománya érdekes szimbolika a filmben: a mondaviláguk szerint minden gyermeknek jár egy fehér szarvas, amellyel együtt felnőve sajátíthatják el, hogyan kell élni a tajgán. Milyen az evenkik vallása, mítoszvilága?

A 30-as években gyakorlatilag lefejezték az ő társadalmukat, kivégezték a sámánizmust. Finomabban nem lehet ezt mondani. Elvitték a sámánokat, a törzsi vezetőket, a kultúrájuk nélkül maradtak, és nagyrészt áttértek a keresztény hitre, amiből próbálnak visszamenni. A nagypapát sokat kérdeztem, és majdnem elsírta magát, amikor mondta, hogy gyakorlatilag nem tudják az utat vissza a saját múltjukhoz, kultúrájukhoz, mert annyira elveszett itt a kommunizmus pár évtizede alatt. Egyébként a „fehér rénszarvas” történetét – amit a nagypapa mesélt nekem – nem igazán láttam a gyakorlatban is lejátszódni, ezért ironikusabb hangvételt ütöttem meg. Elvégre láthatóan nem alakult ki szoros kötelék az állat és a gyerekek között.


A film adatlapján szubjektív ismeretterjesztő családfilmként határozod meg a műfaját. Miért döntöttél úgy, hogy saját családi életedből is megmutatsz pillanatképeket?

Nem szerettem volna benne lenni a filmben, az utolsó pillanatig. 2006-ban csináltunk egy werkfilmecskét arról, ahogy forgatunk, és arra gondoltam, hogy valamiképpen össze kellene kötni az éveket: megmutatni, hogy eltelt 12 év. Onnan jött az ötlete a vágómnak és társrendezőmnek, Hargitai Lászlónak, hogy lehetnék én, aki összeköti a cselekményt, de ezt elég nehéz úgy megcsinálni, hogy ízléses legyen, és ne tolakodó. Próbáltuk úgy elkészíteni, hogy a kamerába sose beszéljek, hanem ott legyek a többiekkel. Ettől személyesebb. Így azokról a részekről, amelyekben szerepelek, László döntött, mert még a vágásnál sem akartam jelen lenni.


Sokoldalú vagy. Rendezel, producerkedsz, forgatókönyvet írsz, és operatőr is vagy. Melyik a „kedvenc”?

Muszáj több mindent csinálni, nincs más választás. A legjobban a történetet szeretem kitalálni, összerakni, majd megvalósítani; a rendezés a kedvenc. A beszélgetésünk előtt épp a hortobágyi vadlófilm történeti mellékszálain dolgoztam: hogy miket kell forgatni és hogy fognak beleilleszkedni.

 

A Médiatanács Magyar Média Mecenatúra támogatásával létrejött alkotás rendezői, produceri, írói, operatőri és narrátori feladatait is ellátó filmessel készült teljes interjú a Médiatanács blogján olvasható.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Goblin_Party_Ezust_kes

2019.09.17

Kortárs koreai performanszokkal készül az évadra a budapesti Koreai Kulturális Központ. A hazai bemutatók között lesz narratív színház, multimédia eszközökkel operáló performansz és térspecifikus tánc is.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Október elején elárverezi Banksy legnagyobb és egyik leghíresebb, Devolved Parliament (Elfajzott parlament) című festményét a Sotheby's Londonban. A brit parlament alsóházának képviselőit csimpánzként ábrázoló alkotás a rejtőzködő brit graffitiművész legdrágább művé válhat, mivel az aukciósház legalább 1,5-2 millió font leütési árra számít. Banksy a négy méter széles képet 2009-ben festette. Még abban az évben kiállították a bristoli múzeumban, ahol több mint 300 ezer látogatót vonzott, és bekerült a világ 10 leglátogatottabb tárlata közé. Ismeretlen tulajdonosa idén ismét kölcsönadta kiállításra a múzeumnak a 10 éves évfordulóra és Nagy-Britannia európai uniós kilépésének idejére.

A 700 méter hosszú híd, amelyet szinte teljes egészében kézzel, viking kori eszközöket és technikákat alkalmazva építettek, a viking infrastruktúrát és szaktudást demonstrálja. A Vikingebro nevű híd egy másolata annak az eredeti szerkezetnek, amely Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király uralkodása idején, 980-ban állt a területen. A szerkezet megépítésében több mint ezer iskolás gyerek és 400 önkéntes, köztük a hagyományos viking módszereket ismerő ácsok vettek részt. A munkálatok három évig tartottak.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

Rakoczi_Ferenc

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma