NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.20

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címre beadott veszprémi pályázat küldetése a térségi együttműködés erősítése és olyan fejlesztések megvalósítása, amelyeknek 2023 után is „nyertesei lehetünk” – hangoztatta Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) a július 19-ei sajtótájékoztatón. A veszprémi pályázat keretében a veszprémi várat is szeretnék vonzóvá tenni.

Az EKF 2023 második fordulós pályázatának lehetőségeiről és adottságairól szóló tanácskozás szünetében a városvezető elmondta, hogy a konferencia résztvevői olyan városokból érkeztek, amelyek már pályázói vagy nyertesei voltak az Európai Kulturális Fővárosa címnek. A települések előtt álló kihívások Európa-szerte nagyon hasonlóak, ezért hasznos lehet a tapasztalatcsere a sikeres projektek megalkotóival – hangsúlyozta Porga Gyula.

 

panorama-990074_960_720
Fotó: pixabay.com


A polgármester szavai szerint fontos olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek 2023 után is gazdagítják Veszprémet és a térséget, és mint mondta, ezek elsősorban nem infrastrukturális beruházások lesznek, hanem olyan megoldások, melyek által „élővé és színessé” válhat a város és környezete.

 

Porga Gyula példaként említette: a pályázat egyik fontos célja, hogy aktívvá, a közügyek iránt érdeklődővé váljanak a városlakók, hiszen jelenleg ez az itt lakók mindössze húsz százalékáról mondható el, ami nagyjából megfelel ugyan az európai átlagnak, de elmarad a kívánatostól. Kitért arra is, hogy a közepes méretű városok egyik jelentős problémája az elvándorlás, mint mondta, ez is orvosolható lehet a vonzó és élhető városkép megalkotásával.

 

Mészáros Zoltán, az Európa Kulturális Fővárosa pályázat elkészítésében közreműködő művészeti tanács elnöke az Európai Unión belüli kulturális együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. A konferencián jelen lévő észt Tartu és a szlovén Ptuj településről érkező szakemberekkel, valamint a brit Leeds és Milton Keynes településekről érkező delegáció tagjaival való eszmecsere konkrét eredményei majd csak ősszel lesznek kézzelfoghatóak – mondta. Kitért arra: a veszprémi pályázat egyik célkitűzése, hogy a veszprémi várat, valamint a Haszkovó lakótelepet vonzóvá, élhetőbbé tegyék a többi közt közösségi helyek kialakításával. A tervek között említette színházi előadások, koncertek kulturális együttesek produkcióinak bemutatását a megszokottól eltérő, a székhelyüktől távolabb eső településeken.

 

A pályázat független nemzetközi szakértői testülete 2018 februárjában tette közzé, hogy Debrecen mellett Győr és Veszprém pályázatait ajánlja az Európa Kulturális Fővárosa projekt döntőjébe. A tanácsadó testület 2018 végén tér vissza és tesz ajánlást az EKF 2023 pályázat magyarországi nyertesére. Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, amelynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok a nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén. A kiválasztandó magyar város második alkalommal viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, míg 2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa.



Forrás: MTI

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma